Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):

2295 akár egy 300-350 ezer forintos jövedelme volt, annak visszamenni 50 ezer forintért nap mint nap dolgozni, és az alapján fogják majd megállapítani a nyugdíját is, azt hiszem, hogy senki sem szeretné, hogy ez elérje és utolérje őt ez. Ezért kellene hagyni valamivel méltóságteljesebben elmenni ezeket az embereket nyugdíjba. Mivel a férfiak átlagéletkora is sokkal rövidebb, mint a nőké, ezért ez nyilván összegszerűen is jóval kevesebbet tenne ki a költségvetésben, sokkal kevesebb pluszt, mint a „Nők 40 plusz”. Azt gondolom, hogy itt mind a két nem esetén fontos lenne ennek a bevezetése, illetve a nőknél nyilván a fenntartása, a férfiaknál pedig a bevezetése. Aztán a 13. havi nyugdíj is szóba került, hogy ezt annak idején 2009-ben a Bajnai-kormány elvette. Én már egyszer megkérdeztem itt, de most ismét megkérdezem, hogy mi akadályozta meg az Orbán-kormányt, hogy ezt 2010-ben visszaadja, ha önök úgy gondolták, hogy ez egy óriási terrortámadás volt a nyugdíjasok ellen, hogy el lett véve tőlük. Akkor mi akadályozta meg önöket? A Bajnai-kormány 2009-ben egy félévet vett el, egy második félévet, 2010 első félévében már az Orbán-kormány vissza tudta volna adni, ’11., ’12., ’13. és a többi, 12 évnyi, ha így nézzük, akkor az Orbán-kormány 12-szer egyhavi 13. havi nyugdíjat vett el a nyugdíjasoktól, ami azt jelenti, hogy több mint egyévi nyugdíjat vettek el önök a nyugdíjasoktól, ha önök szerint ezt a 13. havi nyugdíjat jogellenesen vették el annak idején, és ez járt volna a nyugdíjasoknak. Ha ezt a logikát megfordítjuk és önökre vetítjük, akkor önök egyévnyi nyugdíjat vettek el a nyugdíjasoktól. Ez pedig tény, hogy nem adták vissza, tehát ezt önök elvették. Ugyanígy a svájci indexálással is nagyon komoly összegtől estek el a nyugdíjasok, hiszen valóban a KSH-s inflációval egyenértékben önök emelik a nyugdíjakat, a hivatalos inflációval, de nem a nyugdíjaskosár inflációját, a nyugdíjaskosarat kellene másképpen összeállítani, mert jóval magasabb volt az elmúlt években a nyugdíjasokra vonatkozó infláció, és ennek ellenére még vitatom azt is, hogy az értékállósága megmaradt volna a nyugdíjaknak. (18.40) Ha viszont a vegyes indexálás kerülne bevezetésre Magyarországon újra, akkor az azt jelentené, hogy a bérek növekedése alapján 50 százalékban vagy valamilyen százalékban a bérek növekedése emelné a nyugdíjakat, és ezért figyelembe lenne véve. Egyébként teljesen logikus, mert a megemelkedett bérek alapján több folyik be a nyugdíjkasszába is, tehát ez alapján lenne fedezete annak, hogy a vegyes indexálás újra bevezetésre kerüljön Magyarországon. Ugyanilyen probléma a differenciált nyugdíjemelés kérdése is. Ez is egy döbbenetes dolog, hogy Magyarországon eljutottunk oda - és 2020-ra jutottunk el oda -, hogy a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak között szinte százszoros a szorzószám. Ez egy döbbenetes dolog. Hatalmas különbségek alakulnak ki. Nyilván az ember nem a szocializmus egyenlőségi elveit akarja visszahozni, de azt gondolom, hogy itt is kellene valamiféle differenciált nyugdíjemelés, és ezt a Jobbik Magyarországért Mozgalom folyamatosan el szokta mondani itt a parlamentben. Az alacsony nyugdíjak nagyobb százalékban történő emelése egy fontos kérdés lenne, amit meg kellene tudni valósítani. Aztán, ha már azt mondjuk, hogy milyen jó a nyugdíjasok helyzete, akkor megint az érem egy másik oldalára szeretnék rávilágítani. 2010-ben a magyar GDP 11,2 százalékát költötték a nyugdíjakra. Ma ez a szám 8,3 százalék. Tehát ez azt jelenti, hogy GDP-arányosan egynegyedével csökkent a nyugdíjasok számára költségvetésből fenntartott összeg. Tehát még egyszer mondom a számokat: 11,2 százalékról 8,3 százalékra csökkent. Azt gondolom, hogy ez egy döbbenetes szám. Ez is mutatja azt, hogy mennyire igazságtalan az a nyugdíjrendszer, ami 2010 óta itt Magyarországon megvalósításra került az Orbán-kormány által, és ennek lett az egyik következménye az, hogy ma több mint 500 ezer nyugdíjas él a megélhetési küszöb alatt. Körülbelül 100 ezer forint ma ez a megélhetési küszöb, és ma Magyarországon több mint 500 ezer nyugdíjasnak ennél kisebb a jövedelme. Itt már sokan beszéltek arról, hogy mennyi ma a minimálnyugdíj, a 28 500 forint, és a többi. Tehát nyilván ezek azok az összegek, amelyekhez hozzá kellene nyúlni, amin kellene változtatni. Lehet, hogy külön kellene választani a minimálnyugdíjat, a többi szociális ellátás alapösszegének a számításától elválasztani, egy külön számot adni, hogy ne kössük ezt össze, de mindenképpen szükség van arra, hogy a minimálnyugdíjat is nagyon komoly mértékben megemeljük, illetve, hogy ezt az 500 ezer nyugdíjast minél hamarabb kimozdítsuk abból az állóvízből, amiben most vannak, ahol valóban a napi megélhetésükért kell küzdeniük. Azt gondolom, hogy akár egy 30-40-50 évet ledolgozott embernél szégyen az, hogy az élelmezését, rezsiköltségét sem tudja megoldani abból, amit ő megkap. Még egyre szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig az országrészek közötti különbség a nyugdíjrendszerben. Míg például egy évvel ezelőtt Budapesten 161 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 121 ezer forint volt az átlagnyugdíj, ez nyilván visszavezethető arra, hogy az átlagkeresetek is sokkal