Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2682 Olyan összegek szerepelnek ebben a tervben, mint a létfenntartási költségek, a törlesztési összeg, amely nyilván kevesebb kell legyen, mint ami előtte volt, és az ötéves törlesztési idő után a tartozás egy részének elengedése lehetővé válik. Volt egy módosítása ennek a törvénynek, amikor a „Nemzeti Eszközkezelő” programban való részvétel miatt nem volt lehetőség a magáncsődbe való belépésre, amikor azonban az a program befejeződött, ez a lehetőség már megnyílt az abban részt vevők számára is. Kérdés az, hogy hányan vették igénybe ezt a lehetőséget. 2137 csődvédelmi eljárás indult. Ebből 342 már lezárult, és körülbelül 5-6 ezer embert érint a családtagokkal együtt ez a részvétel. Feltehetjük a kérdést, hogy ez sok vagy kevés. Nyilván többre lenne szükség, hogy több családot kimentsen ebből a nehéz helyzetből. Ahogy említettem - és ezt a célt szolgálja most a módosítás -, változtatni kell a részvétel lehetőségén annak bővítésével. Ez az egyik célja. De van egy másik célja is a módosításnak, márpedig a gyakorlatban felmerült adminisztratív nehézségek megoldása. Nézzük konkrétan, hogy mi is szerepel a módosításban! Az első cél, ahogy említettem, hogy többen vehessék igénybe a magáncsődöt. Ez a tartozás és vagyon arányának a megváltoztatását igényli. Eddig érvényben volt az, hogy a vagyon - és abba beleértendő az öt év alatt szerzett jövedelemnek erre a célra történő felhasználási része - és a tartozás arányai tekintetében a vagyon száz százalékát kellett elérni a tartozásnak ahhoz, hogy igénybe lehessen venni. Volt felső határ, az a duplája. Most leszállítottuk az alsó határt 80 százalékra. Ez az, amit a visszafizetés, az adósság jelentős részének visszafizetése, illetve a lehetőség igénybevétele együtt jelent. Az a korlátozás természetesen megmaradt, hogy a vagyon kétszeresét meghaladó eladósodás esetén nem kezdeményezhető a magáncsődeljárás. A másik változtatás, hogy az adósok eredményesebben tudják teljesíteni az adminisztratív feltételeket. Ezért a javaslat a hitelezők számára előírja, hogy az adós kérésére a fennálló követeléseikről és a folyamatban levő igényérvényesítési eljárásokról egy részletes kimutatást készítsenek, és azt adják át az adósnak. Nem mondom, hogy általános, de gyakran tapasztaljuk, hogy a pénzintézetek nem készségesen állnak az adósok rendelkezésére, akik a magáncsődeljárást választották. Ez a módosítás segíti a családi csődvédelmi szolgálat munkatársait, amikor a belépés feltételeit vizsgálják. Kikerül egyébként a környezettanulmány végzésére vonatkozó kötelezettség, ami a résztvevők szerint eddig sem járt eredménnyel. A harmadik módosítási tétel a minimális törlesztőrészlet meghatározásáról szól. Eddig az volt érvényben, hogy az ingatlan forgalmi értéke 7,8 százalékának az egytizenketted részét kellett havonta fizetni. Most leszállítottuk 7 százalékra. Ez durván 10 százalékos csökkentést jelent a minimális törlesztőrészlet esetében. Megemlíthetném még itt azt, hogy a különböző adminisztratív feladatok végzése miatt bizonyos költségátalány is kötelezte az adóst. Ez is leszállításra került, egyharmadával csökkentettük. Még egy lényeges tétel van, ami a negyedik módosítási javaslat. Az adós megélhetésének mindennapi kiadásait egy bizonyos megtartható összeg jelentette, ez 42 750 forint volt a törvény születésének idején. Valorizálásra került, sőt annál magasabb értékben határozódott meg, 57 ezer forint személyenként, három fő esetén havonta ez az összeg. A három fő feletti személyekre vonatkozóan 28 500-ról 42 750-re emelkedett, tehát átlagosan személyenként körülbelül 15 ezer forinttal. Van még egy olyan összeg, amit az adósok megtartanak a saját életformájuk alakításában, a mindennapi életvezetéshez szükséges kiadások. Ezt a duplájára emeltük, és figyelembe kell venni a súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő családtagokat, illetve a lakásfenntartás, közműdíjak, lakásbiztosítás, közös költség egy főre jutó összegét. Tisztelt Képviselőtársaim! Zárásképpen elmondhatom, hogy a törvénymódosítás könnyebb belépést biztosít a magáncsődeljárásba, enyhíti az adósok pénzügyi terheit, és növeli a megélhetésükre rendelkezésre álló forrásokat. Természetesen nem tudja ez a törvény megsemmisíteni azt az életformaváltást, ami egy ilyen nehéz helyzetben az otthon megmentése érdekében kell, és ez a lényege ennek a törvénynek és a most megjelenő módosításnak, hogy lehetőséget ad arra, hogy az ellehetetlenült anyagi helyzetbe került adós megőrizze az otthonát, és ötéves időszak után újrakezdje az életét. Arra kérek mindenkit, hogy ezt a szempontot tartsa szem előtt, és szavazza meg a módosítást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy kíván-e felszólalni ezzel kapcsolatban. (Jelzésre:) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Barcza Attila képviselő úr. Parancsoljon képviselő úr, öné a szó. BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
