Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 17. hétfő - 197. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

2042 Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki az adott napirend keretében, az időkeret felhasználásával felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megadom a szót Schanda Tamás János államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, hogy könnyű dolgom van, mert a törvényjavaslat célját Héjj Dávid Ádám képviselő úr részletesen bemutatta, és ezt megismételnem felesleges lenne. Ugyanakkor azt gondolom, hogy nem a törvényjavaslat szoros tárgyához kapcsolódik, és valóban, Keresztes frakcióvezető úrral az elmúlt hetekben számtalan alkalommal volt már lehetőségünk felsőoktatási tárgyú kérdésekről vitázni, de mégsem lenne illő és mégsem lenne helyes, ha a levegőben hagynánk azt a számtalan csúsztatást és félinformációt, amit frakcióvezető úr itt a törvényjavaslat kapcsán, bár nem a törvényjavaslatról, hanem egyéb kérdésekről megfogalmazott. Egyrészt szeretném képviselő urat, frakcióvezető urat ismételten megnyugtatni; erre már több alkalommal kísérletet tettem, de sajnos a szavaim a levegőben maradnak, és frakcióvezető úr nem fogadja el őket válasznak, újra és újra megismétli ezeket az álságos kérdéseket. Szeretném megnyugtatni frakcióvezető urat is, illetve mindenkit, akit ez a kérdés foglalkoztat, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás fejlesztése iránt, és azokat az ezermilliárd forintos nagyságrendű fejlesztési programokat, amelyeket a magyar felsőoktatási intézmények megfogalmaztak, azokat végre is fogjuk hajtani, tisztelt képviselő úr, függetlenül attól, hogy milyenfajta módon kerül majd ennek a finanszírozására sor; én azt gondolom, hogy ez egy másodlagos kérdés. Korábban az volt a probléma, hogy miért az RRF terhére akarjuk ezeket a fejlesztéseket megvalósítani, most pedig az a probléma, hogy nem ennek a terhére akarjuk ezeket a fejlesztéseket megvalósítani. Meg fogjuk ezeket csinálni, ezek fontos ügyek, csak, képviselő úr, azt döntsék már el végre ott a baloldalon, hogy az a baj, hogy uniós forrásból valósítjuk meg, vagy az a baj, hogy nem. Itt lenne az ideje ezt eldönteni, mert hogy engem hetente mindig másért kérnek számon, az mind önöknek, mind nekem, azt hiszem, elég méltatlan párbeszédet tesz csak lehetővé. A másik, amire szeretném fölhívni a figyelmet, és ezt is már többször megvitattuk, tisztelt frakcióvezető úr, hogy igenis van összefüggés egy felsőoktatási intézménynek a működési modellje és aközött, hogy a fejlesztési forrásokat milyen hatékonysággal tudja elkölteni. Mi azt gondoljuk, hogy észszerű az az igénye a magyar egyetemeknek, amit a szenátusaikon keresztül megfogalmaztak a kormány felé és a magyar Országgyűlés felé, hogy egy más modellben, szabadabb működési modellben, szabadabb pénzügyi autonómiával, nagyobb pénzügyi autonómiával, nagyobb működési autonómiával, nagyobb szervezeti autonómiával akarják a következő időszak kihívásaira adott válaszaikat megfogalmazni. És valóban akkor és azelőtt célszerű egy ilyen modellváltást megvalósítani, mielőtt jelentős, hosszú évtizedekre, nem akarok nagy szavakat használni, de akár egy évszázadra előremutató fejlesztéseket valósítanak meg ezek az intézmények, azelőtt célszerű egyébként azt a hatékonyabb struktúrát létrehozni, amelyik ezt valóban lehetővé teszi. Tisztelt képviselő úr, az az igazság, hogy ön itt mindenfajta mondatokat állított a magyar egyetemek szenátusai kapcsán. Én szeretném még egyszer felhívni a figyelmét arra, amit már többször megtettem, hogy szerintem nem célszerű kétségbe vonni az egyetemek szenátusaiban ülő kiváló egyetemei professzorok, dolgozók, egyetemi tanárok véleményét, nem célszerű az ő hitelességüket megkérdőjelezni, és olyanokat sugallni, hogy ők valamire akaratukon kívül rávehetők. Szerintem ez méltatlan ezen nagyszerű emberek felé. Ha gondolja, én bármikor szívesen felolvasom önnek a pécsi egyetem szenátusának tagjait, és nevezze azt meg, hogy ön szerint ki az, aki befolyásolható, hogy ki az, akit nem tart ön elég komoly embernek, mert szerintem ez méltatlan, önhöz is méltatlan, és egyébként a teljes baloldal ilyen vádaskodása ehhez teljesen méltatlan. Itt komoly emberekről van szó, akik komoly döntést hoztak, van, akik támogatták, van, akik nem támogatták a modellváltást, és jelentős többségben azok voltak, akik belátták, hogy ez az intézményük jövője, és ezért kérték és támogatták a modellváltás folyamatát. És az utolsó mondataim, tisztelt frakcióvezető úr, arra vonatkoznak, hogy ki és miként állt a magyar felsőoktatás finanszírozásához. Mi már eddig is jelentős pluszösszegeket tettünk a magyar felsőoktatásba, ezután is jelentősen növekedni fognak egyébként a magyar felsőoktatás finanszírozásának a lehetőségei, azzal szemben, hogy ön nap mint nap azért dolgozik, hogy azt a baloldalt hozza vissza, azt a Gyurcsány-koalíciót hozza vissza... (Keresztes László Lóránt ingatja a fejét.) Lehet rajta nevetni, képviselő úr, de ezt teszi, ezért dolgozik, ezért veszi fel a fizetését, ezért szól hozzá ezekhez a törvényjavaslatokhoz, mert ön azt szeretné, hogy újra az a gyurcsányi kormányzás jöjjön vissza, amelyik eladósította az egyetemeket. Mi váltottuk ki, önök eladósították, tandíjat vezettek be, és egyébként pedig még a bérhelyzetét is rontották az intézményeknek. Képviselő úr, egészen méltatlan, hogy ezek után bennünket akar ilyen típusú vádakkal