Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
3083 ezt a parlamenti munkát, mert ennek mindig van egy parlamenti lába, mert a népképviselet mégiscsak a magyar Országgyűlés, akkor önök ezt a támogató szavazatot nem biztosították. Lukács képviselő úrnak egy utolsó megjegyzés a hatálybalépéssel kapcsolatban, és ez kötődik ahhoz, amit Arató Gergely mond. Bevallom őszintén, nem értettem, hogy ő mire céloz azzal kapcsolatban, hogy meggondoltuk volna magunkat kodifikációs technika szempontjából. Mi pontosan ugyanazt a kodifikációs technikát javasoljuk, amit javasoltunk az első hullám után a veszélyhelyzet kivezetésénél. A korábban ezzel kapcsolatban elfogadott törvényi láb is ezt támasztotta alá. Az első hullám után is úgy voltunk vele, hogy azokat a rendeleti szinten meghozott szabályokat, amelyeket értelmes továbbvinni a normál jogrendbe is, azokat törvényben kell elfogadnia az Országgyűlésnek, és törvényben kell a rendes jogrend részévé tenni. Most is erre teszünk javaslatot. Volt egy megelőző aktus is, való igaz, de az is az alkotmányosság követelményének érvényesülését szolgálta, tudniillik, hogy előre megmondtuk, már önök is most tudják azt, hogy legkésőbb szeptember 15-éig tarthat a veszélyhelyzet, de a kormány kapott törvényben egy lehetőséget arra, hogy ezt korábban is kivezesse. Lukács képviselő úr ezt a kodifikációs megoldást kritizálta. Felhívnám a figyelmét a Jat. 7. § (3) bekezdésére, amely azt mondja, hogy hatálybalépés valamely jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez is köthető, és a 11. § pedig azt mondja, hogy ilyenkor határozatot kell közzétenni a Magyar Közlönyben, amely a konkrét napot mint a feltétel bekövetkezésének napját rögzíti. Arra nem számítottam, hogy a magyar Országgyűlésben arról vita keveredik ki, hogy egyébként szeptemberig az esetleges negyedik, ötödik hullámok elkerülése érdekében fenntartjuk a veszélyhelyzetet és a gyors döntési képességet, de ha előbb is lehetséges, akkor a kormány előbb is kivezeti a veszélyhelyzetet. Hogy ez a baloldal szempontjából miért kritizálandó alkotmányosan, ezt nem igazán értem. Még egy megjegyzést, ha az elnök úr megengedi: Arató képviselő úr azt mondta, hogy ez nem egy verseny. Nem egy verseny, hogy mikor és mennyivel előbb lehet feloldani a korlátozó intézkedéseket. De igen! De igen, pont hogy egy verseny. Ez egy nemzetközi verseny, amin nagyon sok minden múlik. Többek között ennek az évnek a gazdasági növekedése, többek között magyar emberek munkahelye. Semmi más, csak ez a két dolog múlik rajta. Szerintünk ez kulcsfontosságú, és szerintünk mindent elmond a baloldalról az, hogy ők nyíltan - nem is érti, nem is gondolja, hogy ebből politikai probléma lenne - azt mondják, hogy ez nem egy verseny. De igen! Mert ha mi több embert tudunk beoltani, akkor előbb tudjuk letörni a járványt, előbb tudjuk feloldani a korlátozó intézkedéseket, előbb tud elindulni a gazdasági növekedés, több munkahelyet tudunk megvédeni, és több munkahelyet tudunk teremteni. És ez Magyarország számára jobb lesz, és akkor a magyar helyzet jobb lesz, mint a szomszédos országok vagy mint más európai vagy esetleg a világ más kontinensen lévő országainak a helyzete. Ha valamire felhatalmazást kapott a kormány, és ha valamit joggal várnak el a választópolgárok, minden, egyébként a magyar Országgyűlésben ülő politikustól, akkor pont ez az. Úgyhogy arra szeretném kérni ököket, hogy gondolkodjanak egyszer erről a kérdésről, a gazdasági újraindítás sebességéről úgy, mint egy versenyhelyzetről. Nem mint egy belpolitikai kommunikációs térre, ahol megint lehet még egyet a kormányon ütni, hanem mint egy nemzetstratégiai versenyhelyzetre. És ha úgy gondolják, hogy olyan intézkedések születnek, amelyek ebben Magyarország számára jobb pozíciót biztosítanak, akkor támogassák az ezzel összefüggő elképzeléseinket! Még egy legeslegutolsó megjegyzés: valóban vannak a törvényjavaslatban olyan elemek, amelyek az újranyitást kívánják segíteni, például a teraszhasználat ingyenességének a fenntartása vagy az adóemelések korlátozásának a fenntartása. Mi azt gondoljuk, és ebben, tudom, mert hónapok óta hallgatom, vita van közöttünk, hogy újraindítás esetében a vállalkozások és a magyar állampolgárok terheit nem növelni kell, hanem csökkenteni kell. Tehát adót emelni, díjakat meghatározni, azok beszedését szigorítani egészen egyszerűen nem lehet. Hiába tesznek erre vonatkozóan folyamatosan javaslatot, hiába az önkormányzataik próbálják sarcolni a magyar embereket, mi ezeknek soha nem fogunk engedni, és ha kell, akkor törvényi szinten fogjuk rögzíteni, hogy koronavírus-járvány kellős közepén nem lehet adót emelni. Még egyszer: nem lehet olyan gazdasági - idézőjeles - „válságkezelési” intézkedéscsomagot bevezetni Magyarországon, amivel 2008-2009-ben próbálkoztak. Egyébként pedig, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyeket meghozunk, bármilyen módon is az Országgyűlés hatásköre csorbulna, gondolok itt a Beruházási Alap felállítására, ne haragudjanak, egész egyszerűen szakmailag ez az álláspont nevetséges. A Beruházási Alap arról szól, hogy elsősorban önkormányzatok által véghez vitt projektekkel összefüggésben az önrész és az előleg rendelkezésre álljon. (17.10) Hogy ne kelljen az uniós forrást lehívni, ne kelljen egyedi kormánydöntésekben gondolkodni, egyedi költségvetési elkülönítéseket csinálni ezekre az előlegekre, hanem ennek alakuljon ki egy intézménye, egy
