Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 25. kedd - 202. szám - A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2623 érdekeinek fokozottabb érvényesre juttatásához. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Dr. Völner Pál tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Héjj Dávid képviselő úr. Megkérdezem Völner Pál előterjesztőt, kíván-e most felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom. Megadom a szót, amennyiben élni kíván a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Völner Pál jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/15993. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Ezért megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a bizottság, úgy látszik, állandó előadójának. (17.40) HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót ismét. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. május 13-án tartott ülésén megtárgyalta a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/15993. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióban 2019 júliusában lépett hatályba a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló irányelv. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat az említett irányelvnek a magyar jogba történő átültetését valósítja meg, ami két szabályozási kört foglal magába: egyfelől a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de még nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítási eljárását, másfelől az önálló vállalkozó természetes személyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárását. A jogi személy vállalkozásokat érintő szabályozás új törvénynyel, az önálló vállalkozók adósságrendezési és adósságmentesítési szabályai pedig a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény módosításával kerülnek átültetésre. A javaslat ezen túlmenően az alapvető kapcsolódó törvények módosítását is elvégzi. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a cégek fizetésképtelenségét megelőző eljárásoknak egy új formáját vezeti be. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja az alapvetően életképes vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, valamint fizetőképességük helyreállítása. A szerkezetátalakítás és a szerkezetátalakítási eljárás a fizetésképtelenségi eljárásokat megelőző, az adós vállalkozások pénzügyi nehézségeinek leküzdését támogató, az ügyleti tevékenysége folytatását lehetővé tevő, reorganizációs típusú nemperes eljárás. A fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben nagy különbség, hogy a szerkezetátalakítási eljárás nem feltétlenül nyilvános, a fizetési moratórium a hitelezők egy részére is korlátozódhat, a szerkezetátalakítási szakértő kiválasztásában a feleknek döntő szava lehet, illetve a felszámolással ellentétben kizárólag az adós döntése lehet, hogy igénybe akarja-e venni a jogszabály nyújtotta keretrendszert. Tisztelt Ház! Az új szabályozás célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, újjászerveződésük ösztönzése, továbbá fizetőképességük helyreállítása, ezáltal pedig az ország versenyképességének növelése is. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
