Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
2828 sokrétű igényeihez. A hagyományos és digitális tankönyvek befogadását is biztosító jegyzéket a szakképzési államigazgatási szerv vezeti. A köznevelési törvény módosítása a szakképzésről szóló törvénnyel azonos módon biztosítja a köznevelési intézmények, szakgimnáziumok, szakiskolák által többcélú köznevelési intézményként ellátott szakképzési alapfeladat keretében a szakképzés ingyenességét. Ez persze elsősorban jogtechnikai kérdés, hiszen eddig is ingyenes volt. A szakképzés kiemelt feladatként kezeli a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyek képzését. A módosítás törvényi szinten rögzíti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyek esetében a tanulói jogviszony keretében nincs korlát meghatározva az ingyenesség tekintetében. Továbbá a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az új szakképzési rendszerben a szakképző intézményekben szakmát tanuló felnőttek is jogosultak legyenek diákigazolványra. Tisztelt Országgyűlés! A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, mi ugyanis nem az adóemelésekben hiszünk, hanem pont ellenkezőleg, az adócsökkentésben. A szakképzési hozzájárulás rendszerét 2022. július 1-jével kivezetjük, de a duális képzést vállaló szervezetek az eddigi kedvezményeket változatlan mértékben továbbra is igénybe vehetik. A munkát terhelő adók mértéke így 2 százalékponttal csökken, valamint tovább egyszerűsödik az adórendszer Magyarországon. A változások eredményeként évente 250 - megismétlem: 250 - milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő tervezet a felnőttképzést érintő módosításokat is tartalmaz, ezek közül talán a legfontosabb a képzések adminisztrációjának további csökkentése. De a javaslat rendelkezik a képzési hitelről is, amely hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez, szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe. (11.20) Tisztelt Országgyűlés! A járvány alatt is megfelelően működő képzési rendszereink is bizonyítják, hogy a 2020-ban elindult új szakképzés és felnőttképzés kiválóan alkalmas arra, hogy a fiatalok és a felnőttek számára korszerű, versenyképes és a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást adjon. A szakképzés rendszere biztos alapot nyújt az újra lendületbe jövő magyar gazdaság további erősödéséhez, a felnőttképzés pedig biztosítja a változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás folyamatos lehetőségeit. A színvonalas szakképzésben szerzett tudás jól végzett szakmunkát, stabil és kiszámítható megélhetést, tisztességes béreket biztosít, hozzájárul Magyarország versenyképességének növekedéséhez. Az önök előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a szakképzés és a felnőttképzés megújult, magas színvonalú rendszere továbbra is megfelelő válaszokat tudjon adni a folyton változó gazdasági környezet kihívásaira. Éppen ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Kállai Mária képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoport-ja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat egy kiváló példa arra, hogy ha elfogadunk 2019-ben egy olyan törvényt, amely igazából már az elfogadás pillanatában is széles szakmai konszenzuson, széles szakmai együttműködésen alapul, akkor az idő igazolja őt, igazolja ezt a törvényt. Akkor is elmondhattuk, elmondhattam a javaslatban, hogy átgondolt, rendszerezett, rugalmas és felelősségteljes. Éppen ezt a felelősségteljességet szeretném aláhúzni, hiszen ez önmagában jelenti azt is, hogy folyamatosan szükség van - ahogyan miniszterhelyettes úrtól hallottuk - finomhangolásra, módosításokra. Hiszen ha időben, egy rövid időre visszanézünk, és ezt a folyamatot egyben látjuk, akkor láthatjuk, ha felidézzük, hogy a kormány határozatában 2019-ben elfogadta a Szakképzés 4.0-át mint a szakképzés és felnőttképzés megújításának stratégiáját, és tulajdonképpen a szakképzés új irányvételével ez az oktatási válaszunk is, azt gondolom, nagyon jó válasz a negyedik ipari forradalom kihívásaira. Ahogyan miniszterhelyettes úr is mondta, elfogadtuk 2019. november 19-én a szakképzésről szóló törvényt, december 10-én a felnőttképzésről szóló törvényt, és 2020. szeptember 1-je valóban egy jeles nap a szakképzés rendszerében, hiszen a szakképzés és felnőttképzés rendszere azóta az új struktúra szerint működik. Kiemelt célunk volt akkor, kiemelt célunk ma is, hogy minden munkaképes korú magyar állampolgár számára biztosítsunk legalább egy, a gazdaság igényein alapuló, a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító, modern szaktudást nyújtó szakképesítést. Ez nagyon fontos a személyes boldogulást
