Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SZUPERÁK BRIGITTA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
2836 mуdosнtбsбrуl szуlу T/16204. szбmъ tцrvйnyjavaslat rйszletes vitбjбt. A bizottsбg bizottsбgi mуdosнtу javaslatot nem fogalmazott meg, нgy annak elfogadбsa nйlkьl zбrta le a tцrvйnyjavaslat rйszletes vitбjбt. A T/16204. számú törvényjavaslat, ahogy azt megelőzően 2019-ben a T/7843. számú törvényjavaslat is, nemzetiségi napirendi pontként szerepel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának napirendjén. Mint az mindannyiunk számára ismert, a munkaerőpiacon jelentős hiány mutatkozik szakemberek tekintetében. Ennek gazdasági jelentőségét hangoztatják a gazdasági szereplők, a szakértők, illetve az érdekképviseletek terén aktív szervezetek vezetői. Érthető módon erre reagál és reagálnia is kell a kormányzatnak. A gazdasági hatásokon túl azonban a kívánt cél eléréséhez fontos és nélkülözhetetlen az oktatási szektor bevonása, illetve érdekeltté tétele a változás folyamatában. Csak az oktatás-képzés rugalmasságán, gyors reagálásán múlik az, hogy kellő időben rendelkezésre fog-e állni kellő mennyiségű és minőségű szakember, hogy a szakemberhiány ne okozzon nagy károkat a gazdaságban, vagy az ne vezessen az érintett gazdasági ágazat szereplőinek elvándorlásához. Olyan gyorsan változik a világunk, ahogy a szakemberek iránti igények is, hogy sok területen ma még nem létezik az a munkahely vagy munkakör, amelyet a jelenlegi középiskolásoknak, a középszintű képzésben részt vevő tanulóknak be kell majd tölteniük, ha el kívánnak helyezkedni a munka világában. A jelenleg ismert munkák, munkakörök, ellátni kívánt feladatkörök nagy része megszűnik, néha még a fantáziánkat is megerőltető újak jönnek létre, illetve vagy mindegyik megváltozik, átalakul, illetve a technikai fejlődés vívmányait igénybe véve kiegészül, módosul. Gondoljunk csak bele, mivel kellett csak az elmúlt évben szembesülniük a pedagógusoknak, a szülőknek, a gyermekeknek és számtalan munkahelynek a pandémia támasztotta kihívások miatt. Megtanulták, megtanultuk az internetes hírközlő eszközök és szoftverek használatát, a megszokott hangátvitelen túl elsajátítottuk a képátvitelt, a dokumentumküldést, az olvasást, a prezentációk megtartását valós időben, interaktív módon. Az Országgyűlés 2019-ben fogadta el a szakképzési törvényt, és most itt van előttünk annak módosítása. Mára leszűrhettünk némi tapasztalatot az elfogadott jogszabály gyakorlatba történő átültetéséről. Közös érdekünk, hogy a szakképzés és felnőttképzés rendszerei folyamatosan megújuljanak, mert igazodniuk kell a környezeti változásokhoz, a technikai fejlődésekhez. Közös célunk, hogy a szakképzési rendszerben az abban részt vevők versenyképes tudást és valódi szakmai tapasztalatot kínáljanak, illetve kapjanak úgy, hogy a gyakorlati ismeretek elsajátításán legyen a hangsúly. Számunkra, a nemzetiségek számára azonban továbbra is prioritás a nemzetiségi nyelvet a kornak megfelelő szinten beszélő szakemberek képzése. Tehát nekünk fontos, hogy a versenyképes szakmai tudást a diákok, szülők, leendő munkaadók úgy szerezzék, illetve kapják meg, hogy a minőségi és adekvát szakképzés mellett a nemzetiségi nyelvet is elsajátítsák, munkájuk során azt használva a szakma mellett a nyelvben is fejlődjenek, frissen tartsák tudásukat, hogy adott esetben később részt vehessenek az újabb nemzetiségiszakembergeneráció nevelésében, oktatásában. A korszerű tudás és a piaci igényeken alapuló szakmai ismeretek megszerzése, minőségi oktatásban való elsajátítása, a jó szakemberként való tisztességes helytállás nemzetiségi közösségeink fiataljai számára is létkérdés. Nem kell azonban intézményi vagy fenntartói szinten gondolkodni, amikor egy törvényjavaslat nemzetiségi vonatkozásait vizsgáljuk. Egyébként értelemszerűen a nem nemzetiségi pontként tárgyalt törvényjavaslatoknak is vannak nemzetiségi érintettjei, hiszen elég csak a szakképzésben részt vevő, nemzetiségi származású diákokra gondolnunk. Sok, valamely nemzetiségi közösséghez tartozó gyermek, tanuló, hallgató részt vesz, vett a magyar nevelés-oktatás rendszerében úgy, hogy nem járt nemzetiségi vagy nemzetiség által fenntartott intézménybe. Így tehát a versenyképes tudást biztosító, megfelelően szabályozott iskolai rendszerű szakképzés, a jól képzett és a nemzetiség nyelvét is jól beszélő szakemberek nevelése ma a magyarországi nemzetiségi közösségek számára is elengedhetetlenül fontos. Kitörési pontként hadd említsem meg a turisztikai szektort. Vannak nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények, ahol már működik ilyen, míg mások tervezik, illetve próbálkoznak annak alapításával. Ha életünk visszatér a normál kerékvágásba, és újra nagy számban jönnek turisták az országba, a nemzetiségi nyelvet beszélő szakemberek előnyben lehetnek egyes földrajzi régiókban. Amikor szakemberképzésről beszélünk, nem titkolt célunk a szakember-utánpótlás biztosítása. Ha van közösség, amely - most tekintet nélkül az okok vizsgálatára - szakemberutánpótlás-problémával küzd, akkor kijelenthetjük, hogy a nemzetiségek ilyen közösségek. (12.10)
