Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
202 állami szervek függetlensége az elnök úr szerint miként kapcsolódik a jogállamiság elvéhez, illetve hogy az állami szervek politikai elfogultsága sértheti-e a jogállamiság elvét. Egy másik, nyilván ebben a tárgykörben megfogalmazott észrevétel pedig a következő - ezek talán még konkrétabb kérdések -, ez pedig az esélyegyenlőséget sértő kampánytevékenység a választási eljárás során. Számos állami és nem állami szereplő sértette meg 2019-ben a választási eljárásról szóló törvényt azzal, hogy tiltott kampánytevékenységet folytatott. Ezen jogsértések mindegyikében az volt a közös, hogy ezt a Fidesz-KDNP javára követték el. Ezek közül hoznék itt példaként párat. Például az akkor még fideszes vezetésű Józsefváros önkormányzati lapja, ez egy korábbi ügy, amely Kocsis Máté javára kampányolt törvénysértő módon. Nem állami szereplők közül a TV2 elmarasztalását érdemes kiemelni, ami egyedüliként a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtését mutatta be, ezáltal is jogsértő volt. Ezek rendszerszintű problémák. Úgy látjuk, hogy számos más lap, műsor, kiadvány említhető ebben a körben, ahol bírósági döntés által igazolt módon végeztek Magyarországon a mai kormánypártok javára jogsértő kampánytevékenységet. Ahogy említettem, ezekben az ügyekben ez a 2018-ban megrendezett országgyűlési választások alatt is rendszerszintű jelenség volt. Vélhetően ezért módosította az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége a választási eljárásról szóló törvényt úgy, hogy az ilyenfajta jogsértések ellen nehezebben lehessen fellépni. Viszont éppen ezek a példák világítanak rá arra, hogy a jelenlegi bírságolási rendszer nem alkalmas arra, hogy elrettentse a jogsértéstől ezeket a szerveket. Erre hívta fel a figyelmet az EBESZ egy 2018-as jelentése is, mely szerint az állam és a kormánypártok közötti határok elmosódtak. Nem voltak egyenlőek a választáson indulók esélyei, ilyen körülmények között nem biztosítható a tisztességes verseny a választások alatt. Álláspontom szerint így nem lehet jogállamisági kritériumoknak megfelelő, tiszta választást tartani, mindenképpen nehéz, elnehezül ez a lehetőség. Fentiekre tekintettel fontos tisztázni, hogy az elnök úr szerint mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a korábban említett jogsértések ne fordulhassanak elő, illetve hogy az azokkal szemben való fellépés hatásosabb legyen. Folytat-e ezzel kapcsolatban joggyakorlat-elemzést a Kúria? Tervezi-e az ezzel kapcsolatos gyakorlatát tudatosan fejleszteni? Végezetül egy választási eljáráshoz csak részben kapcsolódó témára szeretném felhívni a figyelmet, ezek pedig a jogalkotási kötelezettséget megállapító alkotmánybírósági döntések, illetve az ennek kapcsán kialakult helyzet. Az egyik ilyen határozatában az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet állapított meg amiatt, mert a választási plakátok kihelyezésével kapcsolatos szabályok önkényesek, amelyek sértik a választás résztvevőinek jogait. A másik ilyen döntés a rokkantsági ellátásra jogosultak védelmével volt kapcsolatos, amelyben megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg akkor, amikor nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikaiállapot-javulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Ez két ügy, nyilván egy kicsit távoli a beszámolótól. De azt mindenképpen megjegyezném, hogy ezekben az ügyekben nem kapkodott az Országgyűlés kormánypárti többsége ezeket a kérdéseket jogszabályi útonmódon rendezni. Mind a két esetben 2019-ben járt le az Alkotmánybíróság által megállapított jogalkotási határidő. 2020 márciusában ennek kapcsán több képviselőnk levelet írt még Darák Péter úrnak, az előző Kúria-elnöknek, amelyben az elmulasztott határidő következményeire kérdeztünk rá. A Kúria akkori elnökének véleménye szerint, és most ezt itt pontosan, szó szerint idézném: „A felvetett problémák megnyugtató megoldását mindkét szakterületen a jelenleg hiányzó szabályozás Országgyűlés általi megalkotása jelentené.” Tehát ezt tartotta volna megnyugtató megoldásnak az elődje. Egyetért-e elődje szavaival? - ezt szeretném kérdezni. Illetve ön szerint problémát jelent-e az, hogy az Országgyűlés már két éve késlekedik az Alkotmánybíróság által elvárt jogszabályok megalkotásával? Ön szerint jelenthet-e jogalkalmazási problémát a Kúria számára, hogy az Alkotmánybíróság által elvárt, de meg nem alkotott jogszabályok által érintett ügyekben kell dönteni? (16.10) Mindezekkel együtt, hiszen nyilvánvalóan a beszámolókban csak részben található ügyekre vagy azokból szerintem hiányzó részekre utaltam, ezzel együtt szeretném még egyszer megköszönni Darák elnök úr, az elődje munkáját ezúton is. Én azt gondolom, hogy az Igazságügyi bizottság döntésében azért az ő munkájának elismerése is benne van, és az előttem szólókhoz hasonlóan azt gondolom, hogy meg kell hogy köszönjük a kollégáinak is, a Kúria alkalmazottjainak, bíráinak a munkáját. Én nagyon remélem, hogy az a megkezdett munka, amely az elmúlt években, úgy értékelem, többé-kevésbé minden alkalommal egyetértésre talált a Házban, folytatódni fog a következő években is. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiban.)
