Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! E törvény célja, amely az elmúlt hetekben sok szempontból a figyelem középpontjába került, gyakorlatilag az, hogy Magyarországon a... - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! E törvény célja, amely az elmúlt hetekben sok szempontból a figyelem középpontjába került, gyakorlatilag az, hogy Magyarországon a...
2735 BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! E törvény célja, amely az elmúlt hetekben sok szempontból a figyelem középpontjába került, gyakorlatilag az, hogy Magyarországon a bérlakásban élők, az önkormányzati és állami bérlakásban élők lehető legnagyobb számát saját tulajdonú lakáshoz juttassa. De hogy hol kezdődött ez az egész törvény, vagy miért alakult ez így ki, arról szeretnék első körben néhány gondolatot elmondani. 2019-ben az önkormányzati kampányban, konkrétan az I. kerületben V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester tett egy olyan ígéretet az ott lakóknak, a műemléki bérlakásban élőknek, hogy segít nekik abban, hogy amire 30 éve várnak, hogy megvásárolhassák ezeket a lakásokat, valósággá válhasson. De nem így történt, és kiderült nem is olyan sokkal később, hogy a polgármester asszonynak, miután megválasztották polgármesternek, esze ágában nincsen eladni ezeket a lakásokat, hanem egy kvázi lakossági fórumon bejelentette, hogy nem adják el ezeket a lakásokat, sőt lakbért emelnek, és szigorítják a lakhatás feltételeit. Ezzel természetesen joggal érezték magukat becsapva az emberek, és joggal háborodtak fel ezen. Több mint 700 aláírás gyűlt össze ez ellen, a helyi lakásrendelet módosítása ellen, illetve azért, hogy mégis meg lehessen vásárolni ezeket a lakásokat. Nyilván engem is számos érintett bérlő megkeresett, több száz helyi lakossal találkoztam személyesen is jómagam, ezért egy kérdőívet is útnak indítottunk, amely tulajdonképpen feltette azokat a kérdéseket, hogy az ott élők hogy szeretnék, mint szeretnék megvásárolni a lakásaikat. (17.10) Azt tudni kell, hogy 2019-ig vagy 2020-ig, amíg ez a botrány ki nem pattant az I. kerületben, kvázi volt egy status quo az ottani bérlők, illetve az önkormányzat között, hiszen 1994 és ’95-ben, amikor nagyon sokan megvásárolhatták nagyon kedvezményes áron a lakásaikat akár egy szomszédos épületben is, azok, akik műemlék házban éltek és műemlék lakásokban laktak, azok az emberek nem tehették ezt meg, ellentétben mindenki mással, és harminc évet vártak arra, hogy megtehessék mindezt. A jelenlegi törvényjavaslat nyilván ennél sokkal tágabb kört érint, de rendezi vagy rendezné a vári, illetve az I. kerületi lakásoknak, azoknak a bérlőknek a helyzetét, akik igazságtalanságot és méltánytalanságot szenvedtek el az elmúlt harminc évben. (Folytatás 203/2-ben!) • 2018-2022. országgyűlési ciklus • Budapest, 2021. május 26. szerda • 203/2. szám Országgyűlési Napló Azt szeretném még elmondani, hogy több mint ötszázan töltötték ki azt a kérdőívet, amelyben megkérdeztük a helyi érintetteket, hogy mit szeretnének csinálni, és ez indította el tulajdonképpen magának a törvényjavaslat kidolgozásának az útját. Ezek után, mivel a sajtóban több helyen megírták ezt és többen beszéltek erről, ezek után történt az, hogy irgalmatlan mennyiségű, több száz levelet és megkeresést kaptam jómagam is nem váriaktól, nem I. kerületiektől, az ország minden pontjáról, nemcsak műemlék lakásokban élőktől, hanem mindenki mástól, hogy találjunk megoldást az ő helyzetükre, mert ők is szeretnék megvásárolni a saját ingatlanjukat. Magyarországon az a speciális helyzet, hogy az emberek 86 százaléka magántulajdonú lakásban lakik, ami a legmagasabb Európában, és persze teljesen más lakásszerkezet van Európa különböző országaiban, de ezek különböző történelmi fejlődésen mentek keresztül, és a lakhatást egész másképp oldották meg. Magyarországon az emberek többsége saját lakásban szeretne lakni, és szerintem egy politikusnak, egy politikai pártnak pedig az az érdeke és azt kell szem előtt tartani, hogy segítse az embereket saját lakáshoz jutni. Erre a kormánynak nyilván vannak különböző programjai, de ami az önkormányzati bérlakásokban élőket illeti, ez a javaslat, amelyet ma tárgyalunk, lehetőséget biztosít arra, hogy legalább az önkormányzati bérleményekben élők egy része megtehesse mindezt.
