Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3072 létesülő üzletek szolgáltatási körének bővítésére. Az egyik támogatott tevékenység a vény nélkül is adható gyógyszerek forgalmazása, melyet a legközelebbi gyógyszertár biztosíthat az üzlet számára, hiszen így az ugyancsak nehéz helyzetben lévő, kis forgalmú gyógyszertárak érdekei nem sérülnek. A szakorvosképzéshez kapcsolódó támogatások folyósításának a feltételeit képezi a rezidens szakképzésének teljesítéséről szóló havi jelentés megléte, mivel 2021. január 1-jétől a szakképzésre akkreditált egészségügyi szolgáltató lett a rezidensek munkáltatója, ezért az adatszolgáltatási kötelezettségnek is neki kell eleget tenni. Ezt is rendezi a törvényjavaslat. További pontosítások találhatók a javaslatban az egészségügyi szolgáltatói szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvénnyel összefüggésben. Ezeknek az a célja, hogy elősegítse a jogalkalmazást mind a szolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok esetében, mind pedig az egészségügyi szakdolgozók munkaköri és fizetési besorolásával kapcsolatban. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását is tartalmazza. A veszélyhelyzet ideje alatt az oktatást könnyítő intézkedések közül továbbra is célszerű hatályban tartani azokat a rendelkezéseket, amelyek túlnyúlnak a veszélyhelyzeten, így a felsőoktatási intézmények számára a félév meghosszabbításának lehetőségét vagy a doktori disszertáció benyújtásának meghosszabbítását, vagy esetleg a hallgatók egészségügyi szűrésének lehetőségét. A módosítás egy elemét azonban szeretném külön is kiemelni. Az egészségügyben az egészségügyi dolgozókon, a nevelési és oktatási intézményekben nevelési-oktatási tevékenységet végző dolgozókon, a szociális intézményekben dolgozókon, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozókon kívül a koronavírus szűrésébe sikeresen kapcsolódtak be az egészségügyi szakok hallgatói. A Covid-szűrés egyúttal értékes szakmai tapasztalatot biztosított számukra. A hallgatók munkáját ezúton is megköszönve egy ehhez hasonló szakmai tapasztalatot adó egészségügyi szűrés jogintézményét kívánjuk létrehozni. A pedagógusok tömeges Covid-szűrésére szerencsére már nincs szükség, a bevált szabályozás megtartása a népegészségügyi szűrések tekintetében mégis indokolt, és ha az egészségügyi hallgató önkéntesen úgy dönt, hogy azokban a képzése részeként részt kíván venni, akkor ezt támogatni kívánjuk. A koronavírus okozta, tömeges megbetegedést okozó világjárvány megelőzésére és következményeinek elhárítására tett intézkedések számos ponton érintették az államháztartás rendszerét és annak szereplőit, valamint az állammal támogatási jogviszonyban álló nem állami szereplőket is. A megbetegedések miatt az önkormányzati hivatalok munkatársai nem vagy csak késve voltak képesek egyes, az államháztartás működése szempontjából lényeges adatszolgáltatási kötelezettségeiket teljesíteni, ezért a hatályos államháztartási szabályok miatt a Magyar Államkincstárnak bírságot kellett volna kiszabnia. A kormány által hirdetett veszélyhelyzet alatt azonban ezen önkormányzati hivatalok, ha igazolni tudták, hogy adatszolgáltatási kötelezettségeiket valamilyen veszélyhelyzeti okra visszavezethetően nem tudták teljesíteni, akkor a Kincstár a bírság kiszabásától eltekinthetett, és később teljesítették ezeket az adatszolgáltatásokat. Noha a járványhelyzet javul, ezen megengedő rendelkezést indokolt az önkormányzatok terheinek könnyítése érdekében a továbbiakban is fenntartani. A koronavírus azonban nemcsak a helyi önkormányzatokat, hanem az állammal támogatási jogviszonyban lévő kedvezményezetteket is érintette. A támogatások sokszínűsége miatt a veszélyhelyzet alatt fennálló támogatási jogviszonyokra nézve generális jelleggel meghosszabbodott a támogatott tevékenység, azaz a támogatási cél megvalósulására nyitva álló időtartamok is. Az általános jellegű határidő-hosszabbítás azt eredményezte, és a törvényjavaslat elfogadásával is azt eredményezi, hogy a támogatási jogviszonyok szereplőinek nem kell vizsgálniuk, kezdeményezniük a határidő meghosszabbítását, azok a törvény erejénél fogva 180 nappal meghosszabbodnak, természetesen mindez csak a hazai költségvetésből nyújtott támogatásokra vonatkozik. A kormány 2020 decemberében döntött arról, hogy a közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növelését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá az egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások, valamint a beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzés fedezete teljes vagy részbeni biztosításának előkészítésére és segítésére egy úgynevezett beruházási alapot, egy tartalékot, központi kezelésű előirányzatot hoz létre. A törvényjavaslat részét képező, az államháztartásról szóló törvénybe épülő rendelkezésre egy olyan új konstrukció jött létre, és a törvényjavaslat támogatása esetén ez fenn is marad, amely ezen önkormányzati vagy állami beruházások hatékony vagyonnövekedéssel járó, egységes eljárásrend szerinti finanszírozását is biztosítja. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy ezen intézkedés a vírus hátrányos következményeinek olyan enyhítését jelenti, amely egyértelműen és szorosan összekapcsolódik a magyar gazdaság újraindításával. Most a járvány legyőzésével és a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát fogja tehát veszíteni a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló kormányrendelet. A javaslat szerint az Országgyűlés
