Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS (Fidesz):
2436 Nos, a 2,5 milliárd eurós hitelfelvétel bekövetkezett november végén. November közepén azt mondta miniszterelnök úr a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában, hogy ennek az a célja, hogy mi akkor is tudjuk a beruházásokat, fejlesztéseket fedezni, ha valamilyen módon nem kerül elfogadásra ez a bizonyos terv, helyreállítási csomag, amit egyébként épp a magyar vétó veszélyeztetett. Na, de hát miért jobb az állampapírfinanszírozásra felvett 2,5 milliárd euró, mint az ennek megfelelő, ennél sokkal olcsóbban hozzáférhető hitel ebből az európai uniós csomagból? Egyrészt elfogadom, lehet azt mondani, hogy szabad a felhasználása. Más szempontból azért a megjelölt lehetőségek között bőven van annyi, hogy hasznosan Magyarország céljaira fel lehetett volna használni. De nem tévedek azért, amikor azt mondom, hogy ebben az is szerepet játszott, hogy ebben az esetben ezt az összeget, ezt a felhasználást nem kell Magyarországnak bemutatni, és ezt nem tudja ellenőrizni az Európai Unió. Magyarország korrupciós helyzetével kapcsolatban hadd idézzem az Európa Tanácsnak a véleményét 2020 júliusából, a konvergenciaprogramunkban, ezt egy jogszabályban fogalmazta meg. (19.00) Azt mondja: „A közbeszerzések elmúlt években végzett bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel. A vizsgálati és ügyészségi tevékenység kevésbé tűnik hatékonynak Magyarországon, mint más tagállamban. Nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére.” Ezt egy joganyagból idézem. Egyébként Magyarország esetében a felzárkóztatási alapok és agrárpénzek 2015-19 közötti összes kifizetése 3,93 százalékát találták problémásnak, és tettek javaslatot büntetésre. Az uniós átlag 0,36 százalék, Magyarország nélkül 0,13. Igen, többször hallottam kormánypárti képviselőktől, ebben alapvetően benne van a 4-es metró. 75 százalék értékben ez a 4-es metró rovására írható, ami súlyos, hogy ezt elkövették, de a 75 százalékból marad a 25, az közel 1 százalék, 0,98, ami már ennek a kormányzatnak a terhére róható. 0,98, miközben a rendszerszintű korrupcióval vádolt Romániánál ez 0,35 százalék, Bulgáriánál 0,33. Azt tudom mondani, hogy akkor tudjuk jól felhasználni a pénzt, amennyiben két dologban változtatunk: ha kemény korrupció elleni küzdelmet hajlandó lenne a kormány folytatni, és megváltoztatja a gazdaságpolitikáját. Ugyanis ahhoz, ahogy Kövér László házelnök mondta július 14-én a határozati javaslat expozéjában, idézem: „A ’Következő Generáció EU’ gúnynévre hallgató helyreállítási csomag cinikus kifejezése annak, hogy azt a cechet, amit most itt egyesek felhalmoznak, majd a gyerekeink, a gyerekeink generációja fogja fizetni 30 éven keresztül.” Ez így van, kivéve akkor, még egyszer mondom, ha ezeket a pénzeket arra használja föl a mindenkori kormányzat, amire azt adják, szembeszáll a korrupcióval, és változtat azon a gazdaságpolitikán, amit a kormányzat most folytat. Matolcsy Györgyöt idézem: „Magyarországnak ma nincs egységes és világos jövőképe.” Ha lesz, és a gazdaság- és a társadalompolitika ezt szolgálja, akkor ez a bizonyos Következő Generáció EU nem cinikus elnevezés lesz, akkor lehet megteremteni a jólétet és a szabadságot ennek a következő generációnak és talán még magunknak is. A Jobbik ezért dolgozik. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük. Most szót adok Pócs Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírusjárvány okozta negatív hatások világszerte, így hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat. Ahogy azt képviselőtársaim a tegnapi nap során is ismertették, a 2022. évi költségvetési tervezet elsősorban a koronavírus-járvány által sújtott gazdaság újraindítását és a járványügyi készültség kezelését kell hogy előtérbe helyezze. A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért eredmények fenntartása, valamint a gazdaság újraindítása, az európai uniós szinten is kiemelkedő növekedési lendület visszaállítása. Ebben a nehéz helyzetben nem korlátozásokra, nem a lakosság életkörülményeinek megnehezítésére van szükség, ezért a kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi, a gazdaság újra a régi legyen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelt gazdaságpolitikai cél a magyar mezőgazdaság versenyképességének, jövedelemteremtő képességének növelése, továbbá a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése a mezőgazdasági termelés tekintetében. A 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat XII. Agrárminisztérium fejezetében 132,6 milliárd forint, míg a Gazdaságvédelmi Alap fejezetében 77,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez összességében 209,9 milliárd forintot fog jelenteni. A 2012 óta működő agrárkárenyhítési rendszer hozzájárul az ágazat folyamatos kibocsátás- és exportnövekedéséhez. Az agrárkormányzat célja ugyanis a mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár további
