Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:

2230 módosítóinkban persze benyújtjuk, ezúttal kicsit több reménnyel, mint az eddigi években. Nem azért, mintha a Fidesz bármit is elfogadna belőlük, hanem mert a jövőre felálló új kormányban tenni fogunk róla érdemben, hogy ezen költségvetés átírásakor ezek meg is valósulhassanak. A költségvetés keretszámait tekintve ugyanazokat a problémákat látjuk, mint az elmúlt években: a tervezett inflációt, GDP-t, államadósságot, költségvetési hiányt mind-mind bizonytalanság övezi. A 2022. évi inflációt is szándékosan alultervezik, mint eddig minden évben, a 3 százalékos infláció az ismert gazdasági folyamatok tükrében nagyon valószínűtlen. Ahol 5,9 százalékos költségvetési hiánnyal fűtik túl a gazdaságot, és a növekedést a magyar szinten szintén magas 5,2 százalékra tervezik, ott az infláció sem áll meg 3 százalékon, és ezt önök pontosan tudják. Az alultervezésnek jól ismerjük az okait: bővíti a kormány mozgásterét, pluszforrásokat teremt, hogy a választások előtt óriási költekezéseket hajthassanak végre. Az infláció növekedése sok társadalmi rétegnek nagy veszteséget okoz. Már idén a korábban tervezett és az EU-s szinteken szintén magas 3 százalék helyett 4 százalék köré várjuk az inflációt, és sok termékcsoportnál, többek között az alapvető élelmiszerek környékén ezt is lényegesen meghaladja az infláció mértéke. És hiába könyörgünk, követeljük, hogy tegyen ez ellen valamit a kormány, a rendelkezésére álló eszközök közül, például az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésén keresztül semmit nem tesz ezeknek az élelmiszereknek az árcsökkenése érdekében. Akkor csökkent áfát a Fidesz-KDNP-kormány, ha valamelyik haverja erre megkéri. Az államadósság szintjét 2022 végére 79,3 százalékra tervezik. Feltűnő, hogy ez alig kisebb, mint a 2021 végére tervezett 79,9 százalék, azaz igazándiból nem csökkentik az adósságot. A kisebb számot év végi trükközéssel nyilván tudják majd hozni, az adósság magas szinten, a válság előtti szinten stabilizálódik, ami egészen elképesztő. Az adósság magas szintje miatt az adósságszolgálat költsége is durván megemelkedik, 1413 milliárd forintra. Ez 360 (sic!) milliárd forinttal több annál az 1068 milliárd forintnál, amit 2021-re eredetileg terveztek. Ez elképesztő szám, lényegében tíz év csökkenése tűnik el egyetlenegy pillanat alatt. A 365 (sic!) milliárd többlet több, mint amit 2022-ben a teljes felsőoktatásra költeni akarnak. A magasan maradó államadósság oka nyilvánvalóan a magasan tartott hiány. Az 5,9 százalékos hiánynak nincs gazdaságpolitikai oka, csak politikai. 2022 már nem recessziós év lesz, a gazdaság helyreállításához nem kellene ilyen mértékű keresletnövekedés. Az, hogy a 2021. évi 7,5 százalékról alig csökken, annak egyetlen célja, hogy a 3 százalékos határhoz képest mintegy 1500 milliárd forinttal növelhesse a választásokra készülés során elköltött milliárdokat. Tehát csináltak gyakorlatilag egy választási költségvetést, ahogy már sok vezérszónoktársam előttem elmondta; és nem is gondolom azt, hogy itt bármi mást ki lehetne egyébként emelni ebből a költségvetésből, mert azt kell mindenkinek látnia, hogy most adósítják el az országot annak érdekében, hogy a választások során látványberuházásokat adjanak át, és sok-sok ember által fogott ollóval átvághassanak szalagokat. (12.10) A választási költségvetés céljait az is szolgálja, hogy a Fidesz-kormány folyamatosan növeli a költségvetés átláthatatlanságát, és csökkenti annak jelentőségét, ami le van benne írva. Eleve a költségvetés tavaszi benyújtása már egy állásfoglalás, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy a benne foglaltaknak egyáltalán közük legyen a valósághoz. A költségvetés benyújtásakor nem ismert még az előző évi zárszámadás. Az előző év gazdasági és társadalmi folyamatait pedig csak hézagosan ismerjük. A költségvetési év elindulásáig még fél év van hátra, így az előre jelzett makrogazdasági folyamatokat gyakorlatilag a zaccjóslás megbízhatóságával lehet figyelembe venni. Abszurd módon mégis azt hangoztatják, hogy az ismeretlen korábbi számokra és az ismeretlen jövőbeli folyamatokra épülő költségvetés növeli a stabilitást. Legkésőbb 2020-ban be kellett volna bizonyosodnia az önök számára is, hogy ez egy teljesen hamis kép, hiszen mind a 2020-as költségvetést, mind a már járvány alatt megalkotott 2021. évi költségvetést egy az egyben ki lehetett dobni. Ki is dobták, újat sem alkottak, hanem a rendkívüli jogrend és két felülről nyitott, gigantikus alap nyújtotta lehetőségeket kihasználva költötték a pénzt, ahogy az eszükbe jutott. Emlékeztetnék rá, hogy a 2020. évi költségvetés átalakításakor egy éve egyszerűen nem mondták meg, hogy milyen tételeket tesznek a normál felosztásból az úgynevezett gazdaságfejlesztési alapba. Egész egyszerűen ki sem dolgozták. Úgy gondolták, nincs rá szükség, hiszen a kétharmad úgyis megszavazza. Aztán úgy is lett, aztán elköltöttek a két alapból úgy 5000 milliárd forinttal többet, mint amit egyáltalán beleraktak. Az átláthatatlanság növekedését, az Országgyűlés leértékelését jelzi az a folyamat is, hogy egyre kevesebb információt közölnek a költségvetésről, a sorok egyre fogynak, a sorok mögötti analitika pedig teljes mértékben ismeretlen. Egyre kevésbé részletesek ezek a fejezetek, összevont jogcímek fedeznek egészen különböző kiadásokat, óriási, ötletszerűen összegereblyézett alapok jönnek létre - lehetőleg felülről nyitottak -