Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN (DK):

2816 Képviselő úr, ön volt az, aki a nyugdíjas-szövetkezeteket erőltette, miközben azt láttuk, hogy a nyugdíjasok nagy része hihetetlen szegénységben él, és nem azért nem megy el egy szövetkezetbe dolgozni, mert nem akar, vagy mert annyira jól érzi otthon magát, hanem mert egyszerűen az egészségi állapota ezt nem engedi. (10.10) Persze, lehet itt szép, hangzatos szavakat mondani és hangzatos szónoklatokat adni arról, hogy ez mennyire fontos és mennyire közösségépítő, mert hozzá kell hogy tegyem, hogy a szövetkezeteknek ez az egyik fontos kritériuma kell hogy legyen, pontosan akár a nyugdíjasoknál vagy a kismamáknál is, hiszen mind a két társadalmi csoportról tudjuk azt, hogy a magány, az hogy napokra be vannak zárva egyedül vagy egy pici babával, az a depressziónak a melegágya. És például a nyugdíjashalál-okok egyik vezető szegmense az, hogy magányosak ezek az emberek, de sajnos nincsen meg az egészségük sem. Tehát az, amiről beszélünk, a szövetkezeti forma, az egy üdvözlendő dolog. Az, ahogy ezt önök el akarják érni, már kevésbé az. És persze lehet itt arról beszélni, hogy mindenkinek egy szavazata van, meg szó sincsen itt arról, hogy kizsákmányolnák a szövetkezetben dolgozókat, ez így van. De hát, tudjuk nagyon jól, a parlamenti vagy az önkormányzati választásoknál is mindenkinek egy szavazata van. De mégiscsak azt látjuk, hogy sikerül visszaélni ezekkel az egy szavazatokkal önöknek, tisztelt kormánypárti képviselők. Az, amit ön mond, tisztelt Kósa Lajos képviselő úr, hogy 220 nyugdíjas szövetkezet működik most, egy 2019-es harmadik negyedévi adat alapján szintén nem állja meg a helyét. Tudjuk azt nagyon jól, hogy 151 nyugdíjas-szövetkezet alakult ki, és most ebből elvileg 117 működik, ezzel nem lenne baj, hogyha ez jól működne. De az a baj, hogy ez nagyon nem jól működik, valójában nem is működik, hiszen a nyugdíjasszövetkezeteknek is az volt igazán a kecsegtető része, azért mentek bele a nyugdíjasok, mert adókedvezményt kaptak, de amióta összesimult, eltűnt ezen adókedvezmény lehetősége és mértéke, azóta sajnos a nyugdíjasszövetkezetek aránya is egyre inkább csökken. És nyilvánvaló módon azzal, hogy létrehozzák most, vagy létre szeretnék hozni a kismama-szövetkezeteket, nem lehet megspórolni, nem lehet kiváltani különben a normális családpolitikát. Meg kellene emelni a családi pótlékot, ezt önöknek meg kell érteni. El kellene tüntetni a dolgozói szegénységet. Nem a KSH-számokkal kell varázsolni, nem óriásplakátokon kell bebizonyítani az embereknek, hogy ők jobban élnek. Hát, ezt mindenki saját maga érzi! Az emberek úgy élnek, ahogy ezt érzik. Az emberek úgy élnek, ahogy a piacon tele tudják rakni a kosarat, és most, jelen pillanatban a nyugdíjasok nem tudják telerakni a piacon a kosarat, és ez leginkább az önök politikájának köszönhető. Az, hogy vágtat az infláció, és önök egyszerűen nemhogy az árokparton hagyják ezeket az embereket, hanem páros lábbal rúgják bele az árokba, és utána még azt próbálják nekik bebizonyítani, hogy: de, különben milyen jól élnek. Hát, nem élnek jól! És tudomásul kell venni, hogy a kismamák nyilván, hogyha el akarnak menni dolgozni, menjenek el dolgozni, de kapják meg azt a családi pótlékot, hogy a munka ne egy kötelező kényszer legyen számukra, hanem egy választható lehetőség. Ha úgy gondolják, hogy nekik közösségbe kell menni, mert már nem bírják tovább a bezártságot, vagy a baba mellett ők szeretnének valami mást csinálni, akkor tegyék meg, de ne a gazdasági kényszer kötelező prése legyen az, ami azt mondja, hogy őnekik el kell menni. Képviselő úr, ön beszélt Czeglédy Csabáról. Vártam különben, hogy beszélni fog róla. (Nacsa Lőrinc: Bűnöző!) Az önök padsoraiban nagyon sok bűnöző él, és én azt kérném öntől, ezt a szót, hogy bűnöző, ne nagyon használja, már csak azért sem, mert ismerjük a csengeri pernek szinte minden mozzanatát, és azt is tudjuk, tisztelt Kósa Lajos, hogy nagyon közel csapkodnak önhöz a villámok, és előbb-utóbb ott magyarázatot kell adni nagyon sok mindenre. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) ELNÖK: Képviselő úr.... VARGA ZOLTÁN (DK): Remélem, ezt meg fogja tenni. De visszatérve arra, amit Kósa képviselő úr mondott, nagyon vékony jégen jár (Dr. Völner Pál közbeszól.), hiszen látjuk azt, hogy ön és az önhöz köthető politikai-gazdasági körök egyszerűen piacot szerettek volna szerezni a szövetkezeti létben. Ez valószínűleg sikerült is. Az, hogy ez mennyire lesz rentábilis, az egy másik kérdés. De az, hogy valakit bűnözőnek kiáltanak ki, holott semmiféle joguk nincsen erre, azt hiszem, hogy ez nagyjából mutatja önöknek a morálhoz való viszonyát. (Nacsa Lőrinc: Elítélték...) Az lenne a lényeg, tisztelt kormánypárti hölgyek és urak, hogy a megbecsülés legyen a társadalom és az önök közötti alap. Az, hogy becsüljék meg a fiatalokat; becsüljék meg azokat az embereket, akik dolgoznak, de nem tudnak ötről a hatra jutni. És becsüljék meg a nyugdíjasokat - ezt most nagyon nem látjuk önöktől!