Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2708 tárgyú törvényjavaslatot, akkor általában salátatörvényeket kaptunk, amiben tíz, húsz, száz, kilencven, mikor mennyi törvény került módosításra, volt, amikor volt közte néminemű megfelelés vagy egyformaság, másrészt semmilyen összeköttetés nem volt ezek között a jogszabályok között. Most legalább üdvözlendő (Dr. Kovács Zoltán: Egy füst alatt!), hogy egy ilyen fontos jogszabálynál, mint a polgári törvénykönyvnek a módosítása, ezt nem salátában kaptuk meg. Úgyhogy ezt most éppen mint kifejezetten pozitív tényt kívánom elmondani, hogy örülünk neki, és jó lenne, hogyha a jövőben is sok minden így történne, mint ahogy ennek az idehozatala volt. (14.40) A másik kérdés az, hogy vajon bírálandó vagy dicsérendő az, ha nem olyan túl sokkal, néhány évvel az új jogszabály idehozatala és elfogadása után belenyúlunk és módosítgatunk benne. Én azt gondolom, fontos az, hogy kövessük azt a tapasztalatot, amit a jogalkalmazás megad nekünk, jogalkotóknak, elmondja, hogy mik azok a szempontok, amik jól érvényesültek ebben a jogszabályban, mik azok, amik rosszul. S egy új jogszabálynál el kell fogadni azt is, hogy tökéleteset alkotni nem mindig lehet, ezért szükség van toldozgatásokra-foldozgatásokra. Nyilván ezt meg lehet fogalmazni úgy is, hogy itt látszik, hogy rossz volt az a jogszabály, hiszen már néhány év múlva hozzányúlunk, és jelentős módosítások vannak rajta. Azt mindenesetre el kell ismerni, fontos kérdés az, hogy kövessük a jogszabályok üzenetét, a jogszabályok érvényesülését, azt, hogy a jogalkalmazóknak mi a véleményük, és különösen nagy feladat hárul ezzel kapcsolatban a bíróságokra, valamint az ügyvédségre, az ügyvédi kamarára. Az ő véleményük különösen fontos. S nagyon örülök annak, hogy e tekintetben nagyon nyomatékosan került figyelembevételre mind a bíróságok szakmai tapasztalata, mind az ügyvédek szakmai tapasztalata a polgári perrendtartás hibáinak is már a részleges kiküszöbölésében. Én azért úgy látom, hogy ott sokkal nagyobbak a problémák és nagyobbak voltak a problémák, de még jelen pillanatban is azok, és már ott is jelentős részben hozzányúltunk a polgári perrendtartáshoz, és ott is változások történtek. Itt is egy fejezethez nyúlunk hozzá, és azt gondolom, hogy nagyon fontos a gyakorlati tapasztalat átültetése, a jogalkotóknak figyelemmel kell lenniük erre. Azt, hogy mivel is foglalkozik ez a törvényjavaslat és mik a módosítások, én nem szeretném részletesen végigmondani, hiszen mind államtitkár úr, mind pedig a Fidesz vezérszónoka ezt már elég részletesen ismertette. De azért néhány dolgot példálózó jelleggel szeretnék belőle kiemelni. A jogi személy létesítő okirata érvénytelenségi szabályainak a pontosítása egy fontos dolog, és fontos dolog az, hogy ezek a jövőben egyértelműbbek legyenek, és jobban lehessen ezeket alkalmazni. A jogi személyek felügyelőbizottságának egyes részletes szabályait is módosítja ez a jogszabály, egyértelműsíti, hogy kik jogosultak perindításra egy döntéshozó szerv határozata ellen, például egy gazdasági társaságnál. A gyakorlati tapasztalat mindenképpen azt mutatja, hogy az sajnos nagyon gyakori, amikor egy-egy társaság határozata ellen, de ugyanez a civil szervezeteknél is fennáll, amikor egy-egy határozat ellen az a tag, aki sérelmesnek tartja, pert indít, jogorvoslatot kér a bíróságoktól. Fontos, hogy e szabályok alapján gyorsan és biztonságosan lehessen ezeket a pereket megindítani. És szabályozza a gazdasági társaságok pótbefizetési intézményét is. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy egy nagyon fontos új dolog jelenik meg, amikor is a teljes pénzbeli befizetés nem szükséges a társaság alapításakor. Eddig is volt erre lehetőség, azonban most már egyértelműen megfogalmazza a jogszabály, hogy a felosztható nyereségből ez majd a következő években befizethető lesz. Azt gondolom, hogy ez egy nagy előrelépés. Ez mindenféleképpen egy fontos szempont, hiszen ma, amikor nagyon sokan szeretnének vállalkozni, szeretnének valamiféle vállalkozói tevékenységet folytatni, és nem áll rendelkezésükre akkora induló vagyon, amivel el tudnak indítani egy társaságot, akkor ha lehetőséget kapnak, hogy egy-két éven belül fizessék ezt be, és azt megtehetik a kft. nyereségéből, osztalékából, az mindenféleképpen egyrészt a társadalomnak, másrészt a vállalkozóknak és a magánszemélyeknek is az előnyére válik, és mindenkinek könnyebbé válik ezáltal a társaság megalapítása. Ez is egy üdvözlendő szempont. A tagsági viszony megszűnése esetén az elszámolás szabályainak a pontosítása megint fontos kérdés, hiszen nagyon sok esetben ebből nagyon komoly elszámolási perek szoktak keletkezni, amelyek gyakran évekig húzódnak, és komoly szakértői feladatokat jelent ezeknek a kiszámítása. A mai napon lesz még egy olyan törvényjavaslat, amikor ehhez kapcsolódóan fogjuk az elhúzódó polgári peres eljárások miatti pereket, az ebből fakadó vagyoni igényeket tárgyalni. Tehát amikor ezeket megpróbáljuk megelőzni, akkor az mindenféleképpen egy üdvözlendő szempont. Ha a közkereseti társaságok esetén a társaság tagjainak a száma egy főre csökken, ezt is egyértelműsíti. Ezzel kapcsolatban is merültek fel korábban jogértelmezési problémák. Egyértelműsíti ez a törvényjavaslat a tagi felelősséget, a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának a szabályait, aztán az üzletrészhez kapcsolódó