Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):

2417 ellenzékiek közé, illetve Salgótarján kapott amúgy egy egyösszegű, minden évben megkapott, közlönyben lévő összeget. Tehát ezeket leszámítva ezt csak a kormánypárti városoknak adták oda. Majd ezek után Balla György miniszteri biztos lett, és elindult egy ilyen konzultációs folyamat, ami kicsit Ionesco román abszurd drámájának, az Egy pohár víznek és Kafka A per című regényének egy ilyen nagyon érdekes ötvözete volt, ahol elmondták, hogy majd ezt adóerőből fogják kompenzálni, de elmondták, hogy nem is fogják igazából kompenzálni, és a végén az jött ki, ahogy láttuk az eredményt, hogy kimondták, hogy akkor legyen az adóerővel arányos módon. Na most, ha az egészet, a kettőt egyben nézzük - márpedig csak egyben van értelme, hiszen ugyanazért adtak pénzeket a városnak -, azt látjuk, hogy Győr kapott 1,38 milliárdot összesen, Székesfehérvár kapott 1,38 milliárdot összesen, és például Szombathely kapott nullát. Tehát ha adóerőt néznénk csak, a lakosságarányos adóerőben mind Székesfehérvár, mind Győr Szombathelynél erősebb, mégis Szombathely nullát kapott, ezek a városok pedig 1,38 milliárdot kaptak. Ez egyetlenegy módon magyarázható: ezek között a városok között az a különbség, hogy Székesfehérvárnak és Győrnek fideszes a polgármestere, Szombathelynek pedig nem; semmilyen más módon nem lehet megmagyarázni. Ha más módon próbáljuk megmagyarázni, még egy dolgot tudunk mondani: azt, hogy a székesfehérvári fideszes képviselő vagy a győri fideszes képviselő jobban végzi a munkáját, mint Hende Csaba. Így lehet még ezt megmagyarázni, más magyarázat erre nincs. (17.00) Az a helyzet, hogy amikor az önkormányzatoktól vesznek el pénzt, akkor az útfelújítástól vesznek el pénzt, meg a bölcsődei ellátástól vesznek el pénzt, meg a szemétszállítástól vesznek el pénzt, meg attól vesznek el pénzt, amit amúgy a győri polgármester szokott - nagyon szép, mindenkinek ajánlom - ilyen Facebookvideóban megmutatni, hogy oda kell menni, egy nyugat-magyarországi városnál, és az ereszből ki kell piszkálni a gallydarabokat. Ezt csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy ezt amúgy egy olyan vagyonkezelő épülete előtt tette, aminek, a vagyonkezelőnek az egész vezetését és felügyelőbizottságát ő nevezte ki, de majd a győriek foglalkoznak ezzel a belső ellentmondással. Az a helyzet összességében tehát, hogy azokat a városokat büntették, ahol ellenzéki polgármesterek vannak, és azoknak kedveztek, ahol fideszesek vannak. Ez nemcsak azért baj, mert tisztességtelen, hanem azért is baj, mert hazudtak, mert azt mondta a miniszterelnök az önkormányzati választások után, hogy minden településvezetővel, pártszínezettől függetlenül együtt fog működni, és utána eljátszották ezt a hóka-móka álkonzultációt, amiről mindenki tudta az elején, hogy mi lesz a vége: a fideszesek kaptak, a nem fideszesek pedig nem. Ennyit akartam az önkormányzati kompenzációról elmondani, és most egy másik témát - és örülök, hogy államtitkár úr itt van, remélem, ez valami gyönyörű véletlen, hogy ez így alakult. Az a helyzet, hogy a szociális szektor egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítése 42 milliárd forint lenne. Ha jól tudom, az EMMI sem nagyon vitatkozik ezzel a számítással. Hát, most azért én tényleg próbálok így egy emelkedett hangvételű dolgot mondani, és azért államtitkár úrnak jelezném, hogy valószínűleg azért belefért volna ez a 42 milliárd forint a költségvetésbe. Most ne akarja, hogy elővegyem az összehasonlító, méricskélő dolgot, de lehet, hogy mégis meg fogom tenni. Tehát például a vadászati világkiállítás, ugye, 72 milliárdnál tart, és mindkettő egy egyszeri kifizetés. Tehát én nem gondolom, hogy ez az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítés a szociális szektorban valójában megterhelte volna a költségvetést. Egyszerűen hazugság lenne ezt állítani. Ezenkívül más okot, hogy nem adták meg, nem nagyon tudok elmondani. Az, hogy elmondják, hogy 2010-hez képest nominális értékben mennyivel nőttek a bérek, ez egy nagyon jó dolog, ez tényleg nagyon jó, csak az a helyzet, hogy attól még ezek az emberek pluszmunkát végeztek, fertőzésveszély mellett, 4 százalékuk kapta meg a százszázalékos táppénzt, és igenis megérdemelték volna azt, hogy megkapják az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést. Amúgy a legrosszabbul fizetett állami alkalmazottak a szociális dolgozók, és azok a bérek, amiket ők kapnak, azok nem elegendőek ahhoz, hogy ez a szektor jól működjön. De ezt már amúgy önök is tudják, hiszen amennyiben jól tudom - de majd lehet, hogy nem jól tudom, akkor ez is előfordulhat; amennyiben jól tudom -, az SZGYF, akkori SZGYF még felterjesztéssel élt az EMMI-hez, hogy adják meg ezt az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést. Tehát belül a fenntartó is pontosan tudja, hogy ez így van. A másik, ha már a szociális szektornál tartunk: bár volt béremelés nemrég, a legtöbb béremelés pótlékokban van, amely nincsen beépítve az alapbérbe. Ez is egy súlyos probléma. Eleve az egészben a valódi súlyos probléma az, hogy miért van külön szociális bértábla. Az, hogy a bértábla ennyifelé van szabdalva, és az állami szektorban dolgozóknak a bére egy beláthatatlan, kiszámíthatatlan és alapvetően pótlékok által, egyszeri döntésekkel kezelt dolog, ez rossz mindenkinek. Ennek egy politikai oka van, hogy így a szektorokkal külön tudnak tárgyalni, és nem kell egyben tárgyalni az egész állami szektorral, de ezt leszámítva nincs értelme. Amúgy nagyon sok régiós országban nincsenek a bértáblák így szétszabdalva, ez