Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2868 tudást és világszerte elismert diplomát szerezhetnek. Az egyetem szellemi híd lesz Ázsia, Kína és Közép-Kelet-Európa között annak minden előnyével. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Fudan Egyetem lesz a kínai selyemút a tudás világban. (15.10) Egy valódi, új egyetem alapítása és megvalósulása mindig emeli az ország fényét, a tudományos élet tekintélyét. A kétkedők közül számosan kifogásként a kínai politikai berendezkedésre utalnak leggyakrabban, mert mindig ez jár a fejükben, miközben néhányan természetesnek veszik, hogy egy külföldi pénzmágnás a saját eszméi terjesztésére egyetemnek nevezett ideológiai képzőközpontot alapíthat Magyarországon. Mi a Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével a megszerezhető tudásra, az egyetemes ismeretekre, a nemzetközi kapcsolatokra, a sokszínű oktatásra gondolunk, amikor az egyetem alapítását támogatjuk. A gazdasági ismeretek fejlesztése mellett a tervek szerint lesz társadalomismeret, lesz természet- és orvostudományi képzés is. A kínai gazdasági kultúra jobb megismerése érdekében tavaly már a Corvinus Egyetemmel is megállapodást kötöttek MBA-képzésre. A Fudan Egyetem nem ideológiai képzést ad, hanem szakmai képzést nyújt, és nemzetközileg elismert diplomát kapnak a hallgatók. Azok idegenkednek, akik a nemzetközi egyetemet az egykori moszkvai ügynökképzés világának megélt előnyeiből vezetik le, ugyanis mindig a régi nemzetközi kapcsolatok moszkvai intézete jut eszükbe, de a Közép-európai Egyetem, a CEU, az bezzeg soha. Tisztelt Képviselőtársaim! A kínai egyetem nem fog beleszólni Magyarország közéletébe, politikai rendszerébe. Az egyetemet ellenző kínai képe ott ragadt a kulturális forradalom idején. Mivel már többször is jártam Kínában, láttam egy XXI. századi gazdasági, kulturális felemelkedést annak minden hasznos, értékes vonzatával együtt. A Fudan Egyetem keretében megvalósul a kulturális, tudományos és nemzeti sokszínűség Közép-Európa szívében. Az egyetem a közép-európai térségben is közvetítő akar lenni a kínai és európai társadalmak kapcsolatában. Egy valódi egyetem alapítása Magyarországon mindig üdvözlendő fejlemény, akkor is, ha azt más országok az egyetemes és egyetemi tudás terjesztése érdekében kezdeményezik. Magyarországon olyan demokratikus légkör van, hogy az odajáró hallgatók sokféle szemlélettel találkozva saját tudásuk, gondolkodásuk alapján tekinthetnek az őket körülvevő világra. Egy ilyen egyetem elfogultság nélkül mutathatja meg a magyar életet, mert a hallgatók saját tapasztalataikkal térhetnek vissza hazájukba, és reményeink szerint nem lesznek elfogadói a rosszindulatú és önérdekű hamis híreszteléseknek. A politikai ráhatásról szólva az elmúlt évtizedekben nincs példa arra, hogy a kínai állam saját világnézetét akarná ráerőltetni Magyarországra; sokkal inkább a világkereskedelem, a fejlett ipar és kultúraközvetítés fontos szereplője. Egyáltalán nem mellékes, hogy meg lehet ismerni a kínai kultúrát idehaza, barátokat lehet szerezni, eloszlatni a félelmeket, az ellenséges érzületeket is. Arra biztatnék mindenkit, hogy bátorítsák a világ országait és nagy egyetemeit, hogy hasonló társintézményeket hozzanak létre Magyarországon, ahol angol, francia, amerikai vagy spanyol egyetemek is találnak maguknak hallgatóságot. A kínai egyetem nyitott ablak lesz a nagyvilágra, amelynek hasznos része az Andrássy Gyula Német Egyetem is a magyar felsőoktatásban. Ma a kínai egyetemi képzést a szorgalom, szakmai orientáltság, gyakorlatiasság és sikeres tanulási készség jellemzi, a versenyszellem és kitartás nem lesz haszontalan tapasztalat Magyarországon sem. A panaszkodók kifogása az is lehet, hogy a kínai egyetem nem a liberális kapitalizmus egyesek által végletekig szeretett eszméit terjeszti a világban. Kérdezem, hogy van-e arra elegendő tudásuk, képviselőtársaim, hogy kijelentsék: a jövőre nézve azok az egyetemi képzések lesznek a legjobbak, amelyekért ma lelkesednek. A nyugati világ egyes egyetemein napjainkra még a gondolkodás szabadsága is veszélybe került. Sok helyen a képzés, a dogmák, a cenzúrák és téveszmék csapdájában vergődnek, különösen a társadalomtudomány jutott zsákutcába. A most kifogást emelő baloldali képviselőtársaim az elmúlt években ellenezték a kínai állammal közösen építendő vasutat, ellenezték továbbá és tiltakoztak a magyar embereket védő oltások ellen, most tiltakoznak a közös alapítású egyetem ellen is. Úgy látom, hogy nem elsősorban az egyetem alapításával van gondja a baloldalnak, hanem egyszerűen Kína-fóbiában szenvednek. Ajánlanék még egy szempontot az egyetem körüli vitában. Az ellenzék szinte összhangban támadja a kínai egyetem alapítását, a keleti kapcsolatokat, de gondoljanak bele, ha valódi felelősségük lenne, hogyan néznének azon országok szemébe, amelyeket folyamatosan megbántanak, igaztalanul vádolnak, vagy olykor holmi rosszul értelmezett elkötelezettségtől vezérelve megsértenek. Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik a világ jóakaratú országaival. Kína egy olyan szereplője a világpolitikának, amely nem akarja saját önző képére formálni a
