Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először vagyok valamilyen szövetkezeti forma létrehozásának előterjesztője, és nagy öröm számomra, hogy az Országos Szöve... - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először vagyok valamilyen szövetkezeti forma létrehozásának előterjesztője, és nagy öröm számomra, hogy az Országos Szöve...

2806 lehetőség, semmi kényszer nincs benne. Aki részt vesz benne, az előnyökhöz juthat, aki nem vesz részt benne, azt semmilyen hátrány nem éri. Minden juttatás a kismamáknak, amelyeket a Fidesz-kormány családpolitikája ide a parlament elé terjesztett és végül is törvényekben megtestesült, jár változatlan formában. Ez csak egy lehetőség arra, hogy tudjuk, hogy nagyon sokan, akik otthon nevelik a gyereküket, fogalmazzunk úgy az egyszerűség kedvéért, kismamák, de tudjuk, hogy egyébként ez bizonyos esetekben a férfiakra is kiterjed vagy kiterjedhet, de alapvetően a kismamák, főleg, amikor a gyerek már idősebb, másfél-két éves, akkor részmunkaidőben, valamilyen nagyon rugalmas keretekben szívesen visszamennének dolgozni valamit. Csak a munka törvénykönyve ezt rendkívül mereven szabályozza, mert a munka törvénykönyve alatti foglalkoztatás munkavállalási kötelezettséget is jelent, tehát ott nem lehet azt mondani, hogy nem megyek be holnap, szemben a szövetkezeti munkavállalással. A munkaadónak egyébként ráadásul munkáltatói kötelezettségei vannak a munka törvénykönyve alapján. Tehát tipikusan a kismamáknak ez a rendszer nem nagyon alkalmas. Az általam megfogalmazott kismama-szövetkezet ezeket a problémákat nem is hordozza magában, tehát nem kiküszöböli, hanem nincs ilyen. Ha valaki belép egy kismama-szövetkezetbe kismamaként, mert ezt szabályozza a törvény, hogy kismamák lehetnek a tagjai, nekik nem kell dolgozni, egyszerűen csak tagok. Belépnek, ezer forint a tagi hozzájárulás, csak mondtam, ez a fő szám egyébként a diákszövetkezeteknél is. Ha valaki kilép a szövetkezetből - ez teljesen önkéntes, nem lehet korlátozni a kilépést -, akkor visszakapja a tagi hozzájárulást, az ezer forintot. Tehát igazából még ez sem jelent kötöttséget, nem fenyeget az, hogy a tagi hozzájárulását nem tudja befizetni. És ha belép, akkor vagy dolgozik, vagy nem dolgozik. Nyilván, hogyha lát jó lehetőséget, akkor belép és dolgozik, ha nem, akkor... Amikor a kismamastátusza megszűnik, akkor egész egyszerűen a szövetkezeti státusza is megszűnik, visszakapja az ezer forintot. Viszont egy biztos: közösségben van, aki tagja a szövetkezetnek. A közösségre jellemző problémái neki is a problémái, taggyűlés, ki legyen az elnök, mi legyen az eredményfelosztás, mi legyen az üzleti terv, mint minden szövetkezetnél; mert a szövetkezet egy nagyon speciális vállalkozási forma, ami átmenetet képez egyébként egy egyesület és egy tőkeérdekeltségű gazdasági társaság között abban az értelemben is, hogy például a szövetkezetek mindenfajta adótól mentesen hozhatnak létre a bevételük arányában úgynevezett szociális vagy közösségi alapot, amit egyébként a szövetkezet a saját tagjaira költ el. Remek példák vannak erre, csak egyet mondok. Egy veszprémi nyugdíjas-szövetkezet a bevétele egy részét arra fordítja teljesen adómentesen, hogy a tagjainak szervez a veszprémi egyetemen ilyen szenioregyetemet, és a legkülönbözőbb témákban az evolúciótól a kozmológiáig bezárólag tartanak előadásokat. Meghívnak előadókat, fizetik őket, a részvétel a szövetkezeti tagnak természetesen ingyenes. Közösségben vannak, beszélgetnek problémákról, és egyébként a saját maguk továbbképzésére, tájékozottságuk erősítésére használják ezt a lehetőséget. Egy részvénytársaságnál nincs ilyen kötelezettség, hogy szociális vagy közösségi alapot kell létrehozni - a szövetkezeteknél van. De ettől még a szövetkezet egy gazdasági társasági forma, az alapvető funkciója az, hogy a szövetkezet célkitűzéseinek megfelelően lehetőséget adjon a tagjainak. Ennek a szövetkezetnek a kismamák felé való kiterjesztése senkinek semmifajta problémát nem jelenthet. A részvétel, még egyszer hangsúlyozom, teljes mértékben önkéntes, egy lehetőséget jelent a kismamáknak. Ha csak néhány szövetkezet jön létre, amelyet a kismamák hoznak létre, már jól jártunk, ők még inkább jól jártak, bár én megvallom, arra számítok, hogy ugyanolyan siker lesz a kismama-szövetkezet is, mint a nyugdíjasszövetkezet vagy a diákszövetkezet. A nyugdíjas-szövetkezet kapcsán engem is meglepett az, hogy az előterjesztést az ellenzék egyetlenegy tagja sem támogatta, tehát csak a kormánypártok szavazták meg. Mindenfajta képtelenség hangzott el a vitában, ami csak arra utalt, hogy egyáltalán nem értik a szövetkezeti mozgalom működését, a szövetkezetek működését, és sok esetben a rájuk vonatkozó szabályozást sem ismerik, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy az a kritika például, hogy a szövetkezet kizsákmányolja a tagjait, teljes mértékben nonszensz, mert a tagok együttese határozza meg az üzletet, hogy milyen szerződéseket kötnek, ki a vezető, mi az üzleti terv, mi a nyereségfelosztás. Tehát a tagok saját maguk döntenek. A szövetkezet közgyűlésén minden tagnak csak egy szavazata van. Tehát a kizsákmányolás sem úgy működik, mint egy kft.-nél úgymond, ha van ott kizsákmányolás a tagok között egyáltalán, vagy az üzleti tulajdonosok között, mert itt nem a tőkeerő, nem a teljesített munka, nem a befizetés vagy a tagi hozzájárulás nagysága számít, hanem az az általános elve a szövetkezetnek, hogy egy tag egy szavazat. Meg kell egyezni a közösségnek. Ha pedig valakinek nem tetszik az a döntés, akkor fogja magát, és kilép a szövetkezetből, visszakapja a tagi hozzájárulást, és elmegy egy másikba vagy alapít egy másikat magának. Jellemző, hogy ezeknek a szövetkezeteknek a vagyona minimális, tehát arról nincs szó... Gondoljunk csak bele, a diákok dolgoznak, igazából bérelnek leginkább az oktatási intézménytől valamilyen helyiséget, ahol a szövetkezet a munkáját folytatja, de nem halmoznak fel vagyont, hanem az általuk megtermelt pénzt egyszerűen szétosztják a tagok között. A nyugdíjas-szövetkezetek is így működnek, és valószínűleg a