Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
2397 Jogos a horgásztársadalom felháborodása és az igénye arra, hogy a november-májusi időszakra valamilyen kompenzációt kapjanak. Én kiszámoltam és úgy gondolom, hogy 2 milliárd forint ez az összeg. Akik ezen időszak alatt - amelyet, ismétlem, vis maior időszaknak tekintünk - éves területi horgászengedéllyel rendelkeztek, azoknak majd a 2022-es területi horgászengedélyek árából 10 százalékos kedvezményt biztosítsanak. A Mohosznál nagyon sok a feladat - én szakmailag abszolút alátámasztottnak látom a költségvetést a Mohosznál -, és ha már ilyen sok a feladat, és kell is hozzá költségvetés, akkor ezt a központi költségvetésből pótoljuk, a horgászok pedig kapják meg ezt a 10 százalékos kedvezményt. Ez az egyetlen olyan tétel, amelyet nem a Budapest-Belgrád vasútvonalból, hanem a kormányzati konzultációból és kommunikációból vettem el. Úgy gondolom, hogy ennek a 2 milliárd forintnak sokkal jobb helye van a horgászoknál, hiszen ez egy olyan tevékenység, amely különösen a pandémia után a lelki egyensúlyt is biztosítja, nem mellesleg pedig jó időtöltés sok ezer, mintegy 700 ezer horgásznak. Bízom benne, hogy a költségvetés kapcsán elmondott vezérszónoki felszólalásom alapján a 2022-es költségvetést módosítani fogják ezekkel az indítványokkal. A bizottsági szakaszban is majd külön fogom ismertetni az álláspontjaimat. Tehát a Balaton mindenkié, Somogy 4. választókerület 71 települése vár 2,3 milliárdos útfelújítási programra, a Mohosznál pedig 2 milliárd forintra. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönjük. A következő felszólalónk Csenger-Zalán Zsolt képviselő úr, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! (14.50) CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a kicsit kampányízű üzemmódból én visszaváltanék a költségvetés vitájára, egész pontosan a Külügyminisztérium fejezetére. Emlékezhetünk arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium az elsők között vállalt szerepet a gazdaság újraindításában. A KKM tavaly ilyenkor már a megváltozott körülményekhez alakított exporttámogatási és beruházásösztönzési program végrehajtója volt, aminek részeként kedvezményes hitellehetőséget biztosított magyar cégeknek beruházásokhoz, és 0,1 százalékos hitelt nyújtott kisvállalkozásoknak. Hatalmas siker volt a nagyvállalati beruházástámogatási program is, amelynek keretében mintegy 800 vállalat nyújtott be támogatási igényt összesen közel 380 milliárd forint értékben, amiből a kormány 150 milliárdnyi támogatást biztosított. A gazdaság újraindításában és a foglalkoztatottság megőrzésében a beruházásösztönzés és az exportfejlesztés természetesen továbbra is kiemelt jelentőséggel bír. A működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó, nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások Magyarországon történő megvalósításának elősegítése, a munkahelyteremtés ösztönzése a kormány külgazdasági politikájának egyik sarokköve. Ennek megfelelően beruházásösztönzésre jövőre is az ideivel megegyező összeg, azaz 80 milliárd forint áll rendelkezésre. Prioritás a magas hozzáadott értékű munkahelyeket létrehozó, a technológiatranszferhez hozzájáruló és ezáltal a magyar nemzetgazdaság fejlődését nagyban elősegítő beruházások Magyarországra vonzása. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú beruházások között évről évre nő Ázsia súlya, azon belül is mindenekelőtt Koreáé, Japáné, Kínáé és Indiáé. A külgazdaság másik fontos kulcseleme a magyar vállalkozások külföldi tevékenységének segítése és támogatása. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett kötött segélyhitelezés, melyre a tárca az ideivel megegyező módon jövőre is 12 milliárd forintot irányoz elő. Ennek a tőkének a meghatározó része három országba, Laoszba, Vietnámba és Mongóliába kerül kihelyezésre. A Külügyi bizottság alelnökeként engedjék meg nekem, hogy a továbbiakban valamivel részletesebben áttekintsem a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetését. Azt láthatjuk, hogy a válság ellenére semmilyen területen sem tapasztalható számottevő csökkenés, sőt az Információs Hivatal költségvetése 25 százalékkal, 4,4 milliárd forinttal nő, a külképviseleteken beruházásokra elkülönített összeg pedig jövőre közel 20 százalékkal, mintegy 3,7 millliárd forinttal haladja meg az ideit. Jó hír az is, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra rendelkezésre álló összeg is 18 százalékkal, vagyis 6 milliárd forinttal nő. Ez a forrása a tavaly útjára indult Magyar Diplomáciai Akadémia finanszírozásának is. A Stipendium Hungaricum továbbra is jelentős szerepet játszik a magyar nyelv és kultúra terjesztésében, a küldő államok hosszú távú megerősítésében. Amellett, hogy helyi és országos szintű
