Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 27. csütörtök - 204. szám - A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

2880 megoldást. A dél-pesti, észak-csepeli térségben a minőségi zöldfelület növelése, valamint a mindenki számára elérhetővé váló sportlétesítmények létrejötte hozzájárulnak majd a lakosság egészségének megőrzéséhez. Fontos kiemelnünk továbbá, hogy a Diákváros mellett elhelyezésre kerül a Fudan Hungary Egyetem campusa is, amely beruházás szintén hozzájárul ahhoz, hogy a terület a diákok számára egy innovatív, fejlődni képes, Európa egyik legmodernebb városnegyedévé alakuljon át. Világosan érzékelhető azonban a baloldal részéről az a szándék, hogy a világ élvonalába tartozó Fudan Egyetem budapesti campusának megnyitását a Diákvárossal szemben próbálják meg értelmezni. A valóságban ezt nem lehet egymással szemben értelmezni, mert az egyetem az eddigi fejlesztési tervekkel összhangban fog megvalósulni, és éppen hogy értelmet ad a Diákvárosnak is, hiszen a kollégiumi igények, mint mindenhol a nagy egyetemi városok esetében, Budapesten is jelentősek. A Diákváros megépül, és helyet biztosít a budapesti magyar egyetemek hallgatóinak. Így megerősíthetjük, hogy a világ 34. legjobb egyetemeként számontartott Fudan Egyetem budapesti campusa nem a Diákváros helyett épül meg, hanem azzal egyetemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Előtérbe kerül a gyalogos- és kerékpáros közlekedés, a kerület szíve autómentes övezet lesz, ezzel párhuzamosan megindul az elővárosi kötöttpályás vonalak fejlesztése és föld alá helyezése, valamint a villamosvonalak meghosszabbítása. A most benyújtott törvényjavaslat értelmében a Budapest Diákváros fejlesztése a fejlesztési terület északi részén fog megvalósulni, amelynek beépíthetősége, illetve infrastrukturális megközelíthetősége is a legkedvezőbb lehet az itt lakó, illetve idelátogató diákok számára. A Diákváros korábbi tervezésénél a fejlesztésre rendelkezésre álló területek nemcsak az állam tulajdonában, hanem az önkormányzatok tulajdonában álló területek összességéből kerültek megállapításra. A terület fejlesztésére készült mesterterv is ezt vette figyelembe. A jelenleg tervezett Diákváros területe a következő bontásban található: 5,3 hektár állami, 3,8 hektár önkormányzati terület, tehát összességében ez 9,1 hektárt fog érinteni. Vagyis a főpolgármester azon nyilatkozata, hogy 5 hektáron kívánja az állam megépíteni a Diákvárost, cseppet sem valós, mint ahogy ez a mestertervben és a korábbi egyeztetéseken is alapvetés volt: az önkormányzati területeket is hozzá kell az állami területekhez számítani. A szakértők számítása szerint ezen a területen megvalósítható a kollégiumfejlesztés, főként úgy, hogy a vállalt számot több évre lebontva kell majd megépíteni. Tekintettel arra, hogy a „Déli Városkapu” program a Rákóczi hídtól délre eső területet foglalja magában, ezért a jelenlegi fejlesztési területektől északra, úgy a híd irányába, további önkormányzati, fővárosi, illetve magántulajdonban álló területek megszerzése is indokolt lehet, melyekkel tovább bővíthető a Diákváros. Fentieken túl a korábbi Diákváros területét képező, a Soroksári út és a vasútvonal közötti, állami tulajdonú, hosszan elnyúló teleksáv is releváns lehet a bővítés tekintetében. A fejlesztések egy régi probléma megoldását is elősegíthetik: bár Budapest fontos közép-európai egyetemváros, de a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek száma jelenleg kevés. A több ütemben megvalósítható, több ezer férőhelyes beruházás a fővárosban évtizedek óta hiányzó kollégiumi férőhelyeket fogja bővíteni, így a fejlesztések ennek a régóta fennálló problémának is a megoldását fogják szolgálni. Tisztelt Képviselőtársaim! Most engedjék meg, hogy külön kiemeljem, hogy a benyújtott törvénytervezet a 2018. évi XLIX. törvény, azaz a Budapest-törvény módosítása révén lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedekben elhanyagolt, egykor a fővárosi sportélet fontos helyszínét jelentő csepeli sportcélú területek megújulhassanak, és ennek keretében a kor elvárásának megfelelő, de egyben természetközeli sport- és rekreációs célú fejlesztési programok valósuljanak meg. Az érintett sportinfrastruktúra-fejlesztési program egyaránt hozzájárul a hazai versenysport fejlesztéséhez és a csepeliek életminőségének javításához azzal, hogy visszakapják és birtokukba vehetik azokat a sportcélú területeket, amelyektől hosszú évekre megfosztották őket. A csepeli sportélet megújítása, a csepeli sportinfrastruktúra védelme és fenntartható fejlesztése érdekében a Csepel Sport Club egykori sportinfrastruktúrájára épülő fejlesztési program megvalósítása kiemelten fontos közérdek, amely az érintett állami és önkormányzati szervek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a polgárok együttműködésével valósulhat meg. Mindenesetre a fejlesztéssel és működtetéssel az eredeti alapítói célt és annak kedvezményezettjeit fogjuk szolgálni, hiszen a Csepel SC alapvetően - és ez van a célok között meghatározva: alapvetően - a kerület, tágabb értelemben a főváros és agglomerációja dolgozói és azok gyermekei egészséges életmódjának elősegítésére, sportolásának biztosítására jött létre. Kedvezményezettjei: Budapest XXI. kerületének lakossága, szabadidő-, diák-, tömeg- és versenysportja. A valaha neves sportklubunk történetében sajnos kimaradt több mint két évtized, amikor nem tudta betölteni eredeti funkcióját. Az akkor már 87 éves Csepel Sport Clubot 1999-ben az akkori kerületi MSZP-s politikusok