Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 18. kedd - 198. szám - Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára:

2179 Önök abban a félreértésben vannak - mind a három ellenzéki képviselő, aki hozzászólt -, hogy az állami foglalkoztatóknak bármiféle esélye van nyomást gyakorolni a projektértékelőkre. Ennek sem jogi, sem technikai lehetősége nincs: egy állami szervnek a vezetője konkrétan nem tud arról, hogy az ő főállású foglalkoztatottja milyen projektek értékelésében vesz részt. Azt értelemszerűen tudja, hogy benne van ebben a halmazban, ebben a szakértői listában, de nem tud arról semmilyen információt, hogy ki, mikor, hány projekt, hát még nem a tárgyát nem látja ezeknek. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) További fontos információra szeretném felhívni a figyelmüket: nemcsak az állami projektértékelők esnek át nemzetbiztonsági átvilágításon, hanem az összes olyan vezető is, akiktől önök nyomásgyakorlást feltételeznek. Ami természetesen azzal is jár, hogy akár a szakértő, akár az őt megbízó állami vezetők vonatkozásában ha bárki nyomást próbálna gyakorolni, akkor bűncselekmény elkövetésére kerülne sor, és ezzel olyan büntetési tételeket kockáztatnának, amit az én tapasztalatom alapján soha senki nem próbál meg megtenni. Tehát alapvetően jogi oldalról a garanciák érvényesítése tekintetében ez egy jól zárt és átlátható rendszer. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Amikor a közbeszerzéseket bírálják, akkor bár, gyakran nem értek egyet a mindjárt megnevezendő szervezetnek a véleményeivel, de akkor javaslom, hogy konzultáljanak többek között a Transparency Internationallel, aki nehezen vádolható elfogultsággal a kormány felé; ezt sokéves tapasztalatunk igazolja. Ugyanakkor a magyar közbeszerzési rendszer megfelelőségét az országról szóló riportban ez év februárjában ők is leírták, és alátámasztották, hogy az európai normarendszernek és gyakorlatoknak mindenben megfelel a magyar közbeszerzési rendszer. Ismételten mondom: ha nekünk nem hisznek, akkor az önöknek mérvadó forrásokhoz forduljanak, és ugyanezeket az információkat fogják - legalábbis ezekben a tekintetekben - találni. Amit Varga-Damm Andrea képviselő asszony mondott, hogy miért nem 2016-ban fogadtuk el a törvényt: a jogrendszer fejlődik, az igények fejlődnek. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Nem tudjuk értelemszerűen évekre előre most sem megmondani, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a hosszú távú, akár évtizedes gyakorlatnak megfelelő lesz. Nem akarom elvenni Nacsa képviselő úr kenyerét, de köztisztviselőket dilettantizmussal vádolni, kodifikátorokat alkalmatlansággal vádolni, szerintem ez nem jó irány. Önök is kerülhetnek még olyan kormányzati pozícióba - bár erre, remélem, a következő években még nem lesz lehetőségük -, amikor az önök által dilettánsnak tekintett, egyébként kormányzati ciklusokon átívelő módon, azonos szerepet vivő szakértőkre fognak támaszkodni. Ezt én nem tartom jó iránynak, főleg azért sem, mert magam is vezettem kodifikációs részleget éveken keresztül. Ismerem ezt a munkát jól, az elkötelezettségüket, szakmai alkalmasságukat kifejezetten nagyra becsülöm. Szintén Varga-Damm Andrea képviselő asszony említette, hogy sokba fog nekünk ez az új rendszer kerülni. Jelen becslések szerint a következő években mintegy 300 millió forintot szánunk erre az új tevékenységre. Ez egy eltörpülő pénz, bár személyes családi költségvetésben ez mindannyiunk számára elképzelhetetlen, de az állam egészét tekintve ez egy jelentéktelen pénz. Főleg akkor, ha hozzátesszük, hogy milyen elképesztő kockázatokat tudunk egy ilyen rendszer üzemeltetésével megelőzni. Tehát nagyon-nagyon jó befektetésnek tartom. Törvénygyárrá züllesztjük a parlamentet. Demokratikus gondolkodásunk ezek szerint sokrétű. Én azt gondolom, hogy Magyarországon azért is működik jól a demokrácia, mert nem a kormány az, aki a legfontosabb szabályokban dönt. Amennyiben a törvényhozás képviselő asszonynak ellene van, akkor azt a következő választáson való indulás kapcsán javaslom megfontolásra. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól. - Az elnök csenget.) Hogy 2022 után jön-e más világ? Én azt gondolom, hogy 2022 után sok tekintetben más világ jön. Ugyanis, ha csak az egyébként ezzel a törvényjavaslattal párhuzamosan tárgyalt költségvetési törvényjavaslat számait nézzük, akkor most csak az egyszerűség kedvéért, hogy mindannyiunknak könnyebb legyen fejben tartani, kerekített számokat mondok: 2021-ben, tehát idén uniós hátterű forrásokból mintegy 2500 milliárd forintnyi fejlesztés fog megvalósulni. Ezzel szemben a nemzeti költségvetés jóval több, 3300 milliárdnyi forrást szán idén. A következő évben még nagyobb lesz az eltérés, még uniós forrásokból mintegy 3000 milliárd forintot fogunk megmozgatni a jövő évben, a nemzeti költségvetés 3900 milliárd forintot tesz hozzá. Tehát azért van jelenleg ilyen helyzetben a magyar nemzeti költségvetés, mert az elmúlt évek gazdasági teljesítménye megtermeli ezt a fedezetet. Sokkal többet tudunk már az ország építésére fordítani az elmúlt évek eredményei alapján, mint amit az Európai Unió hozzá tud tenni a magyar nemzetgazdaság fejlesztéséhez. Arra emlékeztetném önöket, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP-kormány átvette az ország vezetésének a felelősségét, akkor gyakorlatilag annak volt az országban fejlesztési projektje, akinek volt európai uniós

Next

/
Thumbnails
Contents