Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója, a napirendi pont előadója:

2115 közgyûlésének tagja, továbbá az ügyben érintett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, különösen a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat, a 2 §. 14. pontja szerinti nemzetiségi szervezet, illetve a 2. § 15. pontja szerinti nemzetiségi egyesület jogosult. Ezzel nevesítve és pontosítva lett, hogy kik élhetnek a döntés elleni jogorvoslat lehetõségével. A közigazgatási nemperes eljárás megindítására és elbírálására a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénynek a Nemzeti Választási Bizottság felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel. A közigazgatási nemperes eljárást az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fõvárosi és megyei kormányhivatal útján kell megindítani. A kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés közzétételétõl számított 3. naptári napon megérkezzen a fõvárosi és megyei kormányhivatalhoz. A kérelemhez a döntésrõl készült jegyzõkönyv kivételével minden bizonyítékot mellékelni kell. A fõvárosi és megyei kormányhivatal a jogorvoslati kérelmet és mellékleteit, valamint a döntésrõl készült jegyzõkönyvet a közgyûlés döntésének közzétételét követõ 4. naptári napon felterjeszti a Kúriához. A felterjesztés fõvárosi és megyei kormányhivatal általi elmulasztása esetén az elkésettség jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a közgyûlés döntését helybenhagyja vagy megsemmisíti. A Kúria a határozatáról tájékoztatja a kérelmezõt, az országos nemzetiségi önkormányzatot, a fõvárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Választási Bizottságot. A jogorvoslati kérelem hiányában jogerõre emelkedett közgyûlési döntésrõl a fõvárosi és megyei kormányhivatal úgyszintén haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot. Mindezek eredményeként úgy gondoljuk, hogy minden törvényes és szabályozási feltétel adott lesz ahhoz, hogy a fõvárosi és megyei kormányhivatalok, valamint szükség esetén a Kúria a választási eljárásról szóló törvénynek a Nemzeti Választási Bizottság határozatának felülvizsgálatára vonatkozó szabályaival összhangban az országos önkormányzatok közgyûléseinek a nemzetiségi listaállításra vonatkozó szabályszerû eljárását törvényes módon megvizsgálják, helybenhagyják vagy szükség esetén megsemmisítsék. Annak érdekében, hogy a döntés meghozatalára, esetleges jogorvoslati eljárást követõen megsemmisítésre kerülõ döntés újbóli meghozatalára elegendõ idõ álljon rendelkezésre, a 117/A. § (1) bekezdésében egyértelmûen szabályozásra került az is, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyûlése legkorábban az országgyûlési képviselõk általános választását megelõzõ év október 1-jén, legkésõbb az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését követõ húsz napon belül át nem ruházható hatáskörében határozatban dönt a nemzetiségi lista állításáról. Ugyanis az eddigi szabályozásban ez nem volt egyértelmû, így több országos nemzetiségi önkormányzat közgyûlése is gyakorlatilag kétszer hozott a listaállításra vonatkozó döntést: egyszer hónapokkal az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzése elõtt, hogy rendelkezésre álljon a lista, és a regisztrációnál, a választás elõkészítésénél a nemzetiség tagjai errõl tájékoztathatóak legyenek; majd az országgyûlési képviselõk általános választása idõpontjának kitûzését követõen megismételték ezt a döntésüket, nehogy a korábbi döntést - egy esetleges jogorvoslati eljárást követõen - jogszerûtlennek lehessen tekinteni. A jelen törvénymódosítás konkrétumai mellett említést kell tenni olyan kérdésekrõl is, amelyek az adott témával szoros összefüggésben vannak, de a jelenlegi szabályozáshoz képest módosításra nem került sor. Az egyik ilyen alapvetõ kérdés volt az országgyûlési képviselõk választásán országos listaként állított nemzetiségi lista legitimitása, a lista elfogadásához szükséges döntés minõsége. A törvényjavaslat elõkészítése során a nemzetiségek döntõ többségének az volt az igénye és a véleménye, hogy a nemzetiségi listára vonatkozó döntést az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyûlése törvény által elõírtan minõsített többséggel hozza meg, hogy a döntés tükrözze a nemzetiség többségi akaratát. Itt fontos megemlíteni, hogy az egyes nemzetiségeknél teljesen eltérõ gyakorlat van a listaállításra, ennek elõkészítésére vonatkozóan is. Vannak nemzetiségek, ahol eleve már a közgyûlési tagok is egyetértéssel, egy jelölõ szervezet révén kerülnek jelölésre és megválasztásra, majd az országgyûlési képviselõk választásán országos listaként állított nemzetiségi lista is különbözõ elõzetes egyeztetések és eljárásrend alapján úgyszintén konszenzussal, lényegében egyhangúlag kerül elfogadásra. (11.40) Vannak ugyanakkor nemzetiségek, ahol már a közgyűlési tagok kijelölése is akár négy-öt jelölő szervezeten keresztül történik, és különböző okokból a közgyűlésen belül nincsen egységes álláspont. Ha az országgyűlési képviselők választásán országos listaként állított nemzetiségi lista előkészítése során sincs egyetértés, a listára kerülők személye és sorrendjük is az erre vonatkozó napirend keretében kerül kialakításra és jó esetben a döntés is meghozatalra. A minősített többséggel való döntés ellen elsősorban az Országos Roma Önkormányzat emelt szót, mivel véleményük szerint a minősített többség törvényi előírása nem biztos, hogy az Országos Roma Önkormányzat közgyűlésében biztosítható, és ez szélső esetben azzal járhat, hogy a roma nemzetiség parlamenti képviselet nélkül maradhat. Most már hét éve annak, amikor még a legelső parlamenti felszólalásomban elmondtam, hogy egy demokrácia mindenkori próbája, a demokrácia érzékenységének és minőségének jellemzője, hogy a többség milyen szinten és milyen mértékben méltányolja a kisebbségben lévők, esetünkben a nemzetiségek igényeit, kéréseit. Hiszen egy demokráciában a kisebbségek, esetünkben a nemzetiségek önmagukban demokratikus