Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 22. hétfő - 181. szám - Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Hogyan tervezik csökkenteni a várólistákat a járvány után?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:

306 szívműtétre korábban átlagosan 56 napot kellett várni, ugyanerre a beavatkozásra most közel 300 napot, 10 hónapot. Hasonló helyzetet látunk az Országos Kardiológiai Intézetben is, ahol a gyermekek ellátása kapcsán korábban nem volt várakozási idő. Most 133 napot - ez 4 és fél hónap - kell várni az ellátásra, a felnőttek esetében pedig a várólista 77 napról 287 napra nőtt, ez 9 és fél hónap. Szívkatéterezés esetén a várakozási idő 11 napról 71 napra nőtt. Növekedett továbbá a gerincsérvműtét várólistája, 5 helyett 50 napra, a sérvműtét várólistája 21 helyett 221 napra - 7,3 hónap -, a fül-orr-szájüreg nagyobb műtétjeinek várólistája tekintetében 15 helyett 117 napot kell várni, ez több mint 4 hónap. Ezek a problémák helyi szinten is jelentkeznek. Szegeden például a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban számos beavatkozás várólistája nőtt. Volt olyan terület, ahol tízszer annyit kellett várni, mint amennyit a járvány előtt. A fentiek természetesen csak átlagok, az egészségügyben jelen lévő területi különbségek miatt a várólista hossza eltérhet az ország egyes részeiben, akár lehet valamennyivel kevesebb is, de akár sokkal több is. Egyre nagyobb problémát okoz az orvos-beteg látogatások elmaradása, a szűrővizsgálatok elmaradása és persze a kezelések hiánya is. A fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár urat, miként kíván megbirkózni a kormány az egészségügyi szolgáltatások iránti igény drasztikus megnövekedésével, és a koronavírus-járvány lecsengése után milyen terveket készítettek ennek a terhének a kezelésére. Van-e ilyen terv? És ha van terv, akkor hol elérhető ez számunkra? Milyen hatással lesz a várólistákra a szolgálati jogviszony bevezetése? Tudjuk nagyon jól, hogy március 1-jével megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya az egészségügyi dolgozóknak, és egészségügyi ellátórendszeren belül egészségügyi dolgozói jogviszony fog bevezetésre kerülni úgy, hogy a hírekből halljuk, hogy a dolgozók egy része még csak a szerződést sem látta. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.) ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mint azt ön is és mindenki más is tudja, a világ minden országában a koronavírus-járvány elleni védekezésnek egy fontos lépése volt, pontosan azért, hogy a beteg emberek számára csökkentsük a vírus terjedésének kockázatát, másrészről pedig, hogy a kórházi kapacitások rendelkezésre álljanak a koronavírusos betegek ellátásához, hogy nemcsak látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban, hanem a halasztható beavatkozásokat a világ szinte minden országában el is halasztják. Hangsúlyozom, Magyarország meg tudta tenni azt, hogy valóban csak a halasztható beavatkozásokat halasztják el a kórházakban, tehát amelyek életveszélyt okoznának, vagy amelyek tartós egészségromlást okoznának, azokat a beavatkozásokat továbbra is elvégzik. Nincs ez minden országban így, hiszen ön is olvashatta a hírekben, hogy például Franciaországban egyes rákos betegek beavatkozásait sem végezték el, pedig az igencsak életveszélyes helyzetnek minősül, de mégis a koronavírus-járvány annyira túl volt azon, mint amit a francia egészségügy kapacitásai bírtak, hogy még a halaszthatatlan beavatkozásokat is elhalasztották a járvány ideje alatt. Magyarországon ilyenre nem került sor. Magyarországon betegek, koronavírusos betegek vagy más betegek nem feküdtek a folyosón, mint más országokban, nem ápolták őket a kórházi menzán, mint más országokban, nem vitték ki a noninvazív lélegeztetőgépet a kórház parkolójába, és ott a kocsiban kezelték Olaszországban a betegeket. Ilyenekre Magyarországon nem került sor; sőt arra sem került sor, ami sajnálatosan az elmúlt napokban Szlovákiában történt - volt erre persze példa már más országokban is -, hogy külföldről hívnak be orvosokat és ápolókat. (12.40) Arra sem volt példa, hogy Magyarországról külföldre vittek volna betegeket, mint ahogy Németországba szállítottak Franciaországból vagy egyes Benelux államokból betegeket. Tehát minden elismerés a magyar orvosoknak, hogy ebben a kritikus helyzetben is nagyon jól el tudták látni - a körülményekhez képest persze természetesen - a betegeket, akár a koronavírusos, akár a nem koronavírusos betegeket. Ehhez képest baloldali politikusok arról vizionálnak, hogy ha egyszer az összes orvos azt mondaná, hogy nem megyünk be, akkor megszűnne az egészségügy, és ez egy roppant nagy lehetőség lenne a baloldal kezében. Önök eközben ilyenekről beszélnek, tisztelt képviselő asszony, igyekeztem a lehető legszöveghűbben idézni az önök politikusát, egyik miniszterelnök-jelöltjét. Ami az első hullám utáni időszakot illeti, ott rögtön a kórházak belefogtak a várólisták csökkentésébe, és egy elég nagy részt le is dolgoztak az első hullám alatt felhalmozódott várólista-bővülésből, mert nyilvánvalóan az elhalasztás várólista-hosszabbodást is jelenthetett. Továbbra is el kell végezni valamennyi

Next

/
Thumbnails
Contents