Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2192 sok területen erejükön felül teljesítenek az ott dolgozók. Sajnálatos tény, hogy a baloldal nem vett részt ebben a munkában, sőt a sikeres védekezés ellen dolgozott, és most is apokalipszist vizionál. Ezért már itt a bevezetőben elmondom: a tegnap közzétett adatok szerint az idei év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság. A piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az Európai Unióban. Éves alapon a szakértői konszenzus 3,7 százalék körüli visszaesést jósolt. A magyar gazdaság ennél jóval kedvezőbb, 1,8 százalékos mérséklődést mutatott a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ami pedig a jövő évi kilátásokat illeti: friss előrejelzésében az Európai Bizottság 5,5 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap pedig 5,9, tehát közel 6 százalékos növekedést valószínűsít Magyarország számára. Azon szervezetek is elismerik Magyarország teljesítményét és visszaigazolják terveink megalapozottságát, amelyek nem vádolhatók hazánk iránti elfogultsággal. Minden esélyünk megvan tehát arra, hogy a magyar gazdaság visszaálljon arra a dinamikus pályára, amely a koronavírus okozta válság előtt jellemezte. Mindez azt mutatja, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések eredményesek voltak, a költségvetésből nyújtott támogatások, adókedvezmények valós segítséget jelentettek a vállalkozások számára. Mondjuk ki: megkezdődött a magyar gazdaság újraindítása! Tisztelt Országgyűlés! A mostani világválságból azok az országok tudnak a legkisebb veszteséggel kikerülni és mielőbb továbblépni, amelyek három fontos elemre tudják építeni az újraindításukat: egyrészt a korábbi években kiegyensúlyozottan fejlődő gazdaságot építettek; másrészt a járvány kitörését követően gyors és határozott intézkedéseket tettek az emberek és a gazdaság védelme érdekében; és végül, de nem utolsósorban, minél többet meg tudtak őrizni azokból a biztos kapaszkodókból, amelyek enyhítik a válságot, és kiindulópontjai lehetnek az újraindításnak. Magyarországon ezek közé a biztos kapaszkodók közé tartozik a kormány értékalapú politikája, amelynek alappillérei a járvány során is változatlanok maradtak: munkaalapú társadalmat építünk, tehát támogatjuk a munkahelyek megőrzését és az újak létrehozását; Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével, a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés támogatásával kívánjuk elérni; kiemelt figyelmet fordítunk a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására; és minden körülmények között a nemzet, az ország, a magyar emberek érdekeit tesszük az első helyre, ezért ha kell, ahogyan most is, a saját utunkat járjuk. (8.10) Ennek köszönhető, hogy az átoltottságban Magyarország uniós szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt, a nyitás és a gazdaság újraindítása terén komoly lépéselőnyre tettünk szert. Ennek tudatában is mély együttérzésünket fejezzük ki mindazok családja felé, akiket a járványban elveszítettünk. Tisztelt Ház! Érdemes egy pillanatra hátralépni, és tágabb időhorizontból értékelni a helyzetet. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegettük el az elmúlt évtizedet. Ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattunk az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire. 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, míg az Unió átlagos növekedése, bővülése 2,1 százalék volt. Az államháztartás egyensúlyban volt, az államadósság pedig tartósan és folyamatosan csökkent, 80 százalékról 65 százalékra. 2019-ben pedig Magyarország produkálta az egyik leggyorsabb növekedést az Európai Unióban 4,6 százalékkal. Ezeknek a tényeknek köszönhető, hogy a gazdasági visszaesés idején sem kellett külső segítséget kérni vagy megszorító intézkedéseket alkalmazni. Ez utóbbiak - ahogy azt a baloldali kormány idején megtapasztalhattuk - a nyugdíjasoktól és az állami alkalmazásban állóktól vettek volna el jövedelmet. Nem ezt tettük, hanem a belső pénzügyi erőforrások átcsoportosításával anticiklikus gazdaságpolitikát folytattunk, a visszaesés időszakában élénkítő lépéseket tettünk, elsősorban a korábban sosem látott mértékű, a bruttó hazai termék 30 százalékát érintő gazdaságvédelmi akcióterv révén. Magyarország ezzel a koronavírus-járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adott. 2020-ban a magyar bruttó hazai termék bővülése nem következett be, 5 százalékkal csökkentünk, ez beleillett az Európai Unió és a világgazdaság visszaesésébe, de ez is alatta maradt az Európai Unió 6,2 százalékos visszaesésének. 2021 márciusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma már 4 millió 616 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakát 41 ezer fővel haladja meg. A foglalkoztatás, az elhelyezkedés esélye és lehetősége megmaradt. A munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értéket termelő, magasabb átlagbérű szakmák irányába rendeződött át. Emellett a beruházási ráta - megőrizve a korábbi eredményeket - továbbra is az Unió élmezőnyében, 27 százalék felett alakult. Ez a jövőre nézve ad bizakodásra okot. Az intézkedések együttes eredményeként az a kormányzati várakozás, miszerint idén 4 százalék fölötti és jövőre 5 százalék fölötti lesz a növekedés, ma már inkább óvatosnak tekinthető.
