Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - Burány Sándor (Párbeszéd) - a miniszterelnöknek - „Mi folyik itt?” címmel - BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): - ELNÖK: - GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
1997 ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Timea és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mi folyik itt?” címmel. Mivel a képviselők nem tartózkodnak az ülésteremben, az azonnali kérdés az országgyűlési törvény 43. § (3) bekezdése alapján visszavontnak minősül. (Dr. Rétvári Bence: Nincsenek a munkahelyükön munkaidőben! Ez de kínos!) Burány Sándor (Párbeszéd) - a miniszterelnöknek - „Mi folyik itt?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mi folyik itt?” címmel. Miniszterelnök úr távolléte miatt válaszadásra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jogosította fel. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy személyesen miniszterelnök úrtól kéri a választ. (Jelzésre:) Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Öné a szó, képviselő úr. BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos számai szerint az infláció éves mértéke Magyarországon meghaladta az 5 százalékot, egészen pontosan 5,1 százalékos. Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem egy egyszeri kiugró adatról van szó, a legtöbb elemző egyetért abban, hogy különböző tényezők miatt sajnos és lényegében megérkeztünk az infláció világába. Ezt a vélekedést támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank is, amely annyira komolyan veszi ezt az adatot, hogy hosszú évek óta először kamatemelést is belengetett. De ha megnézik a számokat, a helyzet még drámaibb, hiszen a megélhetés alapjai drágultak a legjobban, köztük alapvető élelmiszerek: így például a rizs mintegy 8 százalékkal, a margarin szintén mintegy 8 százalékkal, a liszt szintén mintegy 8 százalékkal. A száraztészta kicsit kisebb mértékben drágult, 7 százalék körüli összeggel. De a cigarettára ez már nem mondható el, köszönhető az önök jövedékiadó-emelésének: közel 20 százalékkal drágult a cigaretta egyetlen év alatt. (Dr. Rétvári Bence: Ez is baj?) Ezt már csak az étolaj árának emelkedése haladja meg, ez 23 százalékos. Tisztelt Miniszter Úr! Az étolaj szinte mindenhez kell a főzésben, 23 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. És ha mindez nem lett volna még elég, akkor hozzá kell sajnos tennem, hogy az üzemanyagok ára, az étolaj után a gázolaj és a benzin is közel 40 százalékkal emelkedett. Ezek borzasztó mértékű drágulások, miniszter úr. Azt kérdezem tehát, hogy mit kíván tenni a kormány, hogy azok a rétegek, akik a legjobban megszenvedik ezt az áremelkedést, valamelyest lélegzetvételhez jussanak. Várom válaszát. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr! GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az éves inflációs adatról beszélt, de hogy egészen pontosan rögzítsük: itt egy havi adatról van szó, tehát az az 5,1 százalék nem egy éves adat, hiszen az utolsó lezárt év a 2020-as év, amikor az infláció távolról sem közelítette meg az ön által említett összeget. Ha jól emlékszem, 3,3 százalék volt az infláció, de ahhoz hasonló inflációs adat évek óta - megkockáztatom, talán egy évtizede - nem volt, amit ön most említett. Valóban van egy ilyen havi inflációs adat, amit ön évesnek titulált, ami magas, de az is igaz, hogy a legnagyobb súlya ebben az inflációs adatban a gázolaj-, benzinár-emelkedésnek volt. Azt reméljük, hogy azok a hatások, amelyek a világpiacon a gázolaj árának emelkedéséhez vezettek, mérséklődnek maguktól is. A kormány célja az, hogy a lehető legalacsonyabb legyen az infláció, de azért szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a monetáris politikát a jegybank irányítja, és a jegybank felel érte, így az inflációs célkitűzést, tehát a 3 százalék környéki inflációt is a jegybanki törvény egyértelműen a Nemzeti Bank feladataként határozza meg, így az inflációért felelősséggel döntően a jegybank tartozik.