Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
2237 Tehát olyan kismértékű csökkenés van ebben az egész dologban, ami szerintem nem vehető komolyan, hogy valóban egy markánsan csökkenő adósságpályán lenne az ország, egyáltalán nincs egy ilyen pályán, és ez azért eléggé nyugtalanító. Nem véletlen, hogy a Költségvetési bizottság és a Költségvetési Tanács ezt is igen erőteljesen hangsúlyozta, és én sem tehetek mást, én is csak próbálom ezt megerősíteni. Az euró/forint árfolyam az idei 360,9 forintról a jövő esztendőre majd 361 forint lesz, legalábbis ezzel számol az előterjesztés. Ha valaki egy kicsit is járatos a magyar gazdaság ügyeiben, akkor pontosan tudja, hogy az orbáni gazdaságnak egy fontos eleme, az egyensúlyteremtés egyik eszköze az euró/forint árfolyam, tehát a forint állandó gyengítése és leértékelése, hiszen ezen a réven próbálja kipótolni a versenyképességi hiányt, és próbálja megakadályozni azt, hogy a külkereskedelmi hiány ne emelkedjen fel. Nyilvánvalóan csak azért írták be ezt a 361 forintot, mert ezzel kijött az, hogy az adósság/GDP hányados akkor nem fog növekedni, mert nyilvánvalóan a külső adósságot akkor így egy kedvezőbb árfolyamon tudják majd elszámolni. Összességében tehát azt lehet elmondani, hogy a kormányzat tovább folytatja azt az extenzív gazdasági növekedést, amit az eddigiekben megkezdett. Vagyis, hogy egy képpel éljek, az ország autója megy egy zsákutcába, hiszen ennek nincs kijárata, ez nem vezet egy valóban hosszú távon fenntartható és felzárkózó gazdaság felé, és menet közben most még gázt is adnak, és örülnek annak, hogy milyen jól megy az autó, de egyre távolabb kerülünk attól a céltól, amely célt valójában el kellene érnünk. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a költségvetést jó szívvel semmiképpen sem lehet támogatni, és abban bízunk, hogy a következő költségvetést már nem önök fogják majd előterjeszteni, és abban majd minőségi elemek lesznek, egy valóban felzárkózó gazdaságpolitika fog majd napvilágot látni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Mellár Tamás képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért felszólaló ismerteti a bizottság álláspontját, mindösszesen 20 perces időkeretben. Megadom a szót Ritter Imre nemzetiségi képviselőnek, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat; a pulpitusról beszél. Öné a szó, szószóló úr. RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/16118. über den ungarischen Haushalt im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen erörtere. Wie es schon gewöhnt ist, wenn es gesagt werden kann, fange ich meinen Diskussionsbeitrag mit einem Zitat von Johann Wolfgang von Goethe an. Er hat gesagt: „Toleranz sollte eigentlich nur eine vorübergehende Gesinnung sein: sie muss zur Anerkennung führen. Dulden heißt beleidigen.” Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a 2022. évi központi költségvetésről szóló T/16118. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részeivel kapcsolatban. Hozzászólásomat a költségvetésitörvény-javaslathoz - ha lehet azt mondani, most már hagyományosan - Johann Wolfgang von Goethe idézetével kezdtem, amely magyarul így szól: „A tolerancia csak egy átmeneti állapotot jelölhet, mely elismeréshez kell vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.” Az elfogadás tehát nem elég; csak az elfogadás önmagában sértés. Többet szeretnénk, többet várunk: elismerést. Az elismerésre őseink élete elégséges alapot adott, mi még dolgozunk érte. Az elismerés feltétele, alapja pedig a megismerés. Éppen ezért engedjék meg, hogy a 2022. évi központi költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatos hozzászólásomat egy rövid visszatekintéssel kezdjem: az elmúlt ciklus elején, a 2014. évben milyen helyzetben voltak a Magyarországon élő nemzetiségek; az előző hét évben miben és hogyan tudtunk előrelépni; hol tartunk ma, milyen céljaink vannak, ezek eléréséhez milyen megoldandó feladatok állnak előttünk? Mindezek kellő mértékű áttekintése és ismerete nélkül sem az elmúlt éveket, sem a 2022. évi központi költségvetéssel kapcsolatos nemzetiségi igényeket nem lehet reálisan értékelni, a helyükön kezelni, a megfelelő kormányzati és parlamenti döntéseket meghozni. Közel hét évvel ezelőtt, a 2013. évi központi költségvetés zárszámadásánál azzal kezdtem a hozzászólásomat, hogy ennek az első nemzetiségi parlamenti hozzászólásnak már több mint 20 évvel
