Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):

2419 2022-ben a költségvetés 160,3 milliárd forintot tervez a 13. havi ellátás fedezetére fordítani. 2022-ben a 13. havi ellátás mellett továbbra is fennmarad a nyugdíjprémium intézménye, hogy az idős emberek is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből. Én ezt egyébként egy nagyon jelentős eredménynek érzem, hiszen nem volt még korábban, a megelőző években arra példa, hogy tudtunk volna a nyugdíjasoknak nyugdíjprémiumot adni, tehát ez a nyugdíjemelésen és a 13. havi nyugdíj visszaépítésén felül fog majd járni a nyugdíjasoknak. A kormány a 2022. évben 5,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, és ezért ennek megfelelően 68,5 milliárd forintot helyezett céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére. A nők családban betöltött szerepét időskorukban is kiemelten kezeljük. Az életük nagy részét munkával és gyermekneveléssel töltő nők 40 éves jogosultsági idővel már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően igénybe vehetik a nyugellátást. 2022-ben a központi költségvetés 332 milliárd forintot biztosít erre. A „Nők 40” programról van szó, amit 2010 után, ha jól emlékszem, 2011 januárjától tudtunk bevezetni. Itt ezzel az intézkedéssel, törvénymódosítással szerettük volna elérni azt, hogy 40 év szolgálati idővel is nyugdíjba lehessen, teljes értékű nyugdíjba lehessen menni, és ebbe a 40 év szolgálati időbe beleszámítjuk a gyermeknevelés előtt otthon töltött éveket is, tehát a gyest, később a gyedet. 2010-ben vállaltuk azt, hogy megvédjük a nyugdíjak vásárlóértékét, a nyugdíjak reálértékét. Ezt sikerült teljesíteni, sőt többet is tudtunk teljesíteni. A 2022. évi költségvetésben tervezett 3 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve a 2011-22 közötti nyugdíjak 48,1 százalékkal nőnek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javul. Ez egy nagyon fontos szám. Itt egyik ellenzéki képviselőtársam kritikaként próbálta azt elmondani, hogy röpködnek a százalékok, nyilván nominálértékben értette ezt, most itt reálértékben mondtunk egy összeget. Tehát reálértékben a nyugdíjak értéke 10 százalékkal javult. Miniszterelnök úr a koronavírus-járvány első hulláma alatt jelentette be, és döntött a kormány a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíj 2021-től történő visszaépítéséről. A döntés azért született meg, mert a jelenlegi kormány más módon kezeli a válságot, mint a korábbi, a 2008-as pénzügyi válság idején. Akkor ugye, más kormány volt, azt ne felejtsük el, a 2008-as válság idején. Jelen pillanatban a cél az, hogy a gazdaság működése minél hamarabb visszaálljon a növekedési pályára, az idősek és az ellátásokra szorulók pedig biztonságban érezzék magukat, egzisztenciális biztonságban. Az intézkedés több mint két és fél millió nyugellátásban és a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátásban részesülőt érint. A 13. havi nyugdíjat a következő ellátásban részesülők kapják meg, összesen 2 millió 162 ezer fő. Ezt érdemes felsorolni, hiszen nemcsak a nyugdíjasokról, teljes jogú nyugdíjasokról van szó, hanem a következőkről is: tehát az öregségi nyugdíj, ideértve a „Nők 40”-kedvezménnyel nyugdíjba vonultakat, ez összesen több mint 2 millió főt érint; az özvegyi nyugdíjasokat is érinti, ez 59 ezer fő; a szülői nyugdíjban részesülőket is érinti, ez 19 ezer fő; árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a mezőgazdasági szövetkezeti, öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékot (sic!) is érinti a 13. havi nyugdíj visszaépítése. A 13. havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak 13. havi ellátást más pénzbeli ellátásokban részesülők, közel 400 ezer fő, amelynek bevezetéséről a kormány egy rendeletben intézkedett. Szintén érdemes itt is felsorolni, hogy kikről van szó. Ezek az ellátások a következők: korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben foglalt rendszeres pénzbeli ellátás, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, a „Nemzeti helytállásért” elnevezésű pótlék, a házastársi pótlék és a házastárs után járó jövedelempótlék. Remélem, államtitkár úr, sikerült mindent felsorolnom, hiszen ezek az emberek is várják nyugdíjuk emelését, illetve a 13. havi nyugdíj visszaépítését. Összességében tehát, amivel kezdtem, a nyugdíjasokkal 2010-ben kötött megállapodásunkat, vállalásunkat tartottuk. Amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig az ő nyugdíjuk vásárlóértéke nem csökkenhet, hanem inkább növekedhet és erősödhet. 2010-hez képest, még egyszer, a 2021. évi januári emelést is figyelembe véve tehát 43,8 százalékkal emelkedtek, és a vásárlóerejük pedig 10 százalékkal nőtt.