Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
2402 (15.20) Azt is kérem tisztelettel, hogy bármelyik 2010 utáni választási kampányban vagy programban, amelyet a kormánykoalíciójuk pártjai közzétettek, csak egyszer mutassák be azt, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek döntő többségét, már hogy az állami kézben levőket alapítványi kézbe akarják adni. Csak egyetlenegy példát mutassanak, hogy önök ezt akár csak a koncepció szintjén vallották, hogy úgy mentek a választók elé, úgy álltak a pécsi emberek, a szegedi emberek, a debreceni emberek elé, igen, mi azt akarjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem ne a magyar államé legyen, mert - és akkor megindokolták volna. Tisztelettel kérem, csak egyszer mutassák be, hogy ilyet tettek, mert ilyet nem fognak tudni. De még abban a szövegben, amit a saját maguk által elfogadott koncepcióként hirdetnek, ott sem, merthogy abban sincsen semmi. Ebben az esetben mégiscsak azt a kérdést kell föltennem, hogy azzal az intézkedéssel, amelynek értelemszerűen a jövő évi költségvetésben bizonyítékát találjuk, hogy tudniillik úgy gondolják, hogy a magyar felsőoktatás színvonalát úgy lehet emelni, hogy állami tulajdonból és fenntartásból a meghatározott célú és módon létrehozott alapítványi formába teszik, ezzel a magyar felsőoktatás színvonala nőni fog. Csak mondom önöknek, hogy a közoktatásban ezt egyszer már megcsinálták, az előbb részleteztem, 2011-ben, és egy évtized után ott tartunk, ahol tartunk, tudniillik, hogy a színvonal nem éri el az egy évtizeddel ezelőttit. Most azt mondják, hogy ez azért kell, mert a magyar felsőoktatás, illetve intézményeik színvonalát versenyképesebbé kell tenni, föl kell zárkóztatni, ez a megfelelő út, és ez lesz az, ami az első 100, de legalábbis az első 200 közé ezen bizonyos nemzetközi rangsorokban a magyar felsőoktatási intézményeket vagy azok néhányát beteszi. Akkor tisztelettel kérem, mert az elhangzottak során mégiscsak az volt, hogy a környéken, már hogy a közép-európai, a tág értelemben vett közép-európai vidéken is lemaradtunk, akkor nézzük meg! Ausztria legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem, Universität Wien az osztrák állam kizárólagos tulajdonában és fenntartásában van, lényegesen jobb, mint az első magyarországi egyetem; állami tulajdon. A prágai Károly Egyetem csehországi állami egyetem, szintén előbbre való. A krakkói Jagelló Egyetem szintén előbbre van, már közelebb a legjobb magyar egyetemhez, de még mindig előzi, szintén állami egyetem. De nézzünk olyan egyetemet, amelyet évszázadok óta látogatnak magyar diákok! A heidelbergi egyetem, a Karls Ruprecht Universität Heidelberg Baden-Württemberg szövetségi állam kizárólagos és teljes tulajdonában van, a világon az 51. A Bolognai Egyetem, ahova valóban fél évezrednél hosszabb ideje járnak magyar diákok, természetesen állami egyetem. Az első 100-ban, és ha nem politikai szlogenekben, hanem valóban szakmai alapossággal nézzük meg, nincsen olyan rangsora a világnak az egyetemek, a felsőoktatási intézmények terén, ahol az első 100-ban lenne olyan alapítványi fenntartású egyetem, amely korábban állami egyetem volt. Az nekem nem érv, hogy van egyébként számos alapítványi egyetem, ilyen például az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolatainak utánpótlására létrejött, a legfontosabbnak nevezett, joggal említett Georgetown University, ilyen a Harvard és számos más. Külön érdemes beszélni Oxfordról és Cambridge-ről, az egy más kategória, de vannak alapítványi egyetemek. Olyan egyetemek azonban, amelyik állami fenntartású és állami tulajdonú volt és abból alapítványi lett, olyat az első 100-ban nem találnak, márpedig önök ezt határozták meg célként, ezt mondták, hogy ez a megfelelő eljárás, hogy ezért kell alapítványi formában. Önök szakmai értelemben sem mondanak igazat. Van egyébként olyan egyetem, amelyik állami fenntartású és állami tulajdonúból alapítványi formába került, így van, például Finnországban az Alvar Aalto Egyetem, az kérem, nincsen benne az első 100-ban; nincsen benne. A dizájn és tervezés a fő profilja, nagyon kitűnő ezen a területen, de az egyetem egésze nincsen benne az első 100-ban. Ezzel tehát, nagyon kérem, hogy ne etessék a szakma tekintetében nem mindennap ezzel foglalkozó választókat. Viszont elhangzottak itt másfajta dolgok az alapítványi fenntartás dolgában, amivel önöket ellenzékiként kötelességem szembesíteni, és várom is a reakciójukat. Önök ugyanis az egyes egyetemek szenátusi döntése előtt valóban példátlan mennyiségű pénzt ígértek ezeknek az egyetemeknek. Azt mondták professzoroknak, a szenátusok tagjainak, rektoroknak, a szenátus különböző képviselettel rendelkező testületi tagjainak, hogy az adott intézmény, ami mégiscsak az alma materük... - és mindannyian, akik egy egyetemhez, egy kollégiumhoz tartozunk, az egy életre szóló kötődés, nagyszerű dolog, ha az Pécs, az Pécs, ha az Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy az Eötvös Collegium, akkor az, de sokkal több, mint egyszerűen szakmai kapcsolat, az egy emberi emocionális kapcsolat is. Melyik az a professzor, amelyik saját intézményét megfosztaná őrült mennyiségű pénztől, ami egyébként az intézmény javát szolgálná?