Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP):
2409 keretében 2022-ben is áfa- és illetékmentességgel segíti az új otthonba költözött családokat, ami jövőre 170 milliárd forint megtakarítást jelent számukra. Az otthonteremtési program mellett folytatódik az otthonfelújítási program is. Az otthonfelújítási támogatás vissza nem térítendő, maximum 3 millió forint összegű, és idén január 1-jétől segíti a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családokat, illetőleg elvált vagy különélő szülőket. Ők már saját otthonnal rendelkeznek, abban szeretnének tovább élni, és ezt a meglévő otthont szeretnék korszerűsíteni. Az otthonfelújítási kölcsön azokat segíti, akiknek nincs elég önereje az otthonfelújítási támogatás igényléséhez. Ha az érintettek e kölcsönből finanszírozzák az önerőt, nem esnek el a támogatástól. A mi értékrendünk szerint a családon belül kiemelt megbecsülést érdemelnek az idős, nyugdíjas emberek is, hiszen évtizedeken át dolgoztak az országért, a közösségekért, és zokszó nélkül vállalták gyermekeik, unokáik nevelésének terheit. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre mintegy 255 milliárd forinttal, több mint 4162 milliárd forintra fog nőni az idei évhez képest. A jövő évi költségvetés 3 százalékos inflációval számol, így ennyivel emelkednek január 1-jétől a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások is. A balliberális kormányok által elvett 13. havi nyugdíj 2022-es második ütemére, illetve a 2022-es nyugdíjprémium kifizetésére a jövő évi költségvetésben 230 milliárd forint áll rendelkezésre. A magyar kormány a nők családban betöltött szerepét időskorukban is kiemelten értékeli. Az életük nagy részét munkával és gyermekneveléssel töltő nők 40 éves jogosultsági idővel már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően igénybe vehető nyugellátására 2022-ben a központi költségvetés 332 milliárd forintot biztosít. Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés kapcsán fontos beszélnünk a minket körülvevő természetről, annak értékeiről és ezek megóvásáról is. A klíma- és természetvédelmi akciótervet 2020. január 13-án fogadta el a kormány. Az akcióterv célja, hogy a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve a magyar állam a klímaváltozás időszakában is mindent megtegyen azért, hogy a következő generációk jobb állapotban örökölhessék meg országunkat, mint amilyen állapotban az jelenleg van. A gazdaság-újraindítási akcióterv keretében az idei év második felétől indul meg a zöldenergia- és a körforgásos gazdaság felépítése, valamint a magyar gazdaság teljes digitalizációja. Ez összhangban van Magyarország klímavédelmi céljaival. Közös jövőnket is érinti, hogy a tiszta és megújuló energiáknak nagyobb szerepet kell kapniuk, az energiahatékonyság is egyre inkább előtérbe kerül. Ez összességében kedvező hatással bír az energiaszolgáltatásra, a közlekedésre, az építőiparra és a feldolgozóiparra is, így ezeken a területeken is jelentős zöldberuházások, fejlesztések várhatóak. A modernizációs alap célja az energetikai rendszerek modernizációja és az energiahatékonyság növelése. A mindenkori költségvetések tárgyalásánál is figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország területének jelentős részén az ott élők a vízhiány és a víztöbblet, árvíz és belvíz kettős szorításában élnek, minden második év aszályos. A legnagyobb aszályok az ország területének 80-90 százalékát sújtják, ugyanakkor az árvizek által veszélyeztetett terület az ország 23 százalékát teszi ki. Ez az arány a legnagyobbak között van Európában. A költségvetésre is komoly hatást gyakorol, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt klímaváltozás folytatódhat, aminek következtében a Kárpát-medence vízháztartása a XXI. században is szélsőséges maradhat. Ezért fontos az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a természeti katasztrófák kockázatának csökkentése. Fejlesztenünk kell a települési vízellátást és -tisztítást, ahogy a szennyvízelvezetést is. Gondolnunk kell a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre. Nem hanyagolhatjuk el a természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztéseket. Növelnünk kell az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások alkalmazását. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a környezet védelmének fontosságát, mely a jövő generációk számára nyújthat ma megfelelő alapot. Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelve az ellenzéki hozzászólásokat, nem lehet szó nélkül hagyni, hogy immár hosszú évek óta fejlesztésekről és nem válságmenedzselésről szól az önkormányzatok élete. Míg 2002-2010 között az volt a kérdés, hogy az óvodát vagy az iskolát zárjuk-e be, most ezeknek a fejlesztése, bővítése zajlik, és bölcsődék épülnek szerte az országban. Hallottam konkrét javaslatokat is szűkebb hazám, Somogyország kapcsán, hogy mesztegnyői kisvasút meg Balatonmáriafürdő-Mesztegnyő kerékpárút kell. De hiszen azokra már megvan a forrás: a kisvasútra 650 millió, a kerékpárútra pedig 1 milliárd forint áll rendelkezésre, és a tervezési folyamatok javában zajlanak. Ezek megépülnek, mint ahogy megújul a 68-as út, illetve megépül a Vityapuszta-Gamás 60 éve várt 3 kilométernyi összekötő útja is. Balatonbogláron a Jánoshegyen látványborászat létesül, és ezeken kívül számos új beruházás szolgálja majd a somogyi embereket.
