Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):

2285 közel- és távol-keleti országokból, amelyek nagyon nagy felvevői ezeknek a mezőgazdasági termékeknek. Egy új jelenség a sertéspestis, ami Ukrajnából és Romániából érkezett át sajnos vaddisznók közvetítésével, roppant nehéz ellene védekezni. Ilyen lokális problémáink természetesen vannak, de globális, ami az egész mezőgazdaságot megrázná, olyan nincs. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság időjárásnak kitett ágazat, voltak olyan évek, amikor egy fagy, egy rendkívül zivataros nyári időjárás, téli fagy, árvíz, belvíz komoly megrázkódtatást okozott a mezőgazdaságnak, amely valamilyen ágazati szinten meg is jelent, de ezeket abban a pillanatban, ahogy jobbra fordult az időjárás, és ezt, mondom, nem mi, a kormányzat okoztuk, hanem időjárási tényezők, ezek helyreálltak, a mezőgazdaság azonnal magára talált, talpra állt, és folytatta ezt a dinamikus, egyfolytában növekvő teljesítményét. Ennek az lett a következménye, hogy a mezőgazdaság annak a nagyon szép GDP-növekedési ütemnek, amely 2019-ig tartós volt, az egyik legjelentősebb GDP-erő hozzáadója lett, mindig is lehetett rá számítani. Persze tettünk is érte. Például az előbb említett időjárási kockázatok egyike a nyári jégeső, a zivataros időszak, hogy Európában egyedüliként és elsőként a teljes ország területét lefedtük jégesőkárt enyhítő, csökkentő védelmiberendezés-sorozattal, a teljes területet, tehát a 93 ezer négyzetkilométert. Ilyet egyelőre még senki más nem tett. Aztán itt vannak a fagyveszélyes időszakok, ez már nehezebb kérdés. De a most megnyíló támogatások egyikében, igenis külön kiemelt lehetőség van a mai kor tudása szerint a fagyvédelmi eszközök támogatott telepítésének. Itt hadd térjek rá arra, hogy a nemzeti költségvetés, amely eddig az Unióból érkező forrásoknak a 17,5 százalékát egészítette ki úgynevezett társfinanszírozással, ez a társfinanszírozás 80 százalékosra nőtt. Remélem, érzékelik, hogy mit jelent a 17,5-ről 80 százalékos magyar költségvetési társfinanszírozásnövekedés. Ennek az lett az eredménye, hogy a most lezáruló, 2013-2020-as időszaknak az európai uniós támogatási összege 1400 milliárd forint környékén volt, és a most megnyíló ’21-27-es ciklusban ez 4200 milliárd forintnál is több lesz. Több mint háromszorosa lesz az ugyanarra az időszakra jutó, rendelkezésre álló vidékfejlesztési támogatási pénzalap. Ezek pályázati pénzalapok, rendszerint 50 százalékos támogatást jelentenek. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó még ugyanennyivel növeli meg a befektetett értékét a saját ereje következtében. Hadd tegyem hozzá, hogy mintegy 3277 milliárd forint az a direkt támogatás, a mezőgazdaság jövedelmezőképességét pótló támogatás, amelyek úgynevezett százszázalékos támogatások, tehát direktben kapják a gazdálkodók egyes tevékenységeik következtében. Vannak olyan mezőgazdasági tevékenységek, amelyeket az Európai Unió közvetlenül nem támogat, itt megint nagyon nagy szerepe van a hazai forrásoknak, ilyen a baromfiágazat, a sertéságazat, a tejágazat. Ezekre nagyon nagy, hazai költségvetésből biztosított forrásokat adunk ezeknek a gazdálkodóknak, hogy állják a sarat a nemzetközi vetélytársakkal. Természetesen vannak azok a klasszikus területek, ami most izgalmas, a digitalizációra, az új kor technikájára való átállás; például a drónok használata, amely olyan új lehetőségeket biztosít, hogy mondjuk, egy nagyüzemi szántóföldi területen vagy nagyobb, 10 hektáros, 50-100 hektáros területen ne kelljen az egész területet egy adott vegyszerrel, gyomirtószerrel lepermetezni, például egy gyomirtást csak a drónok által érzékelt, egyértelműen behatárolható területen végezzenek el töredék vegyszerfelhasználással. Ezeket a fejlesztésre való átállásokat és technológiai átállásokra való ösztönzést mind tartalmazza ez az előterjesztés. Mivel én már elég régóta - számolgatták itt sokan, hogy ki hányadik költségvetéshez szól hozzá -, ’98 óta vagyok parlamenti képviselő, most hirtelen meg sem mondom, hogy ez akkor a huszadik vagy huszonkettedik vagy én már nem tudom, hányadik hozzászólásom lehetne. De ha igaz lett volna, mondjuk, csak 2010 óta az a sok pánikkeltő felszólalás az ellenzék részéről, akik azt mondták, hogy amennyiben ezt a költségvetést megszavazzuk, a magyar mezőgazdaság tönkremegy... - és aztán megnéztem, hogy ezt 2010-ben, ’11-ben, ’12-ben és sorolhatnám, mindig elmondta a mezőgazdaságról az ellenzék. (17.40) Még Gőgös Zoltán is, aki pedig elég jól értett hozzá, csak mást gondolt a magyar mezőgazdaságról, mint amit mi. Most nem nagyon látunk olyan szakértő személyt az ellenzéknél, aki hitelesen tudná elmondani, hogy neki mi a baja a mezőgazdasági területekkel. Nos, ha ez mind igaz lett volna, azok a rémhírkeltések és félelmek, amit az ellenzék elmondott a mezőgazdaságról, hogy amennyiben elfogadjuk ezt a költségvetést, akkor a magyar mezőgazdaság tönkremegy, akkor most nem lenne mezőgazdaság, ha az ő igazuk teljesült volna. De nem igazolódott a felvetésük, a magyar mezőgazdaság minden évben - és tessenek megnézni az agrárjelentést, tudom, hogy általában nem szeretnek ilyeneket olvasgatni, de mikor mi ezt vitatjuk és tárgyaljuk a bizottságban, és a