Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

2780 A védelmi igazgatási központról sem hallottunk semmit. Miniszter úr, engem úgy érdekelne, ha az egy stratégiai anyag, ha az a jövőről szól, árulja már el nekem, ez a törvényjavaslat egyébként miről szól! Hát, mi fog változni? Mi az a védelmi igazgatási központ ahhoz képest, ami ma van? Ki fogja azt vezetni? Kié lesz a felelősség? A honvédelem lesz, amely ilyen helyzetekben lépni fog és felelősséggel rendelkezik, vagy a belügy, a rendvédelem? Hol lesz ebben a helye a belügyminiszternek? Hol lesz ebben a helye a katasztrófavédelemnek? Hol lép be a honvédelem? Vagy a miniszterelnök fogja ezt is vezetni minden egyes alkalommal? Teljesen mindegy, bármilyen koncepciót találtak ki, mondjanak már róla néhány szót azon kívül, ami ide le van írva, mert ebből az égvilágon semmi nem derül ki. Az egy nagyon érdekes koncepcionális vita lenne pont a XXI. század kihívásai miatt, hogy egyébként a rendkívüli állapotot, hadiállapotot megelőző veszélyhelyzetekben, akár ez legyen egészségügyi, vírusjárvány vagy egyéb más veszélyhelyzet, ez lehet egy elemi csapás, katasztrófa, milyen új eszközöket tudunk használni, egyébként a kormányon belül azzal ki foglalkozzon, kinek van meg hozzá a tudása, technikai felszereltsége. Mindenki pontosan látja, hogy a jelenlegi helyzetben a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi szervezete az, amely erre elvileg fel van kenve, és technikailag is egy csomó dologban képességekkel rendelkezik. De azért látjuk az árvizeknél, Kolontárnál, mindenhol máshol, hogy van egy bizonyos pont, még a háborún kívüli helyzeteknél is, amikor be kell lépnie a honvédségnek, mert neki vannak azok a nagy tankjai, meg a sok katonái, meg a homokzsákot rakó élőerője, és a több. Ez rendben van. De arról beszéltek-e, vagy ebből miért nem derül ki, hogy egyébként ezzel az üggyel mit kívánnak kezdeni. Valakit a tetejére ültetnek, és ugyanez megy tovább, csak lesz még valaki, a kormány és a miniszterelnök között még valaki, aki ezt az egészet majd egy asztalhoz ülteti, vagy van valami koncepcionális javaslat is arra, hogy a polgári védelemnek, a katasztrófavédelemnek mi lesz a hosszú távú sorsa? A honvédelmi erőket fogja a másik, a belügyi rész vezényelni, vagy ez az új központ, vagy esetleg bent van az önök fejében, hogy visszakerül a honvédséghez a polgári védelem, vagy akár a katasztrófavédelem is? Beszélni érdemes lenne róla, mert előbb-utóbb ezzel az üggyel valamit nyilvánvalóan kezdeni kell. Sok érv van emellett is, amellett is, egyet biztos nem lehet, rángatni a kormányt jobbra-balra. Én ebben a javaslatban annyit látok, és ezt most nyilván az elmúlt 11 év tapasztalata is mondatja velem, nekem ebből annyi látszik, amennyit látunk a jelenlegi veszélyhelyzettel való bánásmódukkal is, hogy tudniillik igen megtetszett önöknek, és igen beleszerettek ebbe a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetes dologba, amit most már, nem is tudom, hatodik éve mint ilyen kvázi rendkívüli jogrendet hosszabbítgatnak folyamatosan. Beleszerettek ebbe a veszélyhelyzetes dologba, hiszen a miniszterelnök egy rendelettel átírhat bármit bármikor. Beleszerettek abba az új tényállásba, ami tényleg rendkívül rugalmas, hogy mindent is módosíthat a kormány megfelelő célhoz kötötten, a szükséges és arányos módon. Na de ebben a javaslatban, miniszter úr, ki dönti el, hogy mi a szükséges és arányos mód a kormányon kívül? Tudom, hogy ön itt, ahogy hallottam, hangsúlyozta, hogy a végrehajtás felelőssége a kormányé. Na de nem a kormány a fő hatalmi szerv ebben az országban, miniszter úr, hanem ez az intézmény, ahol most ön itt van. Ez az, amely egyébként bizalmat és mandátumot ad a kormánynak, vagy zavarja el akár ciklus közben is egy tollvonással. Ez az az intézmény, amely nem véletlenül volt az alkotmányban megfelelő kontrollként, fékként bárminemű rendkívüli jogrend bevezetése vagy fenntartása tekintetében. Ebben az anyagban háromhavonta addig hosszabbítgatja a kormány ezt az új jogintézményt, kvázi veszélyhelyzetet, amennyit akarja. És majd hogy konkrétan mi mindent tehetnek meg kivel meg mivel, azt majd valami következő törvényben vagy rendeletben egyszer csak kifejtik, és az emberek majd ott fognak szívrohamot kapni, hogy úristen, ez már megint mi. Jogállamban természetesen lehet rugalmas szabályokat hozni megfelelő fékek és ellensúlyok mellett. Mint említettem, az egyik ilyen biztos, hogy a magyar Országgyűlés, amely ki van irtva ebből az anyagból, mint ahogy az Alaptörvényből is még háború esetére is kiirtották a Honvédelmi Tanácsot. Hát, milyen nemzeti ügy az, amikor egy háború idején sem hajlandóak önök a magyar emberek által külön-külön, de egy időben megválasztott összes politikai erőt egy asztalhoz ültetni a haza védelme érdekében? Hát, milyen hozzáállás ez?! Mit gondolnak maguk erről az országról meg az itt lakó emberekről? Hogy csak a legutóbbi választást mondjam, a nagy kétharmados mandátumukkal, 48 vagy 49, vagy nem is tudom, mennyi százalékkal beültek ide kétharmadnyian a parlamentbe, 2,5-3 millió szavazattal a 10-ből, és akkor erre az a reakciójuk, hogy a legnemzetibb, legszentebb ügyben is azt a jogintézményt, amely hál’ istennek, csak teoretikusan volt benne egyelőre az Alaptörvényben, hogy háború esetén mindenkinek egy asztalhoz kell ülni, és mindenkinek a hazája védelmében együtt kell működnie, ezt tulajdonképpen egy tollvonással kiirtják, csak hogy mindenki értse, hogy hol a helye, meg hogy mit gondolnak erről az országról meg a világról. Vérlázító! És ezek után, ja, meg mondom a másik felét, igen, egy jogállamban, egy normális országban van még egy kontroll például az