Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 21. péntek - 201. szám - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetésé... - ELNÖK: - ELNÖK (DR. BRENNER KOLOMAN): - GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár:

2552 nonszenszeket energetikai szakmai szempontból helyretette. Megspórolta az én feladatomat, tökéletesen egyetértek egyébként a helyzetértékelésével. Ami a finanszírozás kérdését illeti, amiről itt beszélünk, ez egy úgynevezett projektfinanszírozás, aminek az a jellemzője, hogy ahogyan a projektköltségek felmerülnek, úgy kerül lehívásra a hitel és úgy van rendelkezésre tartás. Tehát, amikor arról beszélünk, hogy adott időszakban szükség van iksz összegű pénzre, akkor ez rendelkezésre áll és ez lehívható. Amikor a lehívás pillanatában a kamatszintek a piacon alacsonyabbak, és a refinanszírozás nem kerül pénzbe, tehát nincsen büntetőkamat vagy büntetődíj azért, mert előtörlesztjük azt a részletet, és a piacról kedvezőbb kamaton felvehetünk hitelt, akkor ezt kiváltjuk. Ezt tettük eddig. Amikor arról beszélünk, hogy ez bármikor kiváltható olcsóbbra, akkor nem azt mondjuk, hogy az egész 10 milliárdot, hiszen egyszerre 10 milliárd eurót nem lehet a piacról fölvenni, de azokat a szakaszokat, amiket lehívunk, azt fel tudjuk venni a piacon, tehát itt erről szól a dolog. A másik dolog: a projektfinanszírozás lényege, hogy a hiteltörlesztést akkor kell megkezdeni, amikor az adott projekt, amit finanszíroz, elkezd bevételt termelni. Itt ez volt az egyik lényeges elem a hitelszerződés módosításában, hogy a hiteltörlesztést abban a pillanatban kezdjük meg, amikor ez a projekt elkezd bevételt termelni, és ebből törleszteni tudja, tehát ne a költségvetésnek kelljen kifizetni, hanem maga a Paks II. tudja kifizetni. A kamatszintek tekintetében: magas a kamat, egyetértek, a jelen kamatkörnyezetben. És ezt a magas kamatból adódó esetleges hátrányt kiküszöböljük azzal, hogy a piacon felveszünk minden egyes alkalommal olcsóbb hitelt, és azonnal, szinte másnap visszafizetjük a lehívott részt, tehát gyakorlatilag ez a magas kamat szinte alig lép be és alig kell fizetni, hiszen azonnal refinanszírozódik. Nagyon fontos azt mondani, hogy ez a jelen kamatkörnyezetben van, mert ez egy 25 éves hitel, és egyáltalán semmi garancia nincs arra, hogy tíz év múlva is ilyen alacsony kamatkörnyezet lesz. Lehet, hogy belemegyünk egy kamatemelési ciklusba a világon, és lehet, hogy olyan magasra fölmennek a kamatok, nem tudjuk, amikor ez már egyáltalán nem lesz egy drága hitel. Ezt érdemes figyelembe venni, ez gyakorlatilag egy finanszírozási stratégia, az egészen világos; tehát amíg a kamatok alacsonyabbak, mint ennek a hitelnek a kamata, addig azonnal refinanszírozzuk az éppen lehívott részt, majd ha esetleg a piacon a kamatok magasabbak lesznek, akkor természetesen ezt megtartjuk. Még egy dologra nem tértem ki, és ez szintén egy változás az eredeti hitelszerződéshez képest. Az eredeti hitelszerződésben mindig rendelkezésre tartási díjat kellett fizetnünk az orosz félnek. Ez az új hitelszerződésben módosult, és csak arra az esetleges hitelrészre kell fizetnünk rendelkezésre tartási díjat, amit nem jeleztünk fél évvel előre, hogy le kell hívnunk. Ez egy jelentős változtatás a hitelszerződésben, erre nem tértem ki az eredeti expozéban. Mesterházy Attila képviselő úr mondta, hogy a hulladékelhelyezési költségek nincsenek figyelembe véve a megtérülésszámításban. De, figyelembe vannak véve a jelen ismert technológiák alapján. Amikor megtérülést számolunk, akkor ezek a költségek figyelembe vannak véve, tehát előre figyelembe vesszük. Varju László képviselő úr említette, telített piacról beszélt, amit egyébként nem értettem, mert jelenleg is 30 százalékát a villamos energiának importáljuk. Márpedig a villamosenergia-fogyasztás fel fog menni. Gondoljunk csak arra, hogy egyrészt az ipar fejlődik, másrészt, ha például a gépjárműipar tényleg elmegy abba az irányba, hogy elektromos gépjárművek fogják felváltani a jelenlegi belsőégésű gépjárműállományt, akkor azért ott egészen komoly villamosenergia-termelésre van szükség, ami aztán megint kérdéseket vet föl, hogy akkor tulajdonképpen menynyire zöld is a zöld. Végezetül - de remélem, sikerült megnyugtató választ adni magára a finanszírozás kérdésére - a lényeg az, hogy itt hozzáigazodunk, tehát azt küszöböljük ki, hogy nehogy a költségvetésből kelljen törleszteni, hanem majd a projekt termelje ki. A magas kamatot egyébként kezeljük azzal, hogy mindig az aktuálisan lehívott hitelrészletet refinanszírozzuk a piacról egészen addig, amíg a piacon alacsonyabb kamatok vannak. Ami a mindenféle zöldvíziókat és -terveket és megújulóenergia-terveket illet és megtérülésszámításokat, én egy példát szeretnék mondani, és ez jelenlegi állapot. Jelenleg Magyarországon, ahol változatos az energiamix, körülbelül 38 forint kilowattóránként az áram. Ahol az atomerőműveket zárják be sorozatban, és zöldenergiát preferálnak és szubvencionálnak is, ez Németország, ott 120 forint. Tehát, amikor arról beszélünk, hogy legyen társadalmi vita, akkor legyen társadalmi vita! De azt is vessük föl a társadalomnak és azt is mutassuk be, hogy ha technológiában váltunk és valami divatos technológiákat próbálunk behozni, akkor azt is kérdezzük meg, hogy hajlandóak-e kifizetni, mert a vége ez. Tehát nekem egy picit ez hiányzik, amikor arról beszélünk, hogy de jó is a napelem meg a szélenergia. (18.30) Az más kérdés, hogy mi van, ha nem süt a nap, meg nem fúj a szél. Áramot nem lehet tárolni, ez közismert.