Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2258 Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltoztatás óta Magyarország sok nehézségen és sok problémán ment át, és sok sikert is megélt, ezeket pedig mindenkor a parlamenti képviselők által elfogadott költségvetés keretezte. Mint azonban tudjuk, ember tervez, Isten végez - homo proponit, Deus disponit, ahogy a latin mondja -, de egyik év sem volt hasonló a mostanihoz egy igen fontos okból, amit már sok képviselőtársam elmondott: a humánjárvány miatt egyszerre volt veszélyben Magyarországon minden ember élete és a polgárok együttélésének gazdasági alapjai is - kettős szorításban éltünk és élünk. Hál’ istennek, a kormány döntéseinek, válságkezelésének következtében Magyarországon lassan mindenki védetté válhat a koronavírussal szemben, így tehát a jelenlegi tudomásunk szerint belátható időn belül vissza tudunk kerülni a normálisnak nevezhető életviszonyok közé. (15.00) Nos, tisztelt képviselőtársaim, ennek a pénzügyi keretrendszere lesz a kilábalás, illetve ahogy a miniszter úr is fogalmazott az expozéjában, az újraindítás költségvetése. Az előttünk fekvő 2022. évi büdzsével tehát a kormánynak, mint többször hallottuk, legfőbb célja a koronavírus-járvány gazdasági kihívásainak célzott és hatékony kezelése. Tisztelt Ház! A tisztelt Ház asztalán fekvő költségvetési tervezet európai uniós összefüggései vonatkozásában szeretnék hozzászólni. Elsőként arra szeretnék rávilágítani, hogy a 2021-es év nemcsak új hétéves uniós költségvetési időszak kezdetét jelenti, tehát valaminek, egy hétéves ciklusnak az első évét jelöli, hanem a járványkezelés uniós fő eszközének, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek a beléptetését vagy az aktivitását. Az új hétéves uniós keretköltségvetés főösszege, ahogy hallottuk, 1100 milliárd euró, a Next Generation EU-keretösszeg pedig 750 milliárd euró, tehát együttesen azt látjuk, hogy egy korábban nem látott óriási léptékű forrás felhasználása válik lehetővé az uniós tagországok számára, mind a 27 tagország számára. Magyarország a 2021-27-es időszakban egyfelől tehát - vegyük sorra - 22,5 milliárd eurós kohéziós, valamint 11,9 milliárd eurós agrárpolitikai forrásokra számíthat, másfelől a Next Generation EU-keretösszegből, jól tudjuk, 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő forrásra is jogosultak leszünk. Ez a több mint, ha jól számolom, 40 milliárd eurós összeg az elkövetkezendő években évente átlagosan a GDP mintegy 3,4 százalékát éri el. Hatalmas összeg! (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A nemzeti fejlesztési prioritások finanszírozása többféle forrásból is áll a kormány rendelkezésére. Tehát mind a nemrég benyújtott konvergenciaprogram, mind a benyújtott helyreállítási és ellenálló-képességi terv alapján egyértelmű, hogy a kormány önerőből a központi költségvetésből, aztán a hétéves uniós költségvetésekből, valamint a Helyreállítási Eszközből is jogosult a fejlesztési forrásokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Sorra véve az előbb elmondottakat, elsőként a hétéves költségvetést érdemes röviden megvizsgálni, amelyben a kohéziós és agrárpolitikai támogatások jelentik, jól tudjuk, a legnagyobb tételt. A 2022. év sajátossága, hogy a most záruló 2014-20-as ciklusból és az előttünk lévő 2021-27-es ciklusból is jogosult lesz hazánk a támogatásokra, és ez összesen mintegy 2363 milliárd forintot jelent. Az ezekben a költségvetésekben megjelenő forrásokhoz kapcsolhatók az úgynevezett költségvetésen kívüli agrártámogatások, a közvetlen termelői támogatások mintegy 489 milliárd forint értékben. A 2020 utáni operatív programok tervezése, jól tudjuk, még folyamatban van, de szeretném már most kiemelni, hogy a kormány szándékai szerint és a 2014-20-as ciklussal összevetve a terület- és településfejlesztési operatív program részaránya jelentősen megnövekszik, ami szerintem az önkormányzati szempontok erősítését is jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ez egy fontos eszköze a közeljövőben a magyar költségvetésnek is. Szólni kell még a magyar helyreállítási és ellenálló-képességi tervről is, amelyet egyébként az Európai ügyek bizottságának elmúlt hétfői ülésén egy rendkívül élénk vita kísért. Itt is szeretném megköszönni Ágostházy Szabolcs államtitkár úrnak a kiváló előadását. Nos, ennek az uniós eszköznek a forrásait tehát 2026. augusztus 31-éig kell felhasználni, reményeink szerint kilenc programterületen, és ez 2512 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelent. Magyarország tehát mint kedvezményezett a terv költségvetésének harmadát, ahogy hallottuk az expozéból is, az egészségügy és közel egyharmadát a fenntartható zöldközlekedés fejlesztésére célozva használja majd úgy, hogy a többi tagállam többségéhez hasonlóan egyelőre nem igényli a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz hitelrészét. Tudniillik látnunk kell, hogy az eddig benyújtott tagállami tervek sem éltek minden esetben a hitelkeret teljes vagy részleges
