Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2243 Mit eredményezett ez a gazdasági visszaesés, az elkerülhetetlen gazdasági visszaesés, ami Magyarországon kisebb volt, mint az uniós átlag, és a többi, gazdaság védelmét célzó intézkedés az önkormányzatok számára? 2019. év végén az önkormányzatok összesített állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállománya 1080,5 milliárd forint volt, 2020 végén 1048,1 milliárd forint. Ez kevesebb, mint 3 százalékos csökkenés. (13.30) Ismétlem: 2020 végén 1048,1 milliárd forint. Ezt hívjuk kivéreztetésnek? Tehát én elfogadom, hogy sok önkormányzatnak komoly feladat volt a járvány elleni védekezés részbeni finanszírozása, hiszen számos önkormányzat részt vett ebben, komoly feladat volt a feladatok finanszírozása, de összességében azért nem beszélhetünk pénzügyi összeomlásról vagy kivéreztetésről. Ami a 2022-es költségvetést illeti, az állításokkal szemben a költségvetési javaslat elfogadása esetén a központi költségvetés általi pénzügyi mozgástér bővül, két tényezőnek köszönhetően: egyrészről az említett önkormányzati szolidaritási hozzájárulás 25,2 milliárd forinttal csökken, másrészt az önkormányzatok támogatása 8,6 milliárd forinttal növekszik. Ez közel 34 milliárd forintot jelent, és ennél, azt gondolom, jelentősebb az, hogy az 5 százalék fölötti gazdasági növekedésből az önkormányzatok ismét növekvő iparűzésiadó-bevételekkel számolhatnak. Felidézném azt, hogy 2014 és 2019 között az önkormányzatok legfőbb bevételét jelentő iparűzésiadó-bevétel 50 százalékkal növekedett, ezért az önkormányzatoknak is célja, hogy a gazdasági növekedés tekintetében sikeresek legyünk. Ami a politikai megkülönböztetést illeti, kérem képviselő urakat, hogy a 2021-es központi költségvetéshez kapcsolódó szaldójuk, a szolidaritási hozzájárulás és a támogatások tekintetében konzultáljanak, mondjuk, Pécs, Szeged vagy Hódmezővásárhely vezetőivel, és azt fogják mondani, hogy a pénzügyi pozíciójuk 2020-ról 2021-re, ami a direkt költségvetési kapcsolatokat illeti, javult, mert számos esetben a költségvetési támogatások nagyobb mértékben növekedtek, mint az említett szolidaritási hozzájárulás. Oktatás, egészségügy - slágertémák. Megint hadd idézzem fel a számokat, kontextusba helyezve a korábbi adatokkal. Egészségügy: az OECD-adatok alapján 2010 előtt, többéves időszakot tekintve, az egy főre jutó egészségügyi kiadások Magyarországon csökkentek, azóta növekszenek; abszolút értékben a 2010-es költségvetésben az egészségügyre szánt összes forrás 1197,7 milliárd forint, 2022-ben 2883 milliárd, a növekmény 1686 milliárd forint. Oktatás... (Varju László: GDP-arányosan?) Képviselő úr, hallom a hozzászólását. Hál’ istennek, hogy a GDP az említett 30 százalékos mértékben növekedett. Képviselő Úr! Mi történt volna, ha Magyarország, mondjuk, a görög útra lép, és az oktatási vagy az egészségügyi kiadásokat csak szinten tartjuk? Olyan mélyrepülést látott volna, amit nem kellett volna hogy megtapasztaljunk. Tehát az az állításom, hogy az egészségügyi és oktatási kiadások nominálisan is és inflációval korrigálva reálértelemben is növekedtek. Abban a képviselő úrnak igaza van, hogy voltak olyan évek, amikor hál’ istennek, a magyar gazdaság bővülése ezt a növekedést is meghaladta, de azért a tényszámoktól ne térjünk el. Oktatás, ha már említettem a területet, akkor a számok nyelvén: 2010-ben 1445 milliárd forint, 2022-ben 2180,7 milliárd forint, a növekedés 735,7 milliárd forint. A nyugdíjakkal kapcsolatban a baloldal részéről megint komoly állítások hangzottak el. Az MSZP részéről Tóth Bertalan frakcióvezető úr valahogy úgy fogalmazott, hogy baloldali pártként fontosnak tartják, hogy az időskori szegénység Magyarországon megszűnjön. Azon túl, hogy azért emlékezhetünk olyan gazdaságiválság-időszakra, amikor egyhavi nyugdíjról le kellett mondani az érintetteknek, azért most a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat mégiscsak azt tartalmazza, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítésének részeként kétheti nyugdíjjal számolhatnak az érintettek; azt tartalmazza, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően reményeink szerint lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére; és azt tartalmazza, hogy a nyugdíjak reálértékét is megőrizzük. 2010 óta mintegy 10 százalékkal emelkedett, és jövőre is 3 százalékos infláció szerinti mértékkel kerül növelésre azzal, hogy természetesen, amennyiben az infláció magasabb lenne, akkor a kiegészítő emelést a kormányzat végre fogja hajtani. Végül engedjék meg, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjára, illetve a részletezettségére reagáljak. Az időpont kapcsán az a vád hangzik el már sok év tapasztalata alapján ismét, az idei költségvetési javaslatnál is, hogy túl korán nyújtotta be a kormány a törvényjavaslatot, nem ismertek a múltbeli számok, nem ismert még az idei folyamatok eredménye. Itt arra hívom fel a figyelmet, hogy a tavalyi tényszámok nemcsak a kormányzati szervek honlapján, nemcsak a törvényjavaslat különböző dokumentumaiban, hanem például az Eurostat honlapján is elérhetőek. Tehát ha valaki hiteltelennek tartaná a kormányzati számokat, akkor kérem, nézze meg a nemzetközi szervezetek honlapját. Minden ténybeli adat a magyar gazdaság teljesítményéről, az államháztartás állapotáról elérhető, és azt gondolom, ha a 2016 és 2019 közötti költségvetéseket nézzük meg, ahol mindig tavasszal
