Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
2487 hogy ön nem szeretné, hogy több forrás álljon rendelkezésre a költségvetésben az oktatás szempontjából, de én azt gondolom, hogy hiba volt szétverni a lakástámogatási rendszert. Örüljünk, hogy van most egy jó és a családokat segítő családtámogatási rendszer. Amit önök szétvertek, mi most visszahoztuk. Sajnos ez a helyzet, tisztelt képviselő úr, úgyhogy én arra kérem önt, hogy ne támadja az oktatásra fordított pluszforrásokat, a plusz 101 milliárd forintot se támadja, és ne támadja azt sem, hogy minél több magyar embernek próbálunk segíteni, hogy otthonhoz jusson. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most folytatjuk a képviselői felszólalásokat. Balla Mihály képviselő úrnak adom meg a szót, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! A 2022-es költségvetés, ahogy már sokszor is elhangzott, az újraindítás költségvetése, és a középpontjában a munkahelyteremtő beruházások, a családtámogatás, az adócsökkentés és nagyon fontos tételként még az időskorúak megbecsülése is középpontjában áll. A munkahelyteremtési programokon belül én szeretném kiemelni azt a témakört, amiben Varju képviselőtársamnak éppen volt egy állítása, hogy a Külügyminisztérium koordinálásával, illetve a Külügyminisztérium támogatásával vagy annak a háttérintézményei támogatásával különböző cégek, vállalatok, vállalkozások, külföldi befektetők, beruházások milyen támogatásokhoz jutottak. Én azt gondolom, hogy ez a beruházásösztönzési, beruházásvédelmi, gazdaságvédelmi program, ami az elmúlt két évben különösen a világjárványnak köszönhetően fontos volt, hogy elinduljon, hogy segítsen azokon a vállalkozásokon, amelyek éppen nehezebb helyzetbe kerültek, vagy segítsen abban, hogy adott esetben egy kapacitásbővítéssel, egy termelési bővítéssel még jobban piachoz tudjon jutni, vagy még jobban felkészüljön arra, hogy ha elkezdődik a nyitás, elkezdődik az újraindítás, akkor már egy versenyhelyzetben előrébb legyen, mint adott esetben a versenytársai a térségben. Úgyhogy ezek a fejlesztések sok esetben, nemcsak az, hogy munkahelyet teremtettek, hanem adott esetben az ott dolgozók számára nagyobb lehetőséget, nagyobb perspektívát is nyitottak, és ha ezt nézzük, akkor a 2022-es költségvetésben ilyen jellegű támogatási lehetőségekre megvan az az összeg, ami idén is mintegy 80 milliárd forintban most is nevesítve ott van a költségvetésben a Külügyminisztérium és annak intézményei fejezeti részében. És hogy ez miért fontos, amit például a Külügyminisztérium tett? Én Nyugat-Nógrádban azt tapasztaltam, hogy a különböző térségi ipari központjainkban, legyen szó a balassagyarmatiról, legyen szó a rétsági ipari térségről, övezetről vagy legyen szó a most feltörekvőben lévő berceli ipari övezetről, azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés beruházások, befektetések, cégindítások iránt. Ebben van egy fontos szempont is: az, hogy látni lehet, hogy egyre több olyan intézkedése van a költségvetésnek, a kormányzatnak, adott esetben a Külügyminisztériumnak, amely segíti az ideérkező cégeket. És hogy egy nagyjából pontos számot is mondjunk az elmúlt két évből: ezeknek a gazdaságfejlesztési, gazdaságvédelmi programoknak köszönhetően Nyugat-Nógrádban mintegy háromezer munkahely tudott stabillá válni, háromezer munkahelyet sikerült megmenteni csak az ipari szektorban. Én azt gondolom, hogy ezek a lehetőségek, ezek a pályák azért is fontosak, mert a Külügyminisztérium költségvetésében szerepel egy olyan tétel is, amely kifejezetten a külhoni nemzetrészek gazdasági, gazdaságfejlesztési elképzeléseit segíti, legyen az akár egy kisvállalkozás, legyen akár ez egy gazdálkodó szerv vagy mezőgazdaságból élő cég vagy vállalkozás. Nagyon fontos, hiszen ott Nyugat-Nógrádban, az Ipoly mentén látjuk azt, hogy az Ipoly két oldalán élők, akik gazdálkodnak, akik valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak, azok alapvetően kölcsönhatásban vannak egymással, hiszen egyrészt a határ mentének kialakult a maga gazdasági környezete, legyen szó a kereskedelemről, legyen szó akár a mezőgazdasági lehetőségekről, és elindult egy olyan folyamat például magyar-szlovák relációban az Ipoly mentén, amiről azt gondolom, hogy egy nagyon fontos lehetősége a következő időszakban az ilyen határ menti térségeknek. Nagyon fontos volt az is, hogy ebben a fejlődésben, ebben a lehetőségben óriási támogatást jelentett az, hogy a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium a járványhelyzet idején nagyon sok olyan döntést hozott, amelyek a határ menti forgalmat, kereskedelmet segítették, illetve a gátakat, az akadályokat elgördítették ez elől.
