Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - TÓTH CSABA (MSZP):
2452 A gépjárműadóból befolyt összeg 40 százaléka az önkormányzatok saját bevételét képezte, ami immár második éve teljes egészében a járványvédelmi alapba megy. Így az önkormányzatokat 35 milliárd forintos veszteség éri. Ideutalják még egyébként ezenkívül a kiskereskedelmi különadóból remélt 76 milliárd forintot is. Ezen két forráson kívül azonban az alapnak nincs is más bevétele, így a „mindenkinek hozzá kell járulni a járvány elleni védekezéshez” indokolás elég hiteltelennek tűnik. Szintén komoly gondot okoz a kis- és közepes vállalkozások iparűzésiadó-kedvezménye. Ezzel az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása feleződött meg. Az intézkedés mintegy 150 milliárd forintot érint. A beígért kompenzációt ráadásul úgy alakították ki, hogy míg a 25 ezer főnél nem népesebb településeket automatikusan kárpótolják, az ennél nagyobb városok azonban a kormány egyéni elbírálásában részesültek. Ennek keretében szétosztottak ugyan 32 milliárd forintot, de Budapest például egy fillért sem kapott. A közművezetékeket sújtó adó mértékének megemelése szintén jelentős terhelés. A Fővárosi Vízművek adóterhe például 729 millió forintról 3,2 milliárdra nőtt. Cserébe viszont továbbra is életben van az új önkormányzati adó bevezetésének és a már létező adók emelésének tilalma. Némi növekedés tapasztalható a helyi önkormányzatok működésének támogatásában. Míg a 2021. évre vonatkozó költségvetési törvényben még 264,7 milliárd forintos előirányzatot láthattunk, addig a javaslat a jövő évre 266,6 milliárd forintos előirányzatot tartalmaz. Minimális növekedést tartalmaz az alábbi sorok esetében: az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a központi költségvetés által biztosított összegben csekély növekedés mutatkozik, ami a tavalyihoz képest még az 1 százalékos növekedést sem éri el; szintén csekély előrelépés mutatkozik a közutak fenntartásának alaptámogatása tekintetében. Nézzük, hogy mit is jelentenek az elvonások konkrétan választókörzetem, Zugló számára! A gépjárműadó állami megvonása több mint 500 millió forintot vesz el a kerülettől. Közel 2 milliárd forintot tesz ki a szolidaritási hozzájárulás mértékének megemelése, valamint további 3 milliárd forintnyi iparűzésiadóbevételtől is elesik Zugló. Ezek csak a legnagyobb tételek voltak. A zuglói önkormányzat költségvetésében 6,6 milliárd forintos hiányt jelentenek az elvonások. Ha kiszámoljuk, az elvonás minden egyes zuglói lakostól 50 ezer forintot vesz el. Történik mindez úgy, hogy a kormány több száz milliárd forintot költ el teljesen felesleges beruházásokra. Bár a kormány megígérte, hogy kompenzálni fogja a kiesések miatt az önkormányzatokat, azonban a tervezet alapján ez mégis elmarad. Nem azért marad el, mert a kormány ne tervezett volna az önkormányzatok számára többletforrást a költségvetésben, ezek a támogatások azonban általában célhoz kötött, konkrét feladatra fordítandó többletforrások. Ezek nem olyan többletforrások, amelyek a konkrét elvonásokat kompenzálnák, hanem korábban tervezett programok fedezete. Például ilyen az önkormányzati intézményekben dolgozók bérének emeléséhez kapcsolódó támogatás. Ezt egyébként maga a költségvetési javaslat is elismeri, amikor indokolásában leírja, hogy azért növekedtek egyes támogatási formák, mert a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével ez szükségessé vált, hiszen számos önkormányzati dolgozó ezen a bérszínvonalon dolgozik. Ez tehát nem a forráselvonások kompenzációja, hanem a további potenciális veszteségeik csökkentése. Számos más esetben azonban nem emelték a támogatás mértékét, és ez mutatja meg igazán, hogy végeredményben miért a települések lakosai fognak rosszul járni a 2022. évi költségvetéssel. Harmadik éve változatlan a közvilágítás fenntartásával kapcsolatos támogatás, és szintén harmadik éve változatlan az egyéb önkormányzati feladatok támogatása. Akkor azonban, amikor fejlesztésekre nincs pénz, és a meglévő infrastruktúra karbantartására sem kapnak az önkormányzatok megfelelő segítséget, ez a helyzet csak romlani fog. Hasonló problémák láthatók a gyermekétkeztetés területén is, ahol az étkeztetés fejlesztési támogatása három éve változatlan marad, a gyermekétkeztetési feladatok támogatása pedig kevesebb mint 5 százalékkal emelkedett ez alatt a három év alatt, mindez úgy, hogy az élelmiszerárak ennél egy év alatt többel drágultak. Ez a növekmény tehát, bár papíron növekedés, valójában az eddigi színvonal megtartásához sem elegendő. Ez a szociális étkeztetés esetén is problémát jelent, hiszen 2020-ra, 2021-re annak mértéke is mindössze 3 százalékkal nőtt. Számos fejlesztési forrás esetén is mindössze stagnálás mutatható ki. A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása 2020 óta nem emelkedett, a belterületi utak, a járdák, a hidak felújítása, a szociális célú tüzelőanyag-vásárláshoz kapcsolódó támogatás sem fog a tavalyi évhez képest emelkedni. Az önkormányzatok rendkívüli támogatása még csökken is a tavalyi és a tavalyelőtti évhez képest. Látható tehát, hogy valódi önkormányzati kompenzációról nem lehet beszélni.
