Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
260 Magyarország tehát azért írta alá a megállapodást, hogy még mint kívülálló is minden információ birtokában legyen, valamint hogy az érdekeit képviselni tudja a későbbi tagsági feltételek viszonylatában is. Tisztelt Országgyűlés! Az uniós pénzügyi stabilitás és a bankrendszerbe vetett bizalom szempontjából fontos, hogy az Egységes Szanálási Alap esetleges kiürülése esetén végső soron rendelkezésre álljon egy közös bankuniós védőháló. Ezt teremti meg a megállapodás módosítása, amely lehetővé teszi, hogy az európai stabilitási mechanizmus révén az euróövezeti tagállamok közösen hitelt nyújthassanak a jövőben az alapnak. A 2014. évi megállapodás megteremtette a jogi feltételeket ahhoz, hogy az egyes bankuniós tagállamok bankjainak befizetéseiből létrejövő Egységes Szanálási Alapból európai szinten akár a saját, akár egy másik ország bankjainak rendezett rendbetételét vagy felszámolását finanszírozzák. A megállapodás mostani módosítása pedig kezeli azt a helyzetet, ha az alap forrásai nem lennének egy banki válsághelyzetben elégségesek, ami ezáltal tovább erősíti az európai bankrendszerbe vetett bizalmat. Ez a jelenlegi járványügyi helyzetben is kiemelt jelentőségű. Tisztelt Ház! Szeretném ismételten tisztázni és hangsúlyozni, hogy a megállapodás, amely a kormány döntése alapján aláírásra került, Magyarországra nem keletkeztet kötelezettséget, hiszen az euróövezetnek, illetve a bankuniónak nem vagyunk tagja, Magyarországon továbbra is a nemzeti hatóság jár majd el a magyar szabályozás alapján. Ugyanakkor a megállapodáshoz való csatlakozásunk lehetővé teszi továbbra is a bankuniós lépések nyomon követését. Ez a megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása a magyar érdekek további védelme érdekében is elengedhetetlen. A védőháló létrejötte növeli az európai bankrendszer egészének és egyes intézményeinek stabilitását, biztonságát. Tekintettel arra, hogy hazánkban több olyan jelentős leánybank is a hazai bankrendszer lényeges, időnként rendszerszintű szereplője, amelynek anyaintézménye az euróövezetben található, a védőháló közvetve a magyar bankrendszer egészének a stabilitásához is érdemben hozzájárul. A bankunióhoz kapcsolódó Egységes Szanálási Alap teljes feltöltése tehát jövőre várható, 2022. január 1-jével pedig a kapcsolódó védőháló is megkezdheti a működését, amennyiben a ratifikáció a tervezett menetrend szerint halad. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (22.00) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Vezérszónoki felszólalások jönnek. Zsigmond Barna Pál képviselő úr, Fidesz! DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egységes szanálási rendszer célja, hogy biztosítsa a fizetésképtelenné vált pénzügyi intézményekkel szemben alkalmazott egységes megközelítést, ezáltal fokozza a részt vevő tagállamokban lévő intézmények stabilitását. Célja ezenfelül, hogy megelőzze a válságok tovagyűrűzését a részt nem vevő tagállamokba, megkönnyítve így a belső piac egészének működését. Ha egy bankról ma megállapítjuk, hogy csődközeli helyzetbe került, vagy valószínűleg ilyen helyzetbe fog kerülni a közeljövőben, akkor az első körben az egységes szanálási testület jogosult a megoldás keresésére. Ezen testületet az egységes szanálási rendszerről szóló 2014. évi június 15-ei rendelet hozta létre. Ehhez kapcsolódóan a jövőbeni költségek fedezésére egy 2014. májusi kormányközi megállapodás hívta életre az Egységes Szanálási Alapot. Az alapot a bankunióban részt vevő tagállamok pénzügyi intézményei töltik fel befizetéseikkel. Ezzel egy időben a jogalkotónak gondolnia kellett arra is, hogy ha az alap teljesen kiürül, akkor a tagállamok is megfelelő eszközökkel be tudjanak avatkozni. Ennek megfelelően módosították az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó 2014-es kormányközi megállapodást a közös védőháló megteremtésével. A védőháló szerepét a 2012-ben az euróövezeti országok közötti kormányközi megállapodás alapján létrehozott európai stabilitási mechanizmus fogja betölteni, amelynek bevezetését eredeti tervek szerint 2024 elejére határozták meg. Időközben azonban több tagállam, valamint az Európai Bizottság is kezdeményezte a közös védőháló korábbi bevezetését. Az Eurócsoport 2020. november 30-ai ülésén a tagállamok megegyeztek az európai stabilitási mechanizmus reformjáról. Ennek megfelelően 2022 elejétől, azaz két évvel korábban az eredeti határidő előtt, kerülhet sor a közös védőháló bevezetésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Az euróövezeten kívüli, de a bankunióhoz csatlakozott tagállamok párhuzamos hitelkeretekkel csatlakozhatnak majd a védőhálóhoz.
