Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

240 rendszernek, a rendszer rugójának, a rendszer erejének a mozgatása éppen a kormány kezében van vagy a kormányközeli politikusok kezében van. Sajnos, amíg nem lesz ezzel ellentétes politikai akarat, addig ebben nem lesz változás, illetve lesz, csak további romlás lesz tapasztalható, mint ahogy majd erre még a későbbiek során ki fogok térni. Ez az egyik része ennek a dolognak. A másik része pedig a bűnüldöző szerveknek a munkája, hogy valóban, mondjuk, korrupciós ügyekben kifejtik-e azt a fajta munkát, amit adott esetben elvárnának tőlük, ha nem lenne politikai iránymutatás, politikai befolyásolás ezekben az ügyekben. Reméljük, hogy nincsen, de mindenesetre azt látjuk, hogy nem nagyon haladnak az ilyen ügyek, nem nagyon kerülnek terítékre ilyen ügyek. A legfőbb ügyész úr el szokta mondani, hogy nagyon nehéz ezekben az ügyekben a leleplezés, a konkrét bizonyítékoknak a beszerzése. Nyilván leginkább titkosszolgálati eszközökkel lehet ezeket felderíteni, és természetes, hogy ezek az eszközök pedig nincsenek egy ellenzéki képviselőnek a kezében, és nem is lehetnek a kezében, hogy ilyen formában tudjon bizonyítékokat találni. De amikor a kormányzati többség mindent megtesz azért, hogy még a meglévő eszközöket is elvegye egy-egy ellenzéki politikus kezéből, akkor igenis nehéz ebben az előrelépés, és igenis abban lenne elvárásunk, hogy az ügyészség ebben sokkal erőteljesebben fejtse ki a tevékenységét. Nyilván itt többféle problémahalmaz merült már föl, ami nekünk vesszőparipánk. Itt elsősorban azt szeretném jelezni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom is igencsak kezdeményezi, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. Azt gondolnánk, hogy ez is egyik lépése lenne annak, hogy Magyarországon a korrupció felszámolása meginduljon, hiszen az Európai Ügyészségnek a legfontosabb feladata és gyakorlatilag az egyetlen feladata az európai uniós pénzek törvényes elköltésének a vizsgálata, az, hogy nem történnek-e korrupciós ügyek ennek az elköltésénél. (20.10) És igenis azt látjuk, és igenis volt rá nem egy példa, amikor akár az OLAF is jelezte az ez irányú problémákat, majd az ügyészség vagy nem indított eljárást, vagy ha indított is eljárást, azt megszüntette, hiszen olyan kormányközeli körökbe érkeztek a szálak, ahol már talán nem volt kívánatos tovább nyomozni. És bizony, ha ilyen problémák vannak, akkor azt látják az emberek, erősödik bennük az, hogy a korrupció Magyarországon bizony rendszerszintű, bizony a kormányzat is benne van, és bizony adott esetben attól is tartanak, hogy a nyomozó hatóságok is kisebb elánnal vizsgálódnak azokban az ügyekben, ahol vezető politikusokhoz vagy azokhoz tartozó körökhöz, ne adj’ isten, családtagokhoz érnek el ezek a szálak. Ezek azok a problémák, amelyek miatt Magyarország a korrupciós világranglistán igen előkelő helyre került. Mindig el szokta mondani a legfőbb ügyész úr, hogy ezt ne tekintsük kiindulópontnak, hiszen ennek nincs sok büntetőjogi relevanciája, és valóban van abban igazság, amit a legfőbb ügyész úr mond, mert ez egy érzékelés, hogy mit érzékelnek a magyar állampolgárok, és ennek a felmérése alapján történik meg a korrupciós világranglistának az összeállítása és a korrupciós európai uniós ranglistának az összeállítása is, de az a legfontosabb, hogy mit érzékelnek az emberek. Nyilván amikor arról beszélünk, hogy a bűncselekmények mennyire gyakoriak, akkor is az a legfontosabb, hogy mit érez a lakosság, hogy tart-e attól, hogy vele szemben bűncselekmény elkövetése fog megvalósulni, vagy biztonságban érzi magát. Nyilván ez a szubjektív érzés nagyon fontos, és ez a kimutatás bizony ezt a szubjektív érzést, az állampolgároknak a szubjektív érzését mutatja be, és ez alapján bizony eljutottunk oda, amit én már több ügyészségi beszámoló, legfőbb ügyészi beszámoló során megjósoltam - nem volt nehéz megjósolni -, hogy Magyarország, ha így halad, akkor előbbutóbb az európai uniós országok között a korrupciós ranglistán az utolsó helyre fog kerülni, és bizony az Orbán-kormánynak ezt kitartó munkával sikerült is elérnie, igaz, hogy nem 2019-re, csak 2020-ra, tehát nem a vizsgált évre, hanem a tavalyi évre sikerült elérni, tavaly még csak utolsó előttiek voltunk, azóta már sikerült ezt is elérni, ugyan ezeket a babérokat együtt osztjuk meg Romániával és Bulgáriával, a legeslegeslegutolsó helyen, de sajnos idejutottunk. Ha megnézzük azokat az országokat, amelyek velünk együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz vagy utánunk csatlakoztak az Európai Unióhoz, és megnézzük, hogy kinek hogyan változott a helyezése vagy a megítélése ezen az európai uniós korrupciós érzékelési ranglistán, akkor azt látjuk, hogy az első és legkevésbé korrupt ország Észtország, amely - 100 pont a maximum - 11 pontot javított ezen, tehát elég jó lépést tett ahhoz, hogy a kevésbé korrupt országok sorába kerüljön. Utána a második helyezett Litvánia, amely 6 pontot javított, Szlovéniával holtversenyben van, Szlovénia 1 pontot rontott, de jó helyről indult. Lettország 8 pontot javított. Lengyelország az 5. helyezett, 2 pontot rontott. A 6. Csehország, amely 5 pontot javult 2012 óta. Szlovákia 3 pontot javított, és ő is előrébb lépett, kevésbé korrupt ország lett. Horvátország is javított. Bulgária is javított. És a legnagyobb rontó az elmúlt nyolc évben Magyarország, 11 pontot rontott - ebben a legrosszabb Lengyelország, amely 2 pontot tudott rontani, mi 11-et -, és így jutottunk holtversenyben Bulgáriával, Romániával az utolsó helyre a korrupciós ranglistán az Európai Unióban. Én azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb mutató, amelyben Magyarországot a Fidesz-KDNP, az Orbán-kormány az Európai Unió