Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 1. kedd - 206. szám - A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:

3096 állítottak róla. Hát az nem zavarja magukat? Szerencsétlen Korózs Lajos videója, az egy világrengető hazugság volt, de amit önök napi szinten mondanak rólunk, az tolerálható, az rendben van, mert ez az önök érdekét szolgálja. Tehát ennyit a kettős mércéről, amire önök szívesen hivatkoznak, amikor saját magukra értik ezt a történetben. Még azt is szeretném hozzátenni, hogy bizony valóban, mi azt gondoljuk, hogy voltak hibák ebben a mostani válságkezelésben. Itt úgy fogalmazott államtitkár úr, hogy ez egy verseny. Nézze! Bizonyos szempontból önnek igaza van. Ha a gazdasági kilábalást nézzük, akkor egészen biztosan ez egy verseny. Ráadásul nemzetközi verseny. Ha egy picit a másik oldalról nézzük, ha az egészségügyi veszélyhelyzetét nézzük ennek a történetnek, akkor azért már nem ilyen egyértelmű, hogy ez verseny, hiszen akkor kivel versenyzünk. Akkor sokkal inkább ez egy egészségpolitikai kérdés, ahol bizony a „verseny” szó nem értelmezhető, hiszen nem mi határozzuk azt meg, hogy a vírusnak melyik mutánsa hogyan terjed, ki hogyan kapja el. Tehát ott én nem tudom értelmezni, de lehet, hogy ez az én képzelőerőm gyengesége, de amikor egy egészségügyi vészhelyzetről van szó, akkor ilyen értelemben én nem tudom értelmezni a versenyt. Sőt, ha a versenyt úgy kötjük össze, hogy minél gyorsabban nyitni kell, hogy a gazdaságban minél erősebb legyen az újrakezdés, és ez adott esetben kockázatokkal jár az emberek egészségére, akkor egyáltalán nem is támogatom ezt az elképzelést, akkor sem, ha a gazdaságnak ez adott esetben jót tenne. Zárásképpen még annyit tennék hozzá, hogy én ezt pontosan elismerem - önök nem szokták, mert mindig azt mondják, hogy mi mindenhez tehetségtelenek vagyunk és hülyék, de én pontosan tudom azt -, hogy a gazdasági válságkezelést és az egészségügyi válságkezelést egyszerre megoldani rendkívül nehéz feladat lett volna, nemcsak önöknek, bármilyen más kormánynak is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát én nem akarom azt sugallni - és köszönöm a türelmet, elnök úr -, hogy ez egy egyszerű feladat. Ettől függetlenül, higgyék el, voltak olyan kérdések, amit az ellenzék talán jobban látott egy adott szituációban, mint ahogy önök. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az a helyzet, hogy Orbán államtitkár úrhoz kell fordulnom, tudniillik, én látom azt, amit ön nem láthat, hogy más nem jelentkezett, ön viszont igen a kormány nevében. Ámde előterjesztőként zárszót is mondhat. Azt szeretném kérdezni, hogy kétféle minőségében kíván beszélni, vagy össze tudja foglalni egy felszólalásban a gondolatait. Ebben reménykedve viszont akkor tudom megadni a szót, ha a házszabály szerint először megkérdezem, hogy mégis kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Most pedig megadom a szót az előterjesztőnek, Orbán Balázs államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr, és gratulálok a bravúros ülésvezetéshez, és megígérem, hogy ugye, kétperces hozzászólásra jelentkeztem, fogom tartani ezt a szűk időkeretet, és nem mondanék zárszót, mert azt gondolom, hogy a vitában nagyon-nagyon sok minden elhangzott. Köszönöm a kormány nevében a támogató hozzászólásokat, köszönöm azokat a hozzászólásokat, amelyek ugyan kritikusak voltak, de nyomokban konstruktivitást is tartalmaztak, volt ilyen is. Ha már ezt a 99-1 százalék szlogent elkezdtük használni, akkor inkább közelebb voltak az 1 százalékhoz, mint a 99-hez ezek a típusú megjegyzések, de az is valami. Azért kértem szót, mert szerettem volna arra reagálni, hogy azért mégiscsak itt vagyunk a harmadik hullám végén, a veszélyhelyzet kivezetésének előszobájában, amikor lehetne az iránt tenni valamit, hogy ne pártpolitikai csatározások határozzák meg végre a járvány elleni védekezést, hanem lezárjuk ezeket a vitákat, és lehetne egy olyan szimbolikus lépés is, hogy a veszélyhelyzet kivezetésével kapcsolatos törvényjavaslat, mondjuk, parlamenti konszenzust élvez. Szomorú vagyok azért, hogy azt látom, hogy ennek a konszenzusnak a létrejöttére nincs lehetőség, és persze mindig vannak ilyen apró kifogások, mindig vannak olyan támasztékok egy-egy paragrafussal kapcsolatban, hogy miért nem támogatható egy-egy javaslat, miért - idézőjelek között mondom - a fideszes önkény újabb megnyilvánulási formája, ami ellen kell menni. Ennek kiváló példája volt itt Mesterházy Attilának a felszólalása, aki azt mondta, hogy ja, hát igen, ha benne lett volna a 90 nap, akkor már az elején teljesen más lett volna a leányzó fekvése. Nem így lett volna. Én ott voltam a tárgyalásokon, önök ezer más dolgot követeltek. Azokat a dolgokat, amiket leginkább követeltek, azoknak a kormány eleget is tett. A nyilvánosság előtt ezeket nem fogadták el, és teljesen egyértelműen belpolitikai számításból ellene mentek annak a