Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

2775 Köszönjük, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Simon Miklósnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország 32 éve szabad, demokratikus, békében élő ország. Ebből a 32 esztendőből viszont 17 év olyan, amelyben fegyveres konfliktus sújtja valamelyik, velünk közvetlenül szomszédos országot. Az ukrán válság épp zajlik, a délszláv háborút követő feszültségek még a mai napig is érzékelhetők. Szinte nincs olyan szomszédos állam, amelynek határai ne változtak volna valamelyest az elmúlt évtizedekben. Az említett 32 év utolsó harmadában folyamatosan erősödő migrációs válsághelyzetet tapasztaltunk. Ezzel összefüggésben Nyugat-Európán terrorhullám söpört végig, ami egészen Bécsig hatolt. A jelenben pedig épp egy világjárvánnyal küzdünk, amely megbénította a világgazdaságot, és rendkívül sok nehézséget hozott hazánkba is. A helyzet olyan súlyos, hogy különleges jogrendi állapotot kellett bevezetnünk, amire alig volt példa az elmúlt három évtizedben. Miért is mondom mindezt? Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy azok a struktúrák, azok a jogszabályok, amelyek Magyarország védelmét és biztonságát hivatottak szavatolni, átgondolásra, reformra szorulnak. Legutóbb a koronavírus-járvány kihívásai világítottak rá arra, hol lenne szükség a feladat- és felelősségi körök egyértelmű, de mégis kellően rugalmas lehatárolására, a szükséges intézkedések minél gyorsabb meghozatalát lehetővé tévő cselekvési tervekre. A reformfolyamat az Alaptörvény legutóbbi módosításával már kezdetét is vette. 2023-ban hatályba lépnek azok a változások az alkotmányban, amelyek a védelmi struktúránk átalakításához kapcsolódnak, addig pedig meg kell valósítani az ágazati jogszabályok korrekcióját. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen ennek az átalakulásnak a keretét adja meg. A miniszter úr bemutatta a törvényjavaslat részleteit, de a benyújtást megelőzően is volt már egy egyeztetés, amelynek keretében részletes tájékoztatást kaptunk a javaslat tartalmáról. Éppen ezért én csak a legfontosabb részleteket emelném ki. Teszem mindezt azért is, mert a törvényjavaslat több olyan fejezetet tartalmaz, amelyeket más törvényekből már ismerünk. Jelenleg például a rendkívüli jogrend eseteire vonatkozó szabályok mind a honvédelmi törvényben, mind pedig a katasztrófavédelmi törvényben megtalálhatók, viszont nincsenek összhangban egymással. Az ilyen koherenciazavarokra utaltam az imént, amikor a hazánk védelmét és biztonságát szolgáló struktúrák reformjának szükségességéről beszéltem. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen a területen például egy olyan átfogó keretszabályozást hoz létre, amely megszünteti az eddigi ellentmondásokat és a minél gyorsabb és hatékonyabb védekezés érdekében a jelenlegieknél rugalmasabb jogosítványokat ad a mindenkori végrehajtó hatalom kezébe. Látva azt, hogy a különféle válsághelyzetek a mai környezetben milyen rendkívüli gyorsasággal eszkalálódnak, talán nem kell magyarázni, hogy miért jobb a törvényjavaslat által behozott megközelítés a jelenleginél. De térjünk rá a rendszer teljesen új elemeire, amelyekből kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik az összehangolt védelmi tevékenység intézménye. Ez az új eszköz békeidőben is lehetővé tenné olyan sajátos szabályok korlátozott időre történő bevezetését, amelyek a hatályos szabályozás alapján csak szűk ágazati körben, például egészségügyi válsághelyzet vagy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén, illetve különleges jogrendben alkalmazhatók. Ez a képesség egyrészt a gyorsaság miatt fontos, másrészt a fokozatosság és a szükségesség elvét is képes jobban figyelembe venni. A nyilvánosság előtt hirtelen előálló krízisek szükségessé teszik a normál működéstől eltérő, de még nem feltétlenül különleges jogrend kihirdetését igénylő válságkezelési intézkedéseket. Csak egy rövid példát hadd mondjak erre! 2023-ban a különleges jogrend esetei már átalakulnak, a terrorvészhelyzet esete már nem képezi a jogrendünk részét. Egy terrortámadás esetére reagálva már nem kell majd néhány napra vagy hétre különleges jogrendet bevezetni. Egy gyors döntéssel célzott, azonnali intézkedések foganatosíthatók, a védekezéssel párhuzamosan pedig van idő értékelni a helyzet alakulását, mérlegelni a további intézkedések, például szükségállapot vagy vészhelyzet bevezetésének szükségességét. Egy ilyen módon felépülő és működő rendszer nemcsak a már eddig ismert veszélyekre képes gyorsabb és pontosabb választ adni, hanem a korábban nem tapasztalt helyzetekre is. A másik új elem, amiről röviden szólnék, és ami szintén hozzá fog járulni a védelmi és biztonsági intézkedések minél hatékonyabb meghozatalához, a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve. Aktuálisan a koronavírus-válság kihívásai teszik egyértelművé, hogy a védekezési rendszerünket igazgatási, szervezeti oldalról is meg kell erősíteni. Különösen egy váratlan, gyors felépítésű vészhelyzet esetén nincs idő azzal foglalkozni, hogy a döntés vagy a különböző feladatok ellátása tekintetében ki is az illetékes szerv. Emellett egyre nagyobb a komplex megoldásokat igénylő helyzetek előfordulásának az esélye, ami