Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2062 beruházásoknak is, amelyeket a kormányzat elindított, és azoknak a beruházásoknak is, amelyekre forrást tavaly decemberben biztosított a kormányzat. És hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma az, ami a mindennapok szempontjából, az emberek szempontjából lényeges, azt mutatja a bérek alakulása is, tehát arra is felhívom a figyelmet, hogy a gazdasági visszaesés ellenére a tavalyi évben érdemben növekedtek a bérek, és úgy látjuk, hogy ez a folyamat az idei évben is folytatódhat, épp azért, mert a piaci visszaesést az állam az anticiklikus gazdaságpolitika keretében ellensúlyozni tudta, pluszfinanszírozással, pluszberuházások támogatásával tartottuk meg a munkahelyeket. Természetesen vannak, akik elvesztették a munkájukat, azon dolgozunk, hogy ők is mielőbb új állást találhassanak. Ha a képviselő úr, elnök úr aggódik az adósságráta tekintetében, akkor őszintén szólva nem értem, hogy miért támogatta azt az összellenzéki módosító javaslatot, amely a hiány növelését eredményezte volna. Az elnök úr javaslatának az elfogadása, az összes, összevont ellenzéki javaslatnak az elfogadása nagyobb hiányt és nagyobb államadósságot eredményezett volna. Ezért tehát én azt gondolom, hogy talán megfontolandó annak a követése, hogy az adósságrátát a tavalyi évhez képest csökkenő pályán tudjuk tartani. Bősz Anett képviselő asszony a hozzászólása elején a felelősségről beszélt, később a megosztott felelősséget is említette. Én ezzel maximálisan egyetértek, mindnyájunknak felelőssége van abban, hogy milyen üzeneteket küldünk a magyar családok, a magyar lakosok irányába. A képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy egymás kezét célszerű néha megfogni társadalmi és egészségügyi kérdésekben is. Azért engedjék meg, hogy egy dolgot említsek: a DK-frakciótól én magam is hallottam azokat az észrevételeket, amelyek a keleti vakcinák ellen szóltak. Tehát ha felelősségünk van, én abban egyetértek a képviselő asszonnyal, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben is, igen, van közös felelősségünk, érdemes párbeszédet folytatni, érdemes gazdaságpolitikai kérdésekben látni azt, hogy itt tartósan célzott felzárkózás csak akkor érhető el, hogyha a beruházási ráta magas szinten marad - ezt Varju László elnök úr mint közgazdász pontosan ismerheti, ismerheti a nemzetközi példákat -, és igen, abban is közös felelősségünk van, hogy egészségügyi kérdésekben most, a koronavírus-járvány hullámaiban milyen üzeneteket küldünk. Tehát, ismétlem, egyetértek ezzel a megállapítással, szerintem célszerű mindnyájunknak ezen felelősség szerint kommunikálni. Ami az önkormányzatok helyzetét illeti, sok szó volt arról, hogy a közös felelősség, az önök által is említett közös felelősség szerintem közös tehervállalást is kell hogy jelentsen. Én azt gondolom, hogy mindenféle összehasonlításban a járvány elleni védekezés legjelentősebb egészségügyi és gazdasági terheit a kormány viselte, és ez így van rendjén. De az önkormányzatoknak is mégiscsak részt kell vállalni ebben a feladatban, és köszönet illeti minden önkormányzatot, amely ezt a feladatát ellátta, és el kell fogadjuk azt, hogy az önkormányzatoknak is az az érdeke, hogy a magyar gazdaság mielőbb arra a növekedési pályára álljon rá, amely a 2019-cel bezáródó időszakot jellemezte. Megint hadd mondjak el egy számot: 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett - az európai uniós átlag 2,1 százalék volt. Ennek a növekedésnek az egyik legjelentősebb pozitív kedvezményezettje - ha szabad ezt a kifejezést használjam - az önkormányzati szektor volt. 2014 és 2019 között a helyi önkormányzatok legfőbb bevételét képező iparűzési adó az önkormányzatok egészét tekintve 50 százalékkal növekedett, a fővárosban ez 60 százalékot jelent. Éppen ezért tehát szerintem az önkormányzatoknak is az a célja, hogy - ismétlem - a gazdaság mielőbb növekedési pályára álljon, és az az önkormányzatok bevételét is növeli. Ezt szolgálja például az iparűzési adó kkv-kra vonatkozó kulcsának az 1 százalékra történő mérséklése, és igen, a védekezés költségének finanszírozásában kértük az önkormányzatok partnerségét, az önkormányzatok hozzájárulását is. Az új rászorulók számát bírja-e az ellátórendszer, a képviselő asszony ezt a kérdést tette fel. Itt valóban van egy filozófiai különbség a kormányzat és az ellenzék között, hiszen a már említett beadott ellenzéki módosító javaslat és az ellenzék plenáris ülésen is megfogalmazott javaslata arról szólt, hogy a munkanélküli-ellátásnak a hosszát és a munkanélküli-ellátásnak az összegét növeljük meg, a kormány célja pedig egyértelműen az, hogy a munkanélküliségnek az okát kell megszüntetni, azt kell elérni, hogy minél többen tudjanak dolgozni. Ez igaz az önkormányzatokra is. Hát, hogyha a hipa tekintetében segítünk a vállalkozásoknak adócsökkentéssel, akkor nagyobb esélyük van, hogy megtartsák a munkaerőt. Hogyha a meglévő költségvetési forrásokat a vállalkozások beruházási vagy adott esetben munkahelymegtartási támogatására fordítjuk, akkor el tudjuk kerülni, hogy munkanélküliek legyenek. Tehát, igen, én bízom abban, hogy a szociális ellátórendszer bírni fogja a mostani helyzetet is, és bízom abban, hogy a foglalkoztatottaknak a száma növekedni fog. A képviselő asszony ismét említette a bölcsőde kérdését. Abszolút egyetértek önnel abban, hogy ha magas foglalkoztatási rátát szeretnénk elérni, akkor esélyt kell biztosítani annak, hogy mindazon édesanyák, akik gyermekvállalás után mielőbb dolgozni szeretnének, ezt meg tudják tenni például azáltal, hogy gyermekeiket bölcsődébe, aztán később óvodába adják, és a településükön ez az ellátás, a bölcsődei ellátás elérhető. Épp ezért finanszírozza a válság ideje alatt is a bölcsődeépítési programot a kormányzat. És ami a működési
