Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 18. kedd - 198. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:

2158 Önök azt mondták, hogy ahány honfitársunk elveszíti az állását, önök annyi munkahelyet teremtenek. Hogy állunk ezzel a projekttel? De nagyon-nagyon kérem önöket, hogy ebbe ne számoljuk bele azt, amikor színészek pizzafutárként dolgoznak, vagy amikor olyan kisvállalkozó, aki a kereskedelemből élt, a csőd után elmegy, mit tudom én (Nacsa Lőrinc: Országgyűlési képviselőnek!), autómosóba dolgozni. Azt gondolom, ezeket ne számoljuk bele, mert ha önök nyújtottak volna tisztességes mértékű érdemi segítséget ezeknek a vállalkozásoknak, akkor ők túlélhettek volna. Annyit hadd tegyek még hozzá, hogy önök rendkívül sok pénzt költenek kormánykommunikációra, ami egyetlenegy oldalról érthető csak és kizárólag: valamiből ki kell fizetni azokat a kártérítéseket, amelyeket az önök által hirdetésekből finanszírozott média a folyamatosan elveszített bírósági perek után kénytelen fizetni. De ne álljunk meg itt! Gyakorlatilag az szja-törvényt érintő módosítás minden évben az egyik legfontosabb része az adójavaslatnak, az áfatörvény mellett. Az LMP folyamatosan küzd azért, hogy egy igazságosabb, társadalmi értelemben is fenntarthatóbb adórendszer kerüljön Magyarországon kialakításra, ezért minden évben benyújtjuk a módosító javaslataink között a többkulcsos adót. Már pontosan tudjuk, ahogy Nacsa képviselőtársamtól már elhangzott, hogy ez adóemelés. Annyiban igaza van Nacsa képviselőtársamnak, hogy Nacsa Lőrincnek ez adóemelés, abban igaza van, hogy Csárdi Antalnak ez adóemelés, és abban is igaza van, hogy államtitkár úr is vélhetően több adót lenne kénytelen befizetni ebben az adórendszerben, mint most teszi. Azt viszont tegyük hozzá, mert ez is a valósághoz tartozik, hogy átlagjövedelemig, havi félmillió forintig ez az adórendszer sokkal több pénzt hagyna az emberek zsebében. Azt gondolom, hogy ezen keresztül tökéletesen meg lehet mutatni az önök gazdaságpolitikáját: az önök zsebében minél több maradjon. Igen, azt gondolom, folytathatnám azzal, hogy a személyi jövedelemadónak azt a részét, amely a minimálbért terheli, adómentessé kéne tenni. Igen, adómentessé kellene tenni, mert jelen pillanatban az az érvelés, amit Gulyás Gergely mondott, nem áll meg, úgy fogalmazott a miniszter úr, hogy a minimálbért nem adómentessé kell tenni, hanem jobban kell emelni. De akkor mi tartja önöket vissza? Mert az a 6-7 ezer forint, amivel megemelik a minimálbért, gyakorlatilag az inflációs mértéket sem tudja követni. Azt gondolom, hogy ez egyetlenegy dolog miatt lehet és egyetlenegy dolog miatt van, azért, mert a multinacionális vállalatoknak nem kedvező a magas minimálbér, és önök még mindig és folyamatosan és következetesen a multinacionális gazdasági társaságok érdekét képviselik kizárólag. Ez a legszomorúbb ebben az egészben. Azt gondolom, ahelyett, hogy a multikkal kötnek háttér-megállapodásokat, megtehetnék azt a szívességet a magyar társadalomnak, hogy végre olyan költségvetést, illetve a költségvetéshez köthető adómódosítást hoznak be ide a Ház elé, amely végre a társadalomnak a nagyobb mértékű megsegítéséről szólna. Tudom, tudom, mit fog erre válaszolni államtitkár úr, de azt gondolom, hogy a fél százalék valószínűleg nem üti meg azt a mértéket, amit én érdeminek neveznék. (Nacsa Lőrinc: Kettő!) Viszont bejön javaslatként az szja-t érintő módosítások között, ennek körülbelül a kétharmada erről szól, a kriptovaluták szabályozása. Ott is mi történik? 15 százalékos személyi jövedelemadót kell utána fizetni. Szinte látom magam előtt, ahogy hirtelen a svarcban kriptovaluta-bányászattal foglalkozó cégek egyszer csak bejelentkeznek, hogy mégis szeretnék megfizetni ezt az adót. Ugyanakkor lesz egy olyan réteg, aki ezt szeretné, aki legalizálni szeretné az egyébként törvénytelenül így megszerzett jövedelmét. Erre nyújtanak önök ezen a törvényen keresztül lehetőséget, hogy azok a vállalkozások, jellemzően még csak nem is feltétlenül kisvállalkozások, hozzájuthassanak, vagy mondjuk úgy, hogy legális jövedelemként tüntethessék fel ezeket a pénzeket. Elhiszem, hogy ez ezeknek a cégeknek az érdeke, de megint csak hol van a társadalom. Ugye, nem gondolja ön sem, államtitkár úr, hogy a magyar lakosság körében olyan nagymértékű a kriptovaluta-bányászat, hogy ez őket segítené meg? Azt gondolom, hogy nagyon nehéz érdemben és őszintén támogató szavakat mondani ehhez a törvényhez, mert túl azon, hogy egyébként a jellemzően offshore cégeket megsegítik ezzel a kriptovaluta-szabályozással, gyakorlatilag nagyon kevés olyan szabályról tudok beszámolni, amely valóban segítene az itt élők számára. (16.00) A másik kiemelten fontos adózási forma, amelyben a kormány már évek óta eleget tesz a multinacionális cégek érdekeinek, a társasági adó. Ugye, eltörölték a felső kulcsot, de ennek eredményeképpen egyébként ezek a nagy cégek mára szinte egyáltalán nem vesznek részt közös költségeink finanszírozásában. Érdemes megnézni, hogy a társasági adó milyen mértékben jelenik meg a költségvetés számaiban. Azt gondolom, hogy ezen nagyon fontos lenne változtatni. Igenis vissza kellene állítani a magasabb kulcsot, és igenis a nagy cégeknek kötelezővé kéne tenni, hogy meg is fizessék azt, mert ez a magyar társadalom érdeke. Egyébként hozzáteszem, a társadalmi igazságosság is azt követeli meg, hogy ne csak a dolgozó emberek dobják össze közös költségeinket, azokat a feladatokat, amiket az állam vagy az önkormányzatok elvégeznek.