Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2085 Vajon valóban így van ez a dolog, ahogy ezt Karácsony Gergely mondta, vagy pedig nem? Nézzük meg, hogy az Európai Bizottság elemzése mit mond erről a dologról, amely az Eurostat adataira épül! Magyarországon a 2008-2018 közötti időszakban a legfelső 1 százalék jövedelme növekedett a legnagyobb mértékben, szám szerint 35 százalékkal, miközben a legszegényebb réteg, a legalsó 5 százalék jövedelme csak 10 százalékkal emelkedett. 2014-2017 között a leggazdagabb 20 százalék pénzügyi vagyona 36 százalékkal nőtt, ugyanakkor pedig a társadalom 80 százalékának mindössze 8 százalékkal nőtt a vagyona. Jól látható tehát, hogy egyáltalán nem érvényesült Magyarországon az az ortodox elv, amelyet egyébként, hiába az unortodox politika, mégiscsak a kormány képviselt, az úgynevezett leszivárgási elmélet, vagyis hogy a gazdagok jövedelme le fog szivárogni a szegényebb rétegek felé, és ezért aztán első lépésben mindenképpen meg kell teremteni a hazai burzsoáziát, a hazai gazdagok körét, és aztán majd ez a jólét le fog szivárogni. Hát, nem szivárgott le ez a jólét, valami egészen más szivárgott le, de erről most ne essék szó. Ráadásul még azt is meg lehet állapítani, hogy a fejlett országokban az a módi, hogy az adórendszer és az állami támogatások rendszere tompítja a piaci viszonyok között kialakult jövedelemkülönbségeket. Ennek a jövedelemegyenlőtlenségnek a mutatója egyébként az úgynevezett Gini-koefficiens, és az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy például Bulgáriában és Lengyelországban ez a Gini-koefficiens csökkent 4, illetve 3 százalékkal annak következtében, hogy az állam tompította a jövedelemkülönbségeket. Ugyanez a mutató nálunk ebben a tízéves időszakban nemhogy csökkent, hanem növekedett, mégpedig 4 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy perverz jövedelem-újraelosztási rendszer valósult meg Magyarországon, lehet mondani, hogy egy fordított Robin Hood-adó, tehát Orbán Viktor egy fordított Robin Hood, mert amit elvesz a szegényektől, azt odaadja a gazdagoknak. Ezt nem én mondom, az Európai Bizottság számaiból lehet kiolvasni. Aztán a továbbiakban még azt is megtudhatjuk a bizottsági elemzésből, hogy az elszámoltathatóság és a korrupció visszaszorítása tekintetében is igen rossz a helyzet Magyarországon. A visegrádi hármak vonatkozásában az európai uniós átlaghoz képest 88-89 százalékos szinten vannak, Magyarország pedig 2018-ra 75 százalékos szintre süllyedt le úgy, hogy 2008-ban még 95 százalékon volt. Vagyis ezen a téren sem történt javulás, hanem romlás. Tehát összességében az állapítható meg, hogy van mit tenni, tehát ennek a társadalmi mozgalomnak valóban van alapja és van célja, mert Magyarországnak egy olyan kormányra van szüksége, amely nemcsak hivatkozik a társadalom többségére, hanem annak érdekében politizál, az ő boldogulásukat tekinti a legfőbb célnak, tehát nem az 1 százalék, hanem a 99 százalék boldogulását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Dr. Rétvári Bence: Hajrá, Gyurcsány!) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében az elhangzottakra Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a legszegényebb társadalmi csoportba tartozók helyzetéről beszélt. Szeretném aláhúzni önnek, hogy a kormány célja Magyarországon is immáron évek óta deklarált formában a szegénység felszámolása. Mi úgy gondolkodunk, hogy a szegénységből a munka jelenti a kivezető utat. Magyarországon egyre többen élnek segély helyett munkából, így egyre több embernek van esélye kitörni a szegénységből is. Szerintünk ez egy fontos változás, és az is fontos, hogy ez a velünk lévő koronavírus-járvány ellenére is így van. 2006-2010 között a háztartások legszegényebb 40 százalékának a reáljövedelme csökkent. Ezzel szemben 2011-2018 között a legszegényebb háztartások reáljövedelme nőtt a legnagyobb mértékben. Ezek Eurostatadatok, tehát ezek is nemzetközi összehasonlításra alkalmasak. A nettó átlagkereset reálértéke, tehát nemcsak a legszegényebbek, hanem az átlag reálértéke Magyarországon 2010 óta több mint másfélszeresére emelkedett. 2010 óta több mint a duplájára emeltük a minimálbért, 73 500 forintról 167 400 forintra, a szakmunkás-minimálbér több mint 2,5-szeresére emelkedett. Ha önnek fontos a legkisebb keresetűek támogatása, akkor azt gondolom, hogy támogatja az erre irányuló célkitűzéseinket. 2010-2019 között 4 millió fővel csökkent azok száma, akiknek egy váratlan kiadás jelentős nehézséget okoz; erről is van statisztika. 2,5 millió fővel csökkent azok száma, akik nem engedhetnek meg maguknak évi egyhetes nyaralást. A szegénység kockázatának kitettek száma - ez megint egy Eurostat-adat - 2010 óta 1 millió 280 ezer fővel csökkent. A súlyos anyagi nélkülözésben élők száma - ez egy másik statisztikai
