Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):

2339 pályázati keretösszegének emelése és kiterjesztése a helyközi járatokkal kapcsolatos költségelszámolás területére. Mivel csak Tatán 5 milliárd forintot tesz ki az Orbán-kormány alatt összegyűlt helyi közúti felújítási elmaradás, úgy vélem, hogy a tatai emberek kérése is méltányolható és támogatásra érdemes. Ezenfelül módosító indítványokat nyújtottam be még a Hajdúnánás északkeleti elkerülő út előkészítéséről, illetve a Nyírbátor és Nyírmeggyes közötti 471-es út 16 kilométeres szakaszának felújításáról. Bizakodó vagyok, hogy idén értő fülekre találok. Nagykanizsán pedig olyan, régóta tervezett fejlesztésekre nyújtottam be javaslatot, mint a belterületi utak és a víztorony felújítása, a déli elkerülő út megvalósítása, a belvárosi rehabilitációs program elindítása vagy az új városi uszoda megépítése. Tisztelettel arra kérem, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatos módosító indítványaimat, legyenek olyan kedvesek, és támogassák. Akkor át szeretnék térni egy másik területre. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! - aki éppen el van foglalva. A Fidesz tíz évig hazudott a magyar egészségügy helyzetéről, de a járványhelyzet megmutatta az igazságot. 2020. március óta mindenki számára világos, hogy a Fidesz padlóra küldte a magyar egészségügyet. Kiderült, hogy nincs elég orvos és nincs elég ápoló, a kórházak finanszírozása nem elegendő, a rendszer pedig pazarló. A kilométer hosszú várólisták, a járvány idején az egyéb betegségek elmaradt kezelései és a kudarcba fulladt első tömeges oltási hétvége szintén a fideszes egészségügyi kormányzat alkalmatlanságát jelzik. Az orvosok és nővérek túlterheltségét pedig az Orbán-kormány még azzal is tetézte, hogy a tomboló járvány kellős közepén az állami ellátásból csaknem ötezer orvost és nővért egyszerűen elüldöztek. Ráadásul a Fidesz a hibákat nem kijavítani, hanem eltitkolni akarja. A kórházból kitiltották a független sajtót, nehogy kiderüljön, hogy mi a valós helyzet a mai magyar egészségügyben. A nyilatkozattól eltiltott orvosokat és ápolókat pedig titkos lehallgatásokkal és megfigyelésekkel igyekeznek visszatartani attól, hogy elmondják a valóságot. Ilyen körülmények között tényleg szinte csoda, hogy a magyar egészségügy még működik. Ezt a csodát pedig az elhivatott és önfeláldozó magyar egészségügyi dolgozók teremtik meg. Ezúton is szeretném kifejezni nekik legmélyebb hálámat és köszönetemet. Úgy gondolom, hogy ezek után az a legkevesebb, hogy a gyógyítóknak és a betegeknek is a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk. Ez a cél vezérelt, amikor a költségvetés egészségügyi fejezetéhez több módosító javaslatot is beadtam. Az első a tatabányai Szent Borbála Kórházzal kapcsolatos - egyébként ezt Nunkovics Tiborral. A tatabányai és tatai egészségügyi intézmények egyesítése óta az intézmény anyagi terhei és kapacitásigényei megemelkedtek; az adósságállományáról, azt hiszem, államtitkár úr hosszasan tudna beszélni - pocsék. Ezt csak tovább fokozta, hogy Komárom-Esztergom megyében ez az intézmény lett kijelölve a koronavírusos fertőzöttek kezelésére. Az intézmény dolgozói szó szerint megszenvedték ezt az időszakot, hiszen közülük is nagyon sokan megbetegedtek, egy 20 éve a kórházban dolgozó betegápoló pedig elhunyt, feleségét és kislányát hagyta hátra. Ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította, amikor a Fidesz-kormány az egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán a tatabányai kórházi dolgozókat is megzsarolta, ennek következtében pedig az intézmény a működésképtelenség határára sodródott. A Fidesz-kormány miatt a Szent Borbála Kórház sürgősségi osztályán felmondott az összes közalkalmazott orvos. Többen távoztak a radiológiáról, többek között az osztályvezető, a kardiológián az osztályvezető főorvoson kívül pedig összesen két rezidens maradt. A pszichiátriáról is nagyon sok nővér távozott. Mindezt csak úgy sikerült orvosolni, hogy Tatáról kellett átvezényelni orvosokat, ahol persze emiatt gondok adódtak az ellátással. Megfelelő financiális tartalékkal ez a működési krízishelyzet elkerülhető, de legalábbis szerintem csökkenthető lett volna. Úgy vélem, egy nagyobb mértékű, egyszeri, 1,2 milliárd forintos támogatással hosszú távon stabilizálni lehetne a tatabányai Szent Borbála Kórház helyzetét. Ez a segítség azért is jönne jól az intézménynek, mert a hírek szerint a tervezett fejlesztésből minden valószínűség szerint ki fog kerülni a gyógymedence kiépítése, amely a korábbi tervekben még szerepelt. Módosítási javaslatommal ezt is orvosolni lehetne. Kérem önöket, fogadják el, hogy ezt az összeget a kormányzati kommunikáció helyett egy sokkal fontosabb, életeket mentő területre csoportosítsuk át. A másik intézmény ahol halaszthatatlan teendők vannak, az az orosházi László Elek Kórház. Kötődésem is van Békés megyéhez, hiszen édesanyám ott született. (9.10) Ez a kórház Békés megye lakosságának csaknem egyharmadának, nagyjából százezer embernek ad egészségügyi ellátást, tudniillik ez a központ. Az 1968-as átadás óta csak a kilencvenes évek második felében