Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 17. hétfő - 197. szám - A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentéseknek és az összegző módosító javaslatnak a vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):

2022 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Abban egyetértünk mi is, hogy 2017-ben, amikor ez a törvény eredetileg bekerült ide, az Országgyűlés napirendjére, hogy változásra van szükség az egyesületekkel, civil szervezetekkel, alapítványokkal kapcsolatosan. Éppen ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2017-ben, amikor ez a törvénytervezet benyújtásra került az Országgyűlésben, akkor mi javasoltuk is, illetve támogattuk ennek tárgysorozatba vételét, mert azt mondtuk, hogy igenis erről beszélni kell, ez olyan téma, amit ide kell hozni a Ház elé, és ki kell beszélni azokat a problémákat, amik vannak. A nagy probléma ezzel kapcsolatban az volt - és ez váltotta azt ki, hogy végül is mi nem támogattuk a törvény végszavazását, illetve tartózkodtunk annál -, hogy mi úgy láttuk, hogy az átláthatóság kérdése nagyon fontos a civil szervezeteknél, mint ahogy sok más szervezetnél is nagyon fontos lenne az átláthatóság kérdése. Az a törvényjavaslat azonban, ami 2017-ben benyújtásra került, semmiféleképpen nem szolgálta az átláthatóságot, csak nagyon szűk keresztmetszetben szolgálta, és nagyon nagy részben pedig nem szolgálta ezt az átláthatóságot. Hogy mire is gondoltunk akkor? Tehát a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetek, melyeknek láttuk a működését, elsősorban nagyon sokszor kormányközeli civil szervezetek voltak. Így példul a CÖF-öt említeném meg, amely a leglátványosabb volt, amely gyakorlatilag gyűlöletkampányt indított az ellenzéki pártok ellen, így a Jobbik ellen is a közpénzből, a mi pénzünkből, a magyar emberek, a magyar állampolgárok adóforintjaiból. És mit láttunk? Azt, hogy a kormány is, illetve mindenfajta állami szerv megpróbálta megakadályozni egyáltalán azt is, hogy megtudjuk, hogy például kik állnak amögött, honnan szerzik a pénzt ezek a civil szervezetek; és azt láttuk, hogy folyamatosan meggátolják a kormánypárt részéről, illetve az ahhoz kötődő szervezetek részéről meggátolják ennek az átláthatóságát. Mivel erre nem terjed ki a 2017-es törvényjavaslat - pedig mi erre vonatkozóan adtunk be módosítót -, ezért nem szavaztuk azt meg, hanem tartózkodtunk akkoriban. (18.00) Most nyilván azzal egyetértünk, hogy a bíróság döntése alapján hatályon kívül helyezésre kerül az a jogszabály, amellyel akkor sem tudtunk azonosulni 2017-ben, tehát azzal mi egyetértünk, azonban azt gondoltuk, hogy egy ettől jobb törvénytervezetet is lehetett volna letenni az asztalra. Hogy miben fogalmazunk meg kritikát? Nyilván bizonyos szempontból vannak benne olyan részek, amelyek jobbak, amelyek nem különböztetik meg oly módon a szervezeteket egymástól, mint korábban. Az átláthatóságot nagyon fontos kérdésnek tartjuk, viszont az Állami Számvevőszéket nem tartjuk intézményileg arra kompetensnek, hogy ő lássa el ezt az állami feladatot. Sajnos az Állami Számvevőszéknek az elmúlt évekbeli működése, és itt különösen az elmúlt 10 évet jelölném meg, egyértelmű, és leginkább az utolsó 5-6 évben volt megfigyelhető, hogy az Állami Számvevőszék sajnos pártpolitikai célok megvalósítása érdekében elég erőteljesen közreműködött a kormányzat politikai érdekei mentén. Itt értem ez alatt, hogy az ellenzéki pártokkal kapcsolatban olyanfajta tevékenységet folytatott és olyanfajta büntető tevékenységet folytatott, bírságoló tevékenységet, amelynek bírság lett a vége, ami alapján egyértelművé vált számunkra az, hogy a kormányzati célok megvalósítása és így az ellenzéki pártok működésének a pénzügyi ellehetetlenítése az a cél, ami vezérelte az Állami Számvevőszéket. Itt elsősorban például a Jobbik Magyarországért Mozgalommal szembeni 770 millió forintos bírság kiszabására gondolok, amely gyakorlatilag 5-6 évre lehetetlenítette el pénzügyileg a Jobbik Magyarországért Mozgalom működésének a kiteljesedését, és nyilván ez a választási időszakra is vonatkozott, illetve vonatkozik, illetve itt is megnehezíti a választási kampányban való működésünket. Nyilvánvaló, hogy az Állami Számvevőszék nem erre hivatott, egyébként az Alaptörvény rendelkezéséből is ez derül ki, hogy az állami pénzek felügyeletére hivatott az Állami Számvevőszék. Illetve van még egy nagyon nagy probléma, ami a bírságoknál, az ellenzéki pártok bírságolásánál azért napvilágra került, ez pedig az, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai ellen nem lehet jogorvoslattal fordulni, ami szerintünk és véleményünk szerint alaptörvényellenes, hiszen az Alaptörvény szerint mindenkit megillet a jogorvoslat joga. Az Állami Számvevőszék az egyetlen ilyen szervezet, amelynek a döntései, megállapításai ellen nem lehet jogorvoslattal fordulni, tehát ez is szerintünk alaptörvényellenes. Abban az esetben nyilván, ha lehetne bírósági felülvizsgálat az ő megállapításai ellen, akkor teljesen más lenne a helyzet, de jelen pillanatban nincs. Ily módon ez a törvény szerintünk nem fogja szolgálni a valós átláthatóságát a civil szervezeteknek, ezzel valószínűsíthető, hogy az Állami Számvevőszék működése, jövőbeni működése alapján is, amennyiben ugyanúgy fog működni, mint az elmúlt 5-10 évben, valószínűsíthető, hogy a kormányzati érdekek fognak megjelenni az Állami Számvevőszék megállapításaiban, ez pedig semmiféleképpen nem szolgálja sem a civil