Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2277 A minimálbér tekintetében hadd mondjam el a tényszámokat! Abban minden felszólalóval egyetértek, hogy alapvető fontosságú, hogy a gazdasági növekedés és a munkahelyek számának a bővülése a keresetek növekedésével is együtt járjon. A minimálbérnél azért furcsállom a hozzászólásokat, mert 2002-2010 között azon minimálbéreseknek, akik nem neveltek gyermeket, a reálértelemben vett jövedelemnövekedése 5,8 százalékos volt, 2010-2021 között ez 42,8 százalék. (16.50) Ha valakinek három gyermeke volt, és minimálbért keresett, akkor a reáljövedelem-növekedés 2010 és 2021 között 108,9 százalék volt, 2002 és 2010 között pedig mínusz 7,6 százalék volt. Amikor tehát adócsökkentésről beszélnek, akkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó mellett a minimálbér nominális összege jelentősen növekedett, és ez a növekedés azt eredményezte, hogy a minimálbéresek reálkeresete is növekedett. De, képviselő úr, azért arra is felhívom a figyelmét, hogy azt tudjuk, hogy az adóeltitkolásnak sajnos számos esetben eszköze volt az, hogy a munkavállalók minimálbérre voltak bejelentve, és mellette zsebbe kaptak fizetést. Azért az egy fehéredési intézkedés, hogy igen, mindenkinek kell fizetnie, alacsony adókulcs szerint, de legálisan kell adóznia. Felhívom a figyelmet, hogy a versenyszférában a foglalkoztatottaknak körülbelül a negyede minimálbéren volt bejelentve, tehát az adóeltitkolásnak az egyik módja volt az, hogy minimálbérbejelentés mellett nem adóztak, és zsebbe kaptak fizetést - ez nem elfogadható. De, ismétlem, a minimálbér személyi jövedelemadóval történő megterhelése mellett a nominális minimálbérösszeg jelentősen növekedett együttesen, épp ezért beszélünk arról, hogy akik minimálbért kerestek és keresnek, azok ma jóval nagyobb reáljövedelemmel rendelkeznek, mint tíz évvel ezelőtt. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Államadósság. Azért azt hadd mondjam el, hogy ez a mostani koronavírus okozta visszaesés súlyosabb, mint a 2008-09-es. 2009-ben a világgazdaság körülbelül nullszaldóban volt, minimális visszaesés volt - 6,7 százalékos volt a magyar gazdasági visszaesés akkor. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) A 2020. évben 3 százalékkal zsugorodott a világgazdaság, nagyobb volt a visszaesés; a magyar gazdaság 5 százalékkal csökkent, kisebb mértékben, mint az európai uniós átlag. Miért volt ez? Azért is, mert az anticiklikus gazdaságpolitika keretében segítettük a vállalkozásokat. Azért az nem véletlen, hogy kedvező foglalkoztatási adatokról tudunk most beszámolni. Azért az mégsem véletlen, hogy akik meg tudták őrizni a munkahelyüket, azoknak a bére növekedett. És az nem véletlen, hogy ma az államadósság finanszírozása jóval olcsóbb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Éppen ezért én azt gondolom, hogy, igen, a mértékek tekintetében lehet azt mondani, hogy 80 százalék fölötti szintet értünk el, mint volt ez korábban, de azt is hozzá kell tenni, hogy míg tíz évvel ezelőtt a válság gyakorlatilag elsöpörte Magyarországot, az államadósságunkat nem tudtuk finanszírozni - nem véletlen, hogy az IMF és az Európai Bizottság segítségére szorultunk -, most megvan a hit a magyar gazdaságban, megvan a hit abban, hogy az adósságrátát csökkenteni tudjuk, épp ezért sokkal olcsóbb most az adósság finanszírozása, mint volt korábban. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) És, képviselő úr, azért azt is vegye figyelembe, hogy az előző évtizedben, 2010 után úgy növekedett évről évre a magyar adósságráta, hogy az Unió átlagos adóssága csökkent, egy konjunkturális időszakban növekedett; és azt is vegye figyelembe, hogy most pedig egy olyan válság van, amikor az Európai Unió minden országának az adósságrátája növekedett, így Magyarországé is. A jó hír az, hogy itt is megfordultak az arányok: míg tíz évvel ezelőtt a magyar adósságráta érdemben magasabb volt, mint az uniós átlag, most pont fordított a helyzet. Azon dolgozunk - és erről szól a jövő évi költségvetés -, hogy ez az adósságráta a következő években csökkenjen. Többen mondták azt, Bősz Anett képviselő asszony és Burány Sándor képviselő úr, hogy a gazdaságpolitika ugyan segítséget jelent, látják, hogy a pluszkiadások vállalkozások életét segítik, de ez csak egy szűk szegmenst érint, és a kis- és középvállalkozásokat nem. Azért hadd mondjam el, hogy a hitelmoratórium minden vállalkozásra vonatkozik, a hitelmoratóriumot döntően a kkv-k tudták igénybe venni. Hadd mondjam el, hogy számtalan hitel- és garanciaprogramot indított a kormányzat, hogy csak egyet említsek, a Széchenyikártya-programot, ahol nulla és maximum félszázalékos sávban lehet kamat mellett hitelt igénybe venni. Hadd mondjam el, hogy a katafelfüggesztés 151 ezer kisvállalkozót érintett, akik mentességet kaptak a kata megfizetése alól! Hadd mondjam el, hogy a kiva adókulcsát is csökkentettük! (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) És hadd mondjam el, hogy a bértámogatások, a célzott bértámogatások jellemzően azokat a kkvkat segítették, amelyek a leginkább érintett szektorokban működnek! Tehát olyan általános intézkedéseket érvényesítettünk, amelyek, azt gondolom, érdemi segítséget nyújtottak a kis- és közepes vállalkozásoknak is. Önkormányzatok, megint az önkormányzatok kivéreztetése. Bocsássanak meg, de megint hadd kérdezzem meg, hogy akkor mit gondolnak arról a folyamatról, amely a 2010-es években volt, amely közel 1300 milliárd forintos önkormányzati adósságot eredményezett! Mit gondolnak a mostani helyzetről, hogyha az volt a korábbi szituáció? És megismétlem: az önkormányzatok betétállománya a 2019. év végi, ha jól emlékszem,
