Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 18. kedd - 198. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A képviselő asszonynak jelzem, hogy a taotörvényben most is benne van a felsőoktatási intézményekkel kötendő vagy kötött megállapodás, ... - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A képviselő asszonynak jelzem, hogy a taotörvényben most is benne van a felsőoktatási intézményekkel kötendő vagy kötött megállapodás, ...

2153 szerintünk az önkormányzat van az emberekért és nem az emberek vannak az önkormányzatokért, az önkormányzat van az ott lévő vállalkozásokért és nem fordítva. Önök ezt másképp látják. De egy biztos, hogy egy közös programpont már van a baloldali konglomerátumban, ez pedig az adóemelésekhez való vonzódás, az adóemelésekkel való folyamatos kísérletezés és az adóemelésekkel való játszadozás. Mi azt gondoljuk ezzel szemben, hogy folyamatosan adókat kell csökkenteni. Minden egyes évben, az adótörvény vitájánál megállapíthatjuk azt, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének, a kormányzati, gazdasági és adópolitikának, a magyar emberek és vállalkozások munkájának köszönhetően ismét adót lehet csökkenteni. Hiszen szerintünk egy válsághelyzetre nem az a megoldás, hogy megsarcoljuk a vállalkozásokat, hogy megsarcoljuk az embereket, ahogy ezt önök tették az önök válságkezelésének időszakában 2008-2009-ben, amikor egekbe repítettek különböző adókat, hanem az a megoldás, hogy adókat kell csökkenteni, segíteni kell a vállalkozásokat a munkahelyek megtartásában, a beruházások elindításában, segíteni kell a családokat, és folyamatosan, évről évre kiszámítható mértékben csökkenteni kell az adókat. Ezzel együtt 2010 óta, amióta az adócsökkentés elkezdődött, a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek Magyarországon az adóterhek; a GDP 4-5 százalékában - óriási összegről beszélünk. Nézzünk példát! 2016-ban a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék volt, addig a tavaly nyári újabb 2 százalékpontos csökkentés után 2020. július 1-jétől már csak 15,5 százalék, az azt megelőző 17,5 százalék helyett. A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal tovább csökkennek, melynek keretében az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében a szakképzési hozzájárulás kivezetésre kerül, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig 0,5 százalékponttal csökken majd 15 százalékra. A szakképzési hozzájárulás kivezetésével csökken az adók száma is, és jelentősen egyszerűsödik az adórendszer, 2022. július 1-jétől tehát már csak egy adónem, a mindössze 15 százalékos szociális hozzájárulási adó fogja jelenteni a munkát terhelő adót. Csak összehasonlításképpen: a 2008-as gyurcsányi adórendszerben a béreket terhelő munkáltatói adóterheket ötféle adónem sújtotta, amely összesen legalább 33,5 százalékos adóterhet jelentett a bérek után a munkaadók számára. Óriási különbség! A kisvállalati adó, a kiva szabályozása is jelentősen egyszerűsödött már 2017-től, az adóalanyiság belépési és megszűnési korlátai egyaránt emelkedtek. 2021-ben a kivabelépés árbevételi és mérlegfőösszeg-korlátja 3 milliárd forintra emelkedett, ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 6 milliárd forintra növekedett. A kisvállalati adó 2021. január 1-jétől újabb 1 százalékkal csökkent, 12 százalékról 11 százalékra, mely által még kedvezőbb adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások részére. A kisvállalati adó mértéke 2016-ban még 16 százalék volt. Az egyéni vállalkozók átalányadózásának egyszerűsítése érdekében 2022. január 1-jétől az egyéni vállalkozók számára is az őstermelői szabályokhoz hasonló kedvező szabályok bevezetését kezdeményezi a most tárgyalt törvényjavaslat. A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozók 15 millió forint alatti, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók pedig 100 millió forint alatti vállalkozói bevétel esetén választhatnak átalányadózást. Ezek az értékhatárok az egyéni vállalkozások számára jelentősen kedvezőbb szabályok szerint kerülnek majd megállapításra 2022. január 1-jétől. Az átalányadózás választására jogosító értékhatár, ahogy ezt beszéltük, az éves minimálbér tízszeresében, kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozások esetében pedig az éves minimálbér ötvenszeresében kerül megállapításra. Ezzel összhangban a társadalombiztosítás szabályai is módosításra kerülnek, amely új szabályozás lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó az általa a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig, ezzel is segítve a családi adó- és járulékkedvezmény kedvezőbb érvényesíthetőségét. Én nagyon fontosnak tartom, hogy Magyarországon a családi adókedvezmény rendszere az egyik legszélesebb családtámogatás, hiszen a családi adókedvezményt az arra jogosultak 98 százaléka veszi igénybe. Azt gondolom, hogy az egyik legszélesebb réteget érintő családtámogatási és egyébként adócsökkentési, adózáskönnyítési lépés volt a családi adókedvezmény Magyarországon - ez az, amit önök korábban megszüntettek. A javaslat továbbá új adózási szabályokat állapít meg a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére. Itt ezekre a passzusokra lehetne szlogenül azt mondani, hogy haladunk a korral, látjuk, hogy egyre nagyobb számban történnek ilyen ügyletek Magyarországon is és szerte a világban, ezért szükséges ezt ilyen módon szabályozni, hiszen a jelenleg hatályos adózási szabályok alapján a kriptovaluta vagyoni értéknek minősül ugyan, azonban az nem fellelhető, egyik adójogi kategóriának sem feleltethető meg. Emiatt a kriptovaluta átruházásából származó jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, amelyet a 15 százalék személyi jövedelemadón túl a 15,5 százalékos mértékű szociális