Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2511 világjárvány magyar gazdaságra, pénzügyi helyzetre gyakorolt negatív hatásait kevésbé érzékeljük, minél gyorsabb legyen a kilábalás. Mindezek mellett a kormány számára továbbra is alapvetés a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás, és továbbra is cél az egyszerűbb, rugalmasabb államháztartási rendszer működtetése. A törvényjavaslat ezért több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az államháztartást szabályozó joganyag részeként, a fegyelmezett gazdálkodás vonatkozásában külön ki kell emelni a kötelezettségvállalás, az utalványozás és az érvényesítés jogköreit gyakorló személyek polgári és büntetőjogi felelősségének az Állami Számvevőszék által javasoltak szerinti egyértelművé tételét. A költségvetési szervek ellenőrzésének gyakorlati tapasztalatai azt mutatták meg, hogy egyes gazdálkodási jogkörök a jelenlegi szabályozás keretei között nem biztosítanak kellő alapot ezen jogkörökhöz kapcsolódó felelősség érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat hangsúlyosabbá teszi a kötelezettségvállalás, utalványozás és érvényesítés jogköreit gyakorló személyek polgári és büntetőjogi felelősségét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesülése, valamint a támogatások felhasználására vonatkozó garanciális szabályok egységessé tétele érdekében szükségessé vált törvényi szintre emelni a támogatások felhasználására vonatkozó szabályt. Eszerint a helyi önkormányzat költségvetési támogatásból származó, átmenetileg szabad pénzeszközét állampapír vásárlásával hasznosíthatja, azonban az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel. Ezen szabályozás eddig is része volt a jogrendnek, ugyanakkor a cél az, hogy törvényi szinten jelenjen meg ez a szabály. A javaslat tehát anyagi jogi értelemben nem jelent módosulást, mindössze a garanciális feltételeit erősíti meg annak, hogy a fejlesztésre szánt forrásokból származó kamatbevételt a fejlesztés céljaira kelljen felhasználni. Szintén a helyi önkormányzatok hatékonyabb, eredményesebb működésének és gazdálkodásának további elősegítését szolgálja az a módosítás, ami alapján lehetővé válik, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok a törvényességi ellenőrzés keretében kezdeményezzék az Állami Számvevőszék ellenőrzése mellett, azt megelőzően a Magyar Államkincstár általi pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést. Ezen módosítás azon túl, hogy átfogóbb képet ad a helyi önkormányzatok működéséről és gazdálkodásáról, komplexebb ellenőrzést eredményezhet azáltal, hogy a kincstári és az Állami Számvevőszék általi ellenőrzés egymásra épülő, kiegészítő tevékenység lehet. Az államháztartásért felelős miniszter jelenleg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján gondoskodik többek között az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről. E feladat ellátásának fontos részét képezi a Magyar Államkincstár által vezetett számlákon lévő szabad pénzeszközök várható állományának minél pontosabb előrejelzése. Ennek eszköze lehet az önök előtt lévő törvényjavaslat azon rendelkezése, ami szerint a Magyar Államkincstárban fizetési számlát vezető, önkormányzati alrendszerbe tartozó szervek kellő felkészülési idővel adatot szolgáltassanak a jövőben a kincstári egységes számlán tartott betétszámlák várható felhasználásáról, valamint a felhasználás nettó finanszírozási igényt érintő hatásairól. A javaslat minden eddiginél pontosabb és naprakészebb információk rendelkezésre állását szolgálja, ami a kiszámíthatóságot és a tervezést szolgálja. Jól látható, hogy a javaslattal a kormány nem az önkormányzatok saját fizetési számláinak alakulásáról, hanem azon pénzeszközeinek felhasználásáról kíván pontosabb képet kapni, amely pénzeszközök a kincstári egységes számlán állnak rendelkezésre. A javaslat emellett a jogalkalmazás megkönnyítése és az egységes szabályozás kialakítása érdekében az államháztartás információs rendszerében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is kiegészítené két jelenleg is fennálló adatszolgáltatási kötelezettséggel. Ezek a javasolt rendelkezés megalkotásáig a központi költségvetésről szóló törvényben kerültek szabályozásra. A javaslat szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzatok a helyi adók összegéből támogatásra juttatott források, valamint a települési önkormányzatoknak az iparűzésiadóerőképességét meghatározó iparűzésiadó-alap összegével, adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit az államháztartás információs rendszerében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályok között állapítanák meg. Mindezeken túl a kormány a helyi önkormányzatok körében arra is figyelemmel van, hogy olyan magas adminisztratív teherrel járó szabályokat vezessen ki az államháztartási joganyagból, amelyek hatályban tartása már nem indokolt. Ezért a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján olyan rendelkezéseket hagyunk el, amelyekkel a helyi önkormányzatok egyre kisebb számban élnek.
