Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2213 Lássuk be, államtitkár úr, reggelig sorolhatnám a hasonló példákat. Ez nem költségvetési tervezés, és szakemberekhez méltatlan az, ami előttünk fekszik. Jegyezzünk meg például egy olyan tételt, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi nyeresége után, tudtunkkal, 250 milliárdos nagyságrendű osztalékot fizetett Magyarország számára. Hol található mindez az önök költségvetési tervezésében, és hol található a felhasználása, az a terv, amelyre ez kiadás gyanánt elköltésre kerülhet? És azt is látjuk, hogy a túl korai tervezés szakmai hibák tömegét rejti magában. Nézzük csak az inflációs adatot: a 2020. évben Magyarország azzal a nem túl kitüntető helyzettel találkozott, hogy az egész EU-n belül bizonyos szegmensben a második legnagyobb inflációt tudtuk tetten érni hazánkban. Úgy látszik, hogy a kanyarban előzést önök rendhagyó módon értelmezik, hiszen ezen adat tekintetében idén lehet, hogy tényleg sikerül előznünk, és egész Európában itt drágulnak a legjobban a termékek. Ugye, erről egy olyan közbeszédben folyó vita tapasztalható, ahol azért az óvatosabb becslések is, mondjuk, egy 4 százalékkal kezdődő inflációról beszélnek, a bátrabbak, vagy mondjuk úgy, hogy talán borúlátóbbak akár 5 százalék fölöttiről. A nyugdíjak emelése mégis csak 3 százalékos ebben a tervezetben is. Tehát megint csak nem találkozik a valósággal a kormány terve. Azt látjuk, hogy bár igyekeznek az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója, a nettó átlagkereset tekintetében 7-8 százalékos növekedést prognosztizálni, ezt önök is nagyon jól tudják, hogy az önök statisztikájából mintegy másfél millió magyar munkavállaló hiányzik, rendre a legrosszabbul keresők, rendre hiányoznak az öt fő alatt foglalkoztató cégek munkavállalói, az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók jó része, és azok a rendre alacsonyabb szinten kereső, sajnálatos módon kevesebbet kereső honfitársaink, akik ezt a statisztikát a valósághoz tudnák közelebb húzni. De még így is azt állítják, hogy önök szerint 7-8 százalékkal fog nőni a nettó átlagkereset. Ugye, azt is látjuk, hogy a KSH szerint 400 ezer forintos átlagfizetés van Magyarországon, ami közröhej, tehát Szabolcs-Szatmár-Beregben ezt nem lehetne egy lakossági fórumon elmondani. A háztartások fogyasztása tekintetében viszont már óvatosabb a kormány, a realitásokhoz közelebb jár, hiszen csak 4 százalék fölötti értéket tervez. Tehát valószínűleg ő is tudja, hogy nem lesz akkora bérnövekedés a magyar gazdaságban, mint amekkorát a torzított statisztika előrevetít. És azt kell hogy mondjam, amikor Európa legkegyetlenebb költségvetésének nevezem az előttünk fekvő csomagot, akkor arra gondolok, hogy teljes társadalmi csoportok maradnak ki a tervezésből. Amellett, hogy ez a kormány asszisztált 18 ezer honfitársunk kilakoltatásához, és most óriási ellenzéki nyomásra átmenetileg szerencsére meghirdette a kilakoltatási moratóriumot, egy szociális katasztrófahelyzetet idéz elő a kormány, amellyel szemben a Jobbik mint egy keresztényszociálisan érzékeny, jobboldali gondolkodású néppárt egy hármas pajzs koncepcióját nyújtja be módosító javaslatok formájában. (Dr. Rétvári Bence: Repednek a falak!) Ennek az első eleme szerencsére megvalósult, államtitkár úr, önök hallgattak a józan észre, és 18 ezer kilakoltatás után végre meghirdették azt az átmeneti csomagot, amely, hangsúlyozom, átmeneti mentességet biztosít. Mi ugyanakkor azt szeretnénk, ha a hitelmoratórium tekintetében is hallgatnának a józan szavakra. A válsághelyzet harmadik napján állt elő a Jobbik a hitelmoratórium elképzelésével, utána önök hetekig gondolkodtak azon, hogy hogyan kellene ezt csinálni. Valamit megvalósítottak belőle, és ez jó, viszont a mi tervünkben nem szerepeltek olyan apró betűs részek, rejtett aknák és bombák, mint amilyenek bekerültek a végső csomagba. A Jobbik tervében nem szerepelt az, hogy ha valaki 11 hónapra veszi igénybe a moratóriumot, akkor adott esetben 24 hónappal is meghosszabbodhasson az ő hitele, és mondjuk, 1,4 millió forinttal dráguljon. Azt látjuk tehát, hogy bár nincs kamatos kamat, önmagában a kamatokkal és a futamidővel való játszadozással, illetve az adósok rosszabb besorolásával a bankok keresnek a hitelmoratóriumon. A Jobbik nem azért nyújtotta be a hitelmoratórium ötletét, hogy keressenek a bankok, hanem hogy mentesítsük az embereket. Arra szólítom fel tehát önöket, hogy ne szolgálják ki a továbbiakban feltétel nélkül a bankrendszert, egy védőcsomagon ne keressen senki, hanem az magyar emberek biztonságát szolgálja. Vegyük ki tehát az apró betűs részeket a hitelmoratóriumból, és hosszabbítsuk meg addig, ameddig a járványügyi veszélyhelyzet tart. Harmadsorban: államtitkár úr, az önök költségvetési tervezése beszél családokról nagyon sokat, és egyébként helyesen teszi, mert jó lenne az irány, de a családok másik zsebéből százmilliárdokat enged kiemelni olyan jogcímeken, amelyeket kezelhetne ez a költségvetés. Mondok egy példát: a végrehajtási eljárás tekintetében nem nyújtotta be a kormány azt a törvényt, amely megtiltaná, hogy a legkisebb nyugdíjak és a legalacsonyabb fizetések tekintetében 33, illetve 50 százalékos végrehajtói letiltások érvényesüljenek. Az egész járványügyi helyzet közepén, amikor magyar emberek tömegei veszítették el a bevételüket vagy annak egy részét, önök engedték, hogy a legnehezebb sorban élők a végrehajtók letiltásaival szembesüljenek. Még egyszer mondom, a legkisebb nyugdíjakból is adott esetben az 50 százalékot elvihetik ezek a csapatok, kétes vagy valós követelések alapján, ez nagyon sokszor vita tárgyát képezi. A hármas pajzsunk harmadik