Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - NUNKOVICS TIBOR (Jobbik):

2251 de még a mai napig sokan vannak egyébként, akik új munkalehetőségre várnak. Az ilyen jellegű zöldberuházások igenis munkalehetőséget tudnának nekik biztosítani, hiszen oktatási programokat lehetne ráépíteni, olyan intézményeket, tanintézményeket lehetne megbízni ezekkel az oktatási programokkal, ahol ezeket a munkanélkülivé vált embereket be tudjuk integrálni ebbe a szektorba, később pedig el tudnának helyezkedni. Arról nem is beszélve tartom egyébként nem jó iránynak azt, hogy erre az ágazatra nem jut több forrás az előző évekhez képest, hogy egyébként a valódi rezsicsökkentést is így lehetne elérni az országban, hiszen minél több embert, minél több háztartást, minél több társasházat tudunk arra rávenni és tudunk ösztönözni arra, hogy belépjen a megújuló energiaforrások rendszerébe, és kiépítsenek ilyeneket a házaikon, a társasházaikon, annál több embert tudunk egyébként leszakítani a központi rendszerről. Annál több önfenntartó háztartást tudunk létrehozni, és annál kevesebb lesz egyébként Magyarországon az energiaigény, ami az elmúlt években elég komolyan megnövekedett. Hát, látjuk, hogy az ipari igény is növekszik, és a lakossági igény is növekszik: egyre több a kütyü az embereknél. Ezt a szemléletet pedig el kell kezdenünk formálni. Egyrészről egy olyan szemléletformálásra van szükség, hogy a felesleges tárgyakat nyilván ne használjuk, vagy minél kevesebbet töltsük ezeket, de nyilván vannak igények, a XXI. században élünk, ezért lenne fontos az, hogy a háztartások minél önállóbbak legyenek az energia-előállítás területén, és ez igenis egy valódi rezsicsökkentés lenne a számukra. Én azért részben örülök neki, hogy a kormány részéről elkezdődött a napelemeknek az ösztönzése, a használata, látjuk, hogy jelentek meg napelemparkok az országban elég sok helyen, viszont azt is látjuk emellett - és ebben nemrég volt egy törvényjavaslat, amiben vitáztunk -, hogy igenis ezen a területen zöldmezős beruházások is történtek, amelyek nem feltétlenül előnyösek. Itt ül például Font Sándor, majd biztos ő is el fogja ezt mondani, vagy meg tud ebben erősíteni, hogy egyébként a mezőgazdaságtól ezeket a területeket nem kellene elvenni. Ezért vannak a barnamezős beruházások, vagy ezért van lehetőség barnamezős beruházásokra, hogy ezek ott valósuljanak meg. És, ha már megújuló energia, akkor nyilván meg kell említenem a szélenergia hasznosítását is, amelyet, tudom, hogy a kormánypárti részről nagy elutasítottság övez, de mégiscsak el kéne már tényleg gondolkodnunk rajta, hogy az új technológiák megjelenésével igenis vannak olyan területek, nem sok, de vannak olyan területek az országban, ahol ezt gazdaságilag hasznosítani lehetne. Azt gondolom, hogy ha erre a területre és ezekre a területekre a költségvetés nem fordít megfelelő mértékű forrásokat, akkor egyébként a kormány klímavédelmi stratégiája sem valósítható meg. Egy másik terület a munkahely és bérek, amelyeket már valamilyen szinten azért érintettem, és ma többször is elhangzott, hogy ugye, a KSH szerint a magyar átlagjövedelem bruttó 414 400 forint egészen pontosan, viszont, ha a mediánt nézzük, ami azért már egy fokkal közelebb áll a valósághoz, akkor már egy 100 ezer forinttal kevesebb bruttó összeget kapunk meg. (14.20) És azt tudjuk nagyon jól, hogy az emberek egyébként nem a bruttó jövedelmükből élnek, hanem a nettóból. Tehát ebből könnyen kiszámolható az, hogy mennyiért dolgoznak nap mint nap a magyar emberek, és egyébként mennyit kell beosztaniuk nekik egy hónapra úgy, hogy közben az infláció elég magasan áll jelen pillanatban, és rekordáfával kell megvásárolniuk a termékeket a boltban. A forint vásárlóereje ezeknek betudhatóan folyamatosan gyengül, és az üzemanyagárak is emelkednek. Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek az emberek hétköznapjait negatívan befolyásolják, és nagyon komolyan meghatározzák. Ezért is mondom azt, hogy ez a költségvetés nem az embereket szolgálja, hanem arra kényszeríti őket, az embereket is és egyébként a vállalkozásokat is, hogy hiteleket vállaljanak. Én azt gondolom, az egy jó költségvetés, amikor minél kevesebb hitelt kell az emberekre és a vállalkozásokra rátestálni vagy önkéntes alapon belevinni őket egy ilyen helyzetbe. Az a jó költségvetés, amely egyébként biztosítja azt, hogy a magyar munkavállalók megfelelő bérekhez jussanak, és ehhez például ma Magyarországon erősen járulékokat kellene csökkenteni. Itt említem meg talán pozitívumként, hogy a 25 év alattiak szja-mentességével amúgy egyetértünk, hiszen nyilván ez egy jobbikos javaslat volt egy évvel ezelőtt. Üdvözöljük, hogy ezt bevezették. Egyébként ki lehetne ezt még terjeszteni a minimálbéren keresőkre is. Volt több javaslatom az elmúlt fél évben, amely pótszabadságokat biztosított volna a magyar adófizetőknek, a magyar munkavállalóknak, hiszen, gondolom, önök is tapasztalták azt, hogy sajnos itt a járványnak köszönhetően pont az a szektor, amit említettem, az összeszerelő üzemek voltak azok, amelyek kénytelenek voltak megállni kapacitáshiány miatt, és az ezekben az üzemekben dolgozó embereknek igenis ki kellett venniük 5, 10 vagy akár 15 munkanapot is, az előző évben is, és ez a tendencia sajnos a jelenlegi, mostani,