Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2124 jövendőjük is van ebben az országban, ebben a hazában és azokon a településeken, ahol évszázadok óta ezek a nemzetiségi közösségek éltek és ma is ott élnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az előttem szólók nagyon-nagyon részletesen ismertették az előttünk fekvő törvényjavaslatot, én csak nagy vonalakban érintem ezt. Mindenesetre még annyit hadd jelezzek, hogy a nemzetiségi támogatások összege 2010 óta a hatszorosára nőtt, illetve a nemzetiségi iskolák száma 2010 óta a nyolcszorosára nőtt. Mindezek is alátámasztják azt, amit az imént mondandó voltam, tehát hogy ma Magyarországon a nemzetiségi élet, a nemzeti közösségek élete valóban virágzik és új lehetőségek előtt állnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos aláhúzni azt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat - ezt Ritter Imre képviselőtársunk is említette - egyhangú támogatással került ide, az Országgyűlés elé, nemcsak a bizottságban, a bizottságokban, hanem szinte - ha jól értettem - minden egyeztetés végén. Bár voltak viták, ami normális dolog, de minden egyeztetés végén tulajdonképpen mindenki támogatását és áldását adta erre a törvényjavaslatra. Ez szerintem nagyon fontos, ez egy óriási dolog. Ennek a törvényjavaslatnak a célja, mint hallottuk, a legitimáció, az átláthatóság, a világos és követhető listaállítási szabályrendszer megteremtése, illetve a jogorvoslat biztosítása. Mindezek alapján, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciója természetesen támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és kérem, hogy mindenki támogassa is azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, aki szintén a pulpitusról kívánja elmondani beszédét. Öné a szó, képviselő úr. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószólók! Tisztelt Jelenlévők! - különös tekintettel a nemzetiségi önkormányzatok képviselőire. Nagyon sokan, akik előttem szóltak, elég kiterjesztőleg értelmezték a jogszabályt és nem csak közvetlenül a normaszövegről beszéltek, de egyébként ez helyénvaló is, hiszen ez egy általános vita és egy lehetőség is talán arra, hogy elmondjuk azt, hogy mi az alapállásunk a nemzetiségek tekintetében, illetve mik történtek ebben a kérdésben az elmúlt években. Engedjék meg ezért nekem is, hogy az alapállásomat tisztázzam baloldali emberként és az MSZP-frakció tagjaként, először is elvi szempontok alapján. Feltétlen elkötelezettek vagyunk, és elkötelezett vagyok magam is a nemzetiségek, a nemzeti kisebbségek jogvédelme tekintetében. Elkötelezett vagyok a nemzetiségek jogainak minél szélesebb érvényesülése tekintetében. Ez tehát egy elvi alapállás, amit szociáldemokrata emberként mindenképpen szerettem volna leszögezni. Ugyanakkor volt erre is utalás és feltétlen azonosulok vele, hogy vannak gyakorlati alapállások is itt, a Kárpát-medencében; vannak határok a Kárpát-medencében, és tulajdonképpen nagyon nagy csoportban élnek a mai napig őshonos nemzeti kisebbségként a határainkon túl magyar nemzettársaink. Ezért azt gondolom, hogy az a gyakorlati szempont is fontos, hogy az asztalra kerüljön, hogy azért is fontos a nagyon-nagyon nagy megbecsülése a hazánkban élő nemzetiségeknek, mert remélhetünk viszonosságot, és remélhetjük, hogy a környező országok is hasonló módon bánnak nemzeti kisebbségeikkel, így az ott élő magyarsággal is, hiszen több mint egy évezrede itt, a Kárpát-medencében együtt élünk, és fontos, hogy ezután is mindenki jogainak teljességét meg tudja élni, és békében éljünk itt, a Kárpát-medencében. (12.40) Ennyit tehát az elvi alapokról, és közvetlenül a jogszabályról pedig azt tudom mondani, hogy valóban nagyon sokan és nagyon részletesen elmondták ezzel kapcsolatban az álláspontjukat, mind államtitkár úr, mind Ritter Imre előterjesztőként. Én úgy gondolom, hogy ezt nagyon részletezni nem kell, azonban engedjék meg nekem, hogy néhány megállapítást azért tegyek. Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén történő részvétel tisztázására azért volt szükség, és azért volt szükség erre a javaslatra, mert a jogszabály eddig csak általános jelleggel rögzítette a részvétel lehetőségét. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szabályozás a nyílt és a zárt ülésekre egyaránt vonatkozik. A nemzetiségi lista állításával kapcsolatos szabályozás érdemi részében, valljuk meg, hogy tulajdonképpen nagy változás nincs, mert eddig is az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének volt joga dönteni a
